Jóváhagyták a kazah alkotmányreformot – lezárják Nazarbajev korszakát

Kazahsztánban a vasárnap tartott népszavazáson a szavazatok 77 százalékával jóváhagyták a kazah alkotmányreformot, lezárják az országot harminc évig vezető Nurszultan Nazarbajev volt elnök korszakát. A részvételi arány – a Magyar Nemzetnek megküldött hivatalos sajtóközlemény szerint – 68 százalékos volt.

„A népszavazás érvényesnek tekinthető” – közölte hétfőn a központi választási bizottság elnöke, Nurlan Abdirov az eredmények kihirdetésekor.

„A népszavazás történelmi pillanat volt Kazahsztán számára. A jóváhagyott alkotmánymódosítások – amelyek egyértelműen az emberi jogok védelmi mechanizmusainak és a demokratikus intézmények megerősítését célozzák – új szakaszt jelentenek államiságunk fejlődésében” – közölte Mukhtar Tileuberdi kazah miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „ezek a változások erősebb versenyt eredményeznek országunk politikai rendszerében, és kiterjesztik az állampolgárok részvételét az államirányításban”. A népszavazásra bocsátott alkotmánymódosítások a kazah alaptörvény cikkeinek mintegy egyharmadát módosítják, és legfőképpen megszüntetik Nazarbajev „a nemzet feje” – címét, amely jelentős hatalommal ruházta fel. Egy módosítás előírja, hogy a vezetők rokonai nem tölthetnek be fontos kormányzati pozíciókat, ami egyértelműen a Nazarbajev családot célozza. Kaszim-Zsomart Tokajev jelenlegi kazah elnök szerint az alkotmánymódosítás célja a jelenlegi „szuperelnöki” rendszer megszüntetése, amelyet régóta Nazarbajev személyi kultusza jellemzett. Az új intézkedések között szerepel továbbá a halálbüntetés betiltása is.

„Valójában ez csak az első lépés egy új Kazahsztán felépítése felé. Jelentős munka vár a módosítások alkotmányos és jogszabályi szintű végrehajtására” – fogalmazott Tileuberdi.

Az ásványi anyagokban és szénhidrogénekben gazdag Kazahsztánt januárban több mint 230 halálos áldozatot követelő erőszakos cselekmények rázták meg. A zavargásokat, amelyek az ország 1991-es függetlenné válása óta a legsúlyosabbak voltak, az emelkedő üzemanyagárak elleni békés tüntetések előzték meg, amelyek végül a rendfenntartó erők és a civilek közötti összecsapásokba torkolltak.

(MTI/Magyar Nemzet)