Flandria elválna Belgiumtól

A Flamand Érdek (Vlaams Belang) pártjának vezetője szerint lejárt a belga rendszer szavatossági ideje. Tom Van Grieken úgy fogalmazott, „egyszerűen elhasználódott. Hét párttal nem lehet kormányozni. Nem is beszélve a konföderációról szóló tárgyalásokról. Készüljünk fel arra, ami elkerülhetetlen, és használjuk fel a belga rendszerválságot arra, hogy a flamand állam felé haladjunk”.

A Flamand Érdek jobboldali párt nem rajong Belgiumért, ezt eddig is lehetett tudni. Tom Van Grieken, a párt elnöke pedig a De Standaard lap hasábjain konkrét tervvel áll elő, miként lehetne létrehozni a független Flandriát. Van Grieken tervének első lépcsője, hogy pártja 2024-ben hatalomra kerüljön, ezután kompromisszumra jutna a francia nyelvű lakossággal a független Flandria kérdésében. Úgy fogalmazott, „vagy leülünk beszélgetni, vagy 2029-ben elválnak útjaink. Ha kompromisszum születik, akkor én, mint flamand nacionalista, azt is elfogadom”.

„Egészségügyi elkülönítés” – ezzel tartják távol a Vlaams Belangot

A szövetségi Belgiumban létezik flandriai parlament és választás is. Legutóbb, 2019-ben a VB 18 százalékot szerzett a flandriai választáson, az idén márciusi felmérések szerint pedig (igaz, némi visszaesés után) Flandria második legerősebb pártja, az Új Flamand Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie, N-VA) mögött. A VB 22,2, az N-VA 23,4 százalékon áll a felmérés szerint.

Az N-VA saját meghatározása szerint flamand nacionalista, konzervatív politikai párt, és Flandria fokozatos, békés elszakítását tűzte ki célul Belgiumtól. Amíg azonban a VB-t politikai karanténba szorították Belgiumban, ezt az N-VA elkerülte.

Van Grieken a cikkben felszólította egyébként az N-VA-t, hogy hagyjon fel a konföderalizmus gondolatával, amely szerint a szövetségi államok korlátozott számú, azonban továbbra is szövetségi szinten szabályozott hatáskörökben állapodnak meg. A VB elnöke azt üzente, „remélem, az N-VA-nál is rájönnek, hogy a konföderációs modell hazugság. Dolgozzunk együtt!”.

A pártelnök hozzátette, szerinte lejárt a belga rendszer szavatossági ideje. Ahogy fogalmazott, „egyszerűen elhasználódott. Hét párttal nem lehet kormányozni. Nem is beszélve a konföderációról szóló tárgyalásokról. Készüljünk fel arra, ami elkerülhetetlen, és használjuk fel a belga rendszerválságot arra, hogy a flamand állam felé haladjunk”.

A De Standaard flamand napilap megjegyzi, hogy az együttműködés egyelőre nem feltétlenül érdeke Bart De Wevernek, az N-VA elnökének. Tény viszont, hogy 2014 óta az N-VA a korábbinál keményebb álláspontot képvisel a bevándorlással, a kisebbségek integrációjával, a belga állampolgárság megszerzésének követelményeivel, a törvényekkel és a renddel, a nemzetbiztonsággal, valamint a külföldön született bűnözők és illegális bevándorlók hazatelepítésével kapcsolatban.

Van Grieken azért hozzáteszi, hogy „a választásokat még messze nem nyertük meg. Két év alatt sok minden történhet. De szeretném hangsúlyozni, ne higgyék, hogy a tárgyalásos szövetség lehetséges. Az ország megreformálásához szükséges különleges többség egy politikai fikció, az alkotmányt nem lehet felülvizsgálni.

Tehát: hagyjuk Belgiumot összeomlani, a belga intézményi logika evolúciójaként. Ehhez azonban a VB-nek a legnagyobb párttá kell válnia”.

Időközben a VRT hírszolgálat elkészítette első pártatlansági vizsgálatát, és eszerint a flamand kereszténydemokrata párt (CD&V), amely néppártként hivatkozik magára, 2021-ben a Het Journaal című lapban szerepelt a legtöbbet, nem kevesebb, mint harmincszor több említéssel, mint a Vlaams Belang. Érdemes hozzátenni, hogy a politikai karantén mellett az általunk is jól ismert Guy Verhofstadt rendszeresen lefasisztázza a pártot.

Az Európai Unióban nem ennyire egyszerű dolog a függetlenség: a katalán példa

Ha már függetlenség, érdekesség, hogy Carles Puigdemont volt katalán vezető jelenleg éppen Belgiumban tartózkodik. Puigdemontot és társait Spanyolországban lázadás vádjával akarják bíróság elé állítani a katalán függetlenségről szóló 2017-es, alkotmányellenesnek ítélt népszavazás megtartásában játszott szerepük miatt. A volt katalán elnök ellen lázadás, közpénzek hűtlen kezelése és egyéb bűncselekmények vádjával indult eljárás.

Néhány hete döntött úgy egyébként az Európai Unió Bírósága, hogy ideiglenes jelleggel helyreállítja Carles Puigdemont szeparatista katalán vezető és társai európai parlamenti képviselői mentelmi jogát, az EP ugyanis tavaly márciusban a spanyol hatóságok kérésére függesztette fel Puigdemont és két másik függetlenségpárti képviselő, Toni Comín és Clara Ponsatí mentelmi jogát.

A döntést július végén az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e határozat ellen a képviselők fellebbezést nyújtottak be, amit az uniós törvényszék novemberben elutasított – a luxemburgi székhelyű testület azonban május végén azt a döntést hozta, hogy felfüggeszti az Európai Parlament által 2021 márciusában hozott határozatok végrehajtását.

(MTI)