Nem szeretnék az ausztrálok, hogy az őslakosok nagyobb politikai befolyással bírjanak

Az ausztrálok többsége elutasította, hogy az őslakosok nagyobb politikai beleszólást kapjanak a közügyekbe a jövőben.

A történelmi jelentőségű népszavazás előzetes eredményei szerint a válaszadók mintegy 58 százaléka szavazott nemmel arra, hogy az őslakosokat egy bizottság képviselje a parlamentben az őket érintő kérdésekben.

Az ausztrál őslakosok a gyarmatosítás után 1967-ig egyáltalán nem kaptak polgári jogokat. A 25 millió ausztrálnak mintegy négy százaléka, vagyis egymillió ember vallja magát őslakosnak.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök helyi idő szerint szombaton este számolt be az eredményről, és hangsúlyozta, hogy a szavazók döntését tiszteletben kell tartani.

A 60 éves kormányfő a nemzethez intézett beszédében elismerte, hogy nem erre az eredményre számított, de hozzátette: „új utat kell keresnünk”. Kijelentette, hogy tovább dolgozik az őslakosokkal való megbékélésért és az ausztrál társadalom megosztottságának megszüntetéséért.

Az ausztráloknak arról kellett dönteniük, hogy támogatják-e az alkotmány megváltoztatását azzal, hogy abba belefoglalják a „parlament hangját”, egy őslakos bizottságot, amely a szövetségi parlamentnek az őslakosokkal kapcsolatos kérdésekben fogalmazna meg ajánlásokat.

A tervet sok konzervatív ellenzéki ellenezte, de az őslakosok közül sem pártolta mindenki, mert sokan úgy vélték, hogy ez a megoldás nem megy elég messzire érdekeik képviseletében.

Az őslakosok jogaival foglalkozó szakértők szerint a népszavazás eredménye rányomhatja bélyegét Ausztrália globális hírnevére, mivel egyesek szerint az ország más országokhoz – például Új-Zélandhoz, Kanadához vagy az Egyesült Államokhoz – képest elmaradt az őslakosok jogainak biztosításában.

Forrás