Brazília, amely 2025-ben a BRICS elnöki tisztségét tölti be, bejelentette, hogy Indonézia teljes jogú tagként csatlakozik a csoporthoz.
Indonézia ezzel hivatalosan is teljes jogú tagja lett az eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló, jelentős feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoportnak. A BRICS-csoporthoz tartozik még Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek.
Indonézia csatlakozását a 2023-as johannesburgi csúcstalálkozón konszenzussal hagyták jóvá a tagok, és a döntést a 2024-es indonéz elnökválasztást követően véglegesítették.
Indonézia a többi BRICS-taggal együtt támogatja a globális kormányzati intézmények reformját, és pozitívan járul hozzá a globális déli együttműködés elmélyítéséhez, amely prioritások összhangban vannak Brazília elnökségének tárgykörével
– áll a brazil külügyminisztérium közleményében.
A külügyminisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy Brazília a BRICS-elnöksége alatt a méltányos globális kormányzás és a mélyebb együttműködés előmozdítására kíván összpontosítani.
Indonézia külügyminisztériuma keddi közleményében üdvözölte a bejelentést, és kijelentette, hogy „A BRICS-tagság stratégiai út a többi fejlődő országgal való együttműködés és partnerség fokozásához”. Indonézia, a világ negyedik legnépesebb országa, a BRICS-tagságot stratégiai lépésnek tekinti a fejlődő országok közötti együttműködés fokozása, a dél-dél együttműködés erősítése és a globális dél érdekeinek képviselete érdekében. Indonézia osztja a BRICS-országok elkötelezettségét a globális kormányzati intézmények reformja és az olyan globális kihívások kezelése iránt, mint az éghajlatváltozás és a közegészségügy.
Az indonéz kormány és az üzleti élet vezetői a csatlakozást mérföldkőnek tekintik a gazdasági növekedés, az innováció, a kereskedelem és a beruházások fellendítése szempontjából.
Az Európai Unió reméli, hogy a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozóján részt vevő vezetők nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyin orosz elnökre annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel az Ukrajna elleni agresszióval és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot – jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője szerdán.
Peter Stano az uniós testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a háború következményeit a csúcson részt vevő országok is érzik, a többi között az emelkedő élelmiszer-és energiaárak formájában.
Az António Guterres ENSZ-főtitkár csúcson történő részvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő kiemelte: reményeik szerint Kazanyban a főtitkár is sürgeti Putyint, hogy „azonnal és feltétlen nélkül hagyjon fel az agresszióval és vonja ki csapatait Ukrajna területéről”.
Mint mondta, Guterres „mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen lezárni számos válságot a világban”.
Az EU-tagjelölt Törökország kazanyi részvételével kapcsolatos kérdésre a szóvivő elmondta, az unió tiszteletben tartja minden ország külpolitikáját, ám aláhúzta: az EU elvárja a soraiba lépni kívánó államoktól, hogy „tegyenek szilárd hitet az EU által vallott értékek mellett, tartsák tiszteletben a kötelezettségvállalásokat, és külpolitikai-biztonsági téren igazodjanak a döntéseinkhez”.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor saját céljaira használja fel a kazanyi BRICS-csúcsot, amivel meg akarja gyengíteni a Nyugatot és Ukrajnát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A brit újság emlékeztetett arra, hogy az oroszországi Kazanyban tartják a BRICS-csúcsot, ahol mintegy 20 ország vezetői gyűltek össze. A kiadvány Putyin diplomáciai puccsának nevezte a csúcstalálkozót, mivel a diktátort nem kerülik el mint nemzetközi kitaszítottat, hanem éppen ellenkezőleg, ő elnököl a világ népességének körülbelül felét és a világ gazdaságának körülbelül 30 %-át képviselő országok találkozóján.
A BRICS-országok közé tartozik Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika, valamint Irán és Egyiptom. Kazanyba érkezett Recep Tayyip Erdogan, a NATO-tag Törökország elnöke is, Hszi Csin-ping kínai vezető és Narendra Modi indiai miniszterelnök jelenléte aláhúzza a csúcstalálkozó fontosságát, amely vetekszik a G7-ekével.Ukrajna számára az a legfelháborítóbb, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt meghívták a BRICS-csúcsra. Emellett több, a csúcstalálkozón részt vevő ország ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, amely kiadta Putyin ellen az elfogatóparancsot.
A The Telegraph szerint Putyin arra használja a BRICS-t, hogy megmutassa, nem elszigetelt, és hogy gyengítse a Nyugat befolyását. De Oroszország számára akadály is van, különösen az, hogy a BRICS-tagok között vannak olyan országok, amelyek soha nem fognak megegyezni egymás között. Például Kína és India, Szaúd-Arábia és Irán, Egyiptom és Etiópia szintén valószínűleg nem találkozik egymással. A G7-ekkel ellentétben az országok közötti ellenségeskedés valószínűleg aláássa Putyin agresszív ambícióit.
„Ennek ellenére ez a csúcs nagyon fontos a világ erőinek egyensúlya és Ukrajna jövője szempontjából” – jegyezték meg a szerzők. A kiadvány abból indul ki, hogy Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme esetén valószínűleg lesz bátorsága abbahagyni Ukrajna támogatását. Ezért Ukrajnát felháborítja Guterres kazanyi meghívása.
„A legszemtelenebb az egészben az, hogy az orosz vezető a posztkolonializmus képviselőjeként mutatkozott be, még akkor is, amikor egy Oroszország által annektált ősi kánságban tart csúcstalálkozót. Ráadásul mi más lenne Ukrajna megszállásának kísérlete, mint imperialista húzás?” – tette fel a kérdést a The Telegraph.
Kína támogatja Kazahsztán csatlakozását a BRICS-országok csoportjához – mondta szerdán Hszi Csin-ping kínai elnök a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Asztanában.
Hszi egyúttal arra biztatta Kazahsztánt, hogy vállaljon középhatalmi szerepet a nemzetközi színtéren, és vegye ki részét a globális irányításból.
A 2006-ban alakult, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát is magában foglaló BRICS-országok csoportját Kína és Oroszország a nyugati gazdasági dominancia ellenében szeretné bővíteni. Tavaly augusztusban a csoport Szaúd-Arábiát, Iránt, Etiópiát, Egyiptomot és az Egyesült Arab Emirátusokat is meghívta tagjai közé. Argentína jelentkezését Javier Milei, az ország tavaly decemberben megválasztott új elnöke visszavonta.
A kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet szerdán kezdődött kétnapos tanácskozására érkezett Asztanába.
A Tokajevvel tartott kétoldalú megbeszélésen abban is megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban megduplázzák a két ország közötti kereskedelmet.