Németország páncéltörőket és légvédelmi rakétákat küld Ukrajnának

A válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva, a német szövetségi kormány szombaton úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az orosz támadások ellen küzdő ukrán hadseregnek.

Olaf Scholz kancellár szombat este a Twitteren közölte, hogy az Ukrajna elleni „orosz invázió fordulópontot jelent”, Németországnak pedig kötelessége, hogy támogassa Ukrajnát az orosz elnök, Vlagyimir Putyin „megszálló hadserege elleni védekezésben”.

Ezért 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger légvédelmi rakétát „szállítunk ukrajnai barátainknak” – írta a német kancellár.

A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D–30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés eddig katonai sisakokat és tábori kórházakhoz szükséges felszerelést ajánlott fel Ukrajnának, ami a kijevi vezetés és számos más bíráló szerint méltatlan a legnagyobb fegyvergyártók közé tartozó Németországtól. A szövetségi kormány azzal indokolta döntését, hogy a fegyverzetexport engedélyezéséről szóló jogszabályok nem teszik lehetővé élet kioltására alkalmas eszközök kivitelét válságövezetekbe.

Változik a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányának álláspontja abban a kérdésben is, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt ki kell-e zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Az elutasító álláspont változásáról három miniszter is tájékoztatott szombat este. Marco Buschmann igazságügyi miniszter, az FPD politikusa a Twitteren azt írta: „azon dolgozunk, hogy a járulékos károkat a lehető legkisebbre csökkentő megoldással válasszuk le Oroszországot a SWIFT-rendszerről”.

A Zöldek két legbefolyásosabb minisztere, Annalena Baerbock és Robert Habeck, a külügyi, illetve a gazdasági tárca vezetője ugyancsak a Twitteren azt írta, hogy „célzottan” kell korlátozni Oroszország hozzáférését a rendszerhez, ezért teljes erővel dolgoznak olyan megoldáson, amely csakis „a megfelelő embereket” sújtja.

A német kormány eddig főleg arra hivatkozva utasította el Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből, hogy a lépés ellehetetlenítené az orosz energiahordozók behozatalának finanszírozását, vagyis mindenekelőtt az Oroszországtól vásárolt földgáz árának kifizetését, amely gondokat okozhat a németországi energiaellátásban. Arra is hivatkoztak, hogy túlságosan nagyok lennének a járulékos károk. Ezt mutatja Irán példája, ahol az egész ország kizárása a bankközi tranzakciós hálózatból azzal jár, hogy humanitárius projekteket sem lehet finanszírozni – érvelt a napokban mások mellett Annalena Baerbock.

(MTI)