Egyetértettek a V4 kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben

Egyetértettek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben, abban, hogy Ukrajna területi egységét meg kell őrizni, az ott dúló háborút minél hamarabb be kell fejezni, s hogy Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára – állapította meg a négy miniszterelnök egybehangzóan a kassai találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón csütörtökön.

A V4-es országok kormányfői több mint fél év szünet után ültek közös tárgyalóasztalhoz, a kassai találkozón az ukrajnai háború és azzal összefüggő kérdések, az energetikai válság, az illegális migráció, valamint az európai uniós források témája került terítékre.

A V4-ek kormányfői fontosnak és a jövőt tekintve is szükségesnek nevezték a visegrádi országok együttműködését, valamint hangsúlyozták, hogy a bizonyos kérdésekben meglévő álláspontbeli különbségek dacára mindannyian alapvetően azonos módon ítélik meg az ukrajnai háborút.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki rendkívül konstruktívnak nevezte a találkozót, azt mondta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban leginkább arról lehetett hallani, hogy miben különbözik a V4-es országok véleménye, a kassai találkozón megerősítést nyert, hogy a visegrádi partnereknek nagyon is szükségük van egymásra.

„A visegrádi országok mindig győztesek voltak, amikor együtt tartottak” – fogalmazott Morawiecki.

A lengyel kormányfő kiemelte: partnereivel megegyezett a véleményük abban, hogy az ukrajnai háborúnak minél hamarabb véget kell érnie, az ország területi egységének megőrzése mellett. Rámutatott: a háború következményeként újabb menekülthullámokra kell számítani Ukrajnából, s ezzel összefüggésben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen előzetes lépéseket a menekülthullám kezelésére, és segítsen többet az érintett országoknak. Szólt a fokozódó, déli irányból érkező illegális migrációról is, amit komoly kihívásnak nevezett.

A lengyel kormányfő elmondta: a találkozón sok szó esett az EU-s forrásokról, amelyek elosztása – mint mondta – néhány ország esetében igazságtalan, noha igazságosnak kellene lennie. Leszögezte: „Úgy gondoljuk, hogy az EU vezetésének egyformán kellene tekintenie az összes tagországra.”

Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: meggyőződése, hogy a V4-es együttműködésnek van értelme és jövője, és azt folytatni fogják a minisztériumok szintjén is. Fontosnak mondta a kassai találkozót, ahol nyílt párbeszédet sikerült folytatni olyan kérdésekről is, amelyekben különbözők az álláspontok, s ez utóbbiak tiszteletben tartása mellett egyetértés volt Ukrajna esetében a legtöbb lényegi kérdésben, egyebek mellett abban, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, és katonailag és anyagilag is segíteni kell az orosz agresszió elleni harcában.

Elmondta, hogy terítéken szerepeltek energetikai kérdések is.

„Azt akarjuk, hogy az energiaárak ne befolyásolják országainkat, erősíteni akarjuk az energetikai rendszerek ellenálló képességét, és meg akarunk szabadulni az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki.

Eduard Heger szlovák kormányfő elmondta: segítséget kért hivatali partnereitől az országában körvonalazódó egészségügyi válság kezelésére, mert a pozsonyi kormánynak továbbra sem sikerült végső megegyezésre jutnia a béremelési követelésekkel előálló orvosi szakszervezetekkel, aminek következtében több mint kétezer orvos adta be felmondását.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elmondta: Konkrét és nehéz témák kötik össze a visegrádi országokat, és az ezekben a témákban felmerülő kérdésekre együtt könnyebben adnak választ, mint külön, ezért a visegrádi négyeknek (V4) továbbra is van jövője. Közös kihívások az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme.

Kitért rá: Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. „A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást” – fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte azt is: az ukránok pénzügyi támogatását illetően Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak, „előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését”, ez helyes és szükséges. Azt is jelezték, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja – tette hozzá.

Hangsúlyozta: 18 milliárd euróról van szó, az ebből Magyarországra eső részt a kormány már elkülönítette a költségvetésben, és ezt a pénzt oda fogják adni az ukránoknak. Az erről szóló tárgyalásra pedig már felhatalmazták a külügyminisztert – közölte.

Kijelentette: „de mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább”. Tehát „mi vállaljuk a ránk eső terhet, de nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, hogyha egyre több ügyben, egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát, meg a tagállamait a jövő felé” – fogalmazott.

(MTI)