Nagy-Britannia az atomháború kialakulásának veszélyétől tart

A Kínával és Oroszországgal való kommunikáció megromlása „stratégiai konfliktussá” vezethet.

Nagy-Britanniában úgy vélik, mivel megszakadt a kommunikáció Kínával és Oroszországgal, fennáll a veszélye annak, hogy a Nyugat egy nukleáris konfliktusba kényszerül ezekkel az országokkal – jelentette ki Stephen Lovegrove brit nemzetbiztonsági tanácsadó egy washingtoni beszédében, számolt be a Jevropejszjapravda.

Lovegrove úgy véli, hogy a nem hivatalos kommunikációs csatornák lerombolása oda vezetett, hogy megnőtt a valószínűsége annak, hogy a jelenleg kialakult helyzet egy előre nem látható háborús helyzethez vezethet. Véleménye szerint a Kínával és Oroszországgal való kommunikáció megromlása a helyzet nagyon gyorsan egy „stratégiai konfliktussá” eszkalálódhat.

„A hidegháború alatt a két tömb – a Szovjetunió és a NATO – végül (bár nem riasztó jelzések nélkül) el tudta érni a doktrína közös felfogását. Jelenleg ez a megértés hiányzik. Moszkvának és Pekingnek átláthatatlan a nézőpontja, Phenjanról vagy Teheránról nem is beszélve”– mondta.

„A hidegháború idején számos tárgyalás és kétoldalú megbeszélés tette lehetővé számunkra, hogy megértsük, milyen a szovjet doktrína, mire képesek, és ez egy kölcsönös megértés volt. Ez bizalmat adott mindkét államunknak, hogy nem fogunk kudarcot vallani, ha elkerüljük az atomháborút” – tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó.

„Ma nincs közös nevezőnk azokkal, akik a jövőben megfenyegethetnek bennünket, ez többek között Kínára vonatkozik. Nagy-Britannia pedig határozottan támogat egy olyan fontos lépést, amit Biden elnök által javasolt: a Kínával folytatandó tárgyalások” – mondta Lovegrove.

Bár méltatta a Fehér Ház azon döntését, hogy újrakezdi az együttműködést Kínával, hangsúlyozta a technológiai fejlődés kockázatait.

„Nagyon aggódunk Kína nukleáris modernizációs programja miatt, amely nemcsak az ország arzenáljában lévő nukleáris fegyverek számát, hanem a nukleáris fegyverrendszerek típusait is növelheti” – mondta a tanácsadó.

A megnövekedett kockázatok ellenére Lovegrove közölte, a meglévő biztonsági architektúra nagy része továbbra is „létfontosságú, mint például a vegyifegyver alkalmazására és a biológiai és mérgező fegyverek tilalmára vonatkozó Egyezmények, valamint a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozásáról szóló szerződés. Ugyanakkor hozzátette: a valóság az, hogy „a korszerű államok nem tudják ellátni hadseregüket, ezért egy modern, fegyverzetellenőrzési rendszert kell létrehozni”.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a védelmi minisztérium egykori állandó titkára elmondta: több mint 150 napja annak, hogy Putyin törvénytelen háborút indított, és kimondhatatlan szenvedést hozott Ukrajna ártatlan népének.

„Attól tartok, hogy a konfliktus Oroszország szándékos és meggondolatlan lépéseit demonstrálja, amelyek célja a globális biztonsági architektúra aláásása. Ez a terv magában foglalta a Krím illegális annektálását, vegyi és radiológiai fegyverek alkalmazását Nagy-Britannia területén, valamint számos jogsértést, ami a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződés kudarcához vezetett” – jegyezte meg Lovegrove.

Egyben hozzátette, a világközösség a jövőben is felelősségre fogja vonni Oroszországot destabilizáló lépéseiért.

Forrás