Feladná semlegességét Svájc az ukránok kedvéért

A svájci törvényhozók újragondolják, mit jelent semlegesnek lenni az orosz–ukrán háború közepette – bár a változás Kijev számára túl későn jöhet.

A svájci kormányra az orosz–ukrán háború kezdete óta nyomás nehezedik az Ukrajnába tervezett fegyver- és lőszerszállítások akadályozása miatt. Pedig az, hogy Bern küld-e fegyvert Ukrajnának vagy sem, nem annyira politikai döntésen múlik: egy sor jogi kérdés és a politikai-katonai semlegesség évszázadok óta fennálló doktrínája is a törvényhozók útját állja, ha segíteni akarják az ukránokat – írja a Magyar Nemzet.

Az alpesi ország nemzetközi semlegességét ugyanis lényegében a napóleoni háborúkat végleg lezáró 1815-ös párizsi békeszerződéstől számíthatjuk, annak gyökerei azonban mintegy ötszáz évvel korábbra nyúlnak vissza.

A semlegesség elve miatt ráadásul Svájcnak nemcsak arra nincs módja, hogy közvetlenül fegyvereket küldjön háborúban álló országoknak, de a reexportot sem engedheti meg, azaz arra sem adhat jóváhagyást, hogy más államok átadják svájci gyártású fegyvereiket egy harmadik országnak háborús célra.

A jelenlegi jogi keretek szerint tehát Svájc nem szállíthat közvetlenül fegyvereket a háborúzó országokba, és nem is engedheti meg a reexportot, így a svájci kormánynak közvetlenül jóvá kell hagynia minden fegyverszállítást Ukrajnának. Bern – Kijev kérése ellenére – már eddig is több uniós tagállam, köztük Németország, Spanyolország és Dánia tervezett fegyverszállítását akadályozta meg a semlegességre hivatkozva, a patthelyzetet ráadásul bebetonozza, hogy a nemzetközi jog szerinti semlegesség azt is jelenti, hogy a semleges országnak minden, egy adott háborúban érintett felet egyformán kell kezelnie. Vagyis azzal, hogy Bern csatlakozott a Moszkva ellen hozott fegyverkereskedelmi tilalomhoz, ugyanezt a megközelítést köteles alkalmazni Ukrajna esetében is.

A brüsszeli Politico azonban most azt írja, a berni kormány teljes erőbedobással keresi a választ arra, hogyan lehetne megkerülni a semlegesség elvét, illetve hogy miként hagyhatnák jóvá az európai partnereknek a svájci gyártású fegyverek reexportját. A változást szorgalmazók között van Thierry Burkart liberális politikus is, aki a brüsszeli lapnak úgy fogalmazott:

„Semlegesek vagyunk és azok is maradunk, de a jelenlegi helyzetben valójában nem történik más, mint hogy megakadályozzuk nyugati partnereinket abban, hogy támogassák Ukrajnát.”

Ukrán tisztviselők is sürgették a svájci kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját.

„Arra kérem Svájcot, hogy biztosítson olyan védelmi fegyvereket, amelyek megvédik az emberek életét” – mondta a múlt hónapban Vitalij Klicsko kijevi polgármester, aki szerint, ha az emberi jogokról, az életről és halálról, a háborúról és a békéről van szó, Svájc nem lehet semleges.

A Szabad Demokrata Pártot vezető Brukart egyébként még tavaly nyáron nyújtott be egy törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a fegyverexportot Ukrajnába olyan országokon keresztül, amelyek osztoznak a svájci értékekben, anélkül, hogy a kormány kifejezett engedélyét kellene kérniük.

Ezt pénteken tárgyalta meg a parlament biztonságpolitikai bizottsága, amely a várakozásoknak megfelelően támogatta is a javaslatot, annyit azonban módosítottak rajta, hogy a reexport csak a fegyverek szövetséges országokba történő eljuttatása után öt évvel válik lehetővé.

A törvénymódosítások menete azonban rendkívül időigényes Svájcban, így szakértők szerint Brukart javaslatának hatályba lépése legjobb esetben is csak nyárra várható majd. A gond csak az, hogy Kijev számára ketyeg az óra, hírszerzési jelentések szerint Oroszország tavasszal újabb nagy erejű offenzívára készül.

(hirado.hu)