Franciaország kivonja katonai kontingensét az afrikai Mali területéről

Február 17-én Franciaország hivatalosan is bejelentette katonai erőinek kivonását Mali területéről, ahol már kilenc éve állomásoznak. Franciaország és koalíciós partnerei közös nyilatkozatában kijelentették, folytatják a harcot a térségben a terrorista csoportok ellen.

Várhatóan a következő 4-6 hónapban a Száheli övezetben szolgáló francia katonák elhagyják Malit, mivel „nincsenek meg a politikai, operatív és jogi feltételei” annak, ​​hogy folytassák a terrorizmus elleni harcot az országban. A terrorizmus elleni hadműveletek új központja a régióban Nigéria és a Guineai-öböl.

A francia csapatok hivatalos kivonását Maliból csütörtökön jelentették be hivatalosan 25 ország közös nyilatkozatában. A nyilatkozatot Franciaországon kívül a Száheli övezet terrorizmus elleni koalíció partnerországai – 14 EU-s ország, Norvégia és Kanada, valamint Nyugat Afrika 8 országa írta alá. A dokumentumot az Európai Unió irányító testületei (az Európai Tanács és az Európai Bizottság) és az Afrikai Unió Bizottsága (végrehajtó szerv) is ellátták névjeggyel.  

A közleményben hangsúlyozták, hogy „Mali átmeneti kormánya által támasztott számos akadály miatt” a térségben a terrorizmus elleni Barhan hadműveletet végrehajtó francia valamint az európai Takuba (Task Force Takuba) erők nem tudják hatékonyan végrehajtani katonai akcióikat Mali területén. Ezért a koalíció tagjai – az európai országok és Kanada – úgy döntöttek, hogy megkezdik katonai erőik és technikai eszközeik közös kivonását Mali területéről.

Franciaország és nyugati partnerországai hangsúlyozták, hogy nem áll szándékukban véget vetni a terrorista csoportok elleni harcnak a régióban. Közleményükben kijelentették, hogy „Mali szomszédos országaival szoros együttműködésben”, valamint az „afrikai partnerek” kérésére ez a küzdelem folytatódni fog. Úgy döntöttek, hogy a „folytatják terrorizmus elleni közös fellépéseket a Száhel övezetben, többek között Nigeriában és a Guineai-öbölben”. Bejelentették a „politikai és katonai konzultációk” megkezdését a „terrorellenes akciók paramétereinek meghatározása” és az új hadműveleti forma meghatározása céljából. Ezeket a konzultációkat 2022 júniusáig be kell fejezni.

A közös nyilatkozatban egyúttal sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Mali (a hadsereg által vezetett) átmeneti vezetése nem tartotta be ígéretét, hogy helyreállítja az alkotmányos rendet, február 27-én az elnök- és parlamenti választásokat tart, és átadja a hatalmat a demokratikusan megválasztott testületeknek.

Február 17-én, a franciaországi  és a „Takuba” európai különleges alakulat erőinek Maliból való kivonásáról szóló nyilatkozat publikációját követően az Elysee-palotában közös sajtókonferenciára került sor, amelyen részt vett Emmanuel Macron francia elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Macky Sall, Szenegál elnöke (aki jelenleg az Afrikai Unió elnöki posztját tölti be), és Nana Akufo-Addo ghánai elnök, az ECOWAC jelenlegi elnöke.

Emellett a francia fegyveres erők vezérkara bejelentette, a jelenlegi 4600-ról 2500-3000 főre csökkentik a francia kontingens létszámát a Száhel régióban (Barhan hadművelet), amelyek Nigéria, Csád és Burkina-Faso területén összpontosulnak majd (a francia különleges alakulat erői már ott állomásoznak). Párizs kijelentette, hogy az utóbbi időben közeledés figyelhető meg Bamako és Oroszország között, és bár Mali vezetése tagadja, jelen vannak a Wagner alakulat zsoldosai. Emmanuel Macron elnök a sajtókonferencián kihangsúlyozta, hogy a Maliban tartózkodó orosz zsoldosok csak saját anyagi érdekeltségeikkel törődnek és segítik a huntát hatalmon maradni.

Arra a kérdésre, hogy hibának tartja-e a Barhan hadműveletet, Macron elnök azt mondta, hogy Franciaország 2013-ban a mali kormány kérésére küldte csapatait Maliba, hogy megállítsák az ország északi részét elfoglaló és Bamako felé nyomuló iszlám terrorista csoportokat, valamint biztosítsák a lakosság biztonságát. Az elkövetkezendő években a Barhan hadművelet segítségével jelentős előrelépéseket tettek a száheli dzsihadisták elleni harcban. Összegzésként 2013 óta Franciaország a Száhel régióban végrehajtott katonai műveletek során 53 katona vesztette éltét, akik közül 48-an Maliban haltak meg.

Olivier Salgado, az ENSZ a nyugat-afrikai országban működő békefenntartó missziójának (MINUSMA) képviselője február 17-én kijelentette, hogy a francia csapatok kivonása Maliból kétségtelenül következményekkel jár, amelyeket a misszió most tanulmányoz. Becslések szerint, a francia katonák az ENSZ békefenntartó erőinek segítségére siethetnek egy „komoly és közvetlen fenyegetettség” esetében.

Az ENSZ MINUSMA békefenntartó missziója 2013-ban indult Maliban, a Serval nevű francia hadművelet kezdetét követően, amely megállította a dzsihadisták Mali fővárosa felé való nyomulását és megakadályozta Mali állam katasztrófáját. A „kék sapkások” kontingense 13 000 főből áll. A MINUSMA misszió lett a legfontosabb az ENSZ békefenntartó műveletei közül, ugyanis a kontingens 154 békefenntartót vesztett el Maliban.

NEWSMAKER