A fehérorosz ellenzék országos sztrájkot hirdetett

Október 25-én a Belorusz munkások szövetsége bejelentette, hogy a mozgalom augusztus 30-án meghirdetett követeléseit a hatalom nem teljesítette. Emiatt a szövetség november 1-jétől leállítja „a termelést az egész országban, amíg a tíz követelmény mindegyike teljesül.

A munkások szövetsége fő követelései a politikai üldöztetés megszüntetése; fizetésemelés; tárgyalások megkezdése a hatalom békés átadásáról a demokratikus erőknek, az állampolgárok alkotmányos jogainak tiszteletben tartása; a COVID-19 elleni védőoltáshoz való hozzáférés biztosítása; a szomszédos országokkal való kapcsolatok normalizálása és a Nyugattal folytatott „hibrid háború” megszüntetése az illegális migránsok bevonásával.

A szövetséget Szerhij Dilevszkij, a Koordinációs Tanács Elnökségének tagja, a Minszki Traktorgyár egykori alkalmazottja vezeti, a 2020-as elnökválasztás eredménye elleni munkás tiltakozások egyik vezetője, a békés tüntetések során a hatalom erőszakossága ellen emelt szót. A 2020. augusztusi letartóztatását követően kénytelen volt elhagyni az országot.

„Itt az ideje, hogy a munkások a saját kezükbe vegyék a jövőt. Nincs jogunk tovább halogatni, miközben barátaink és rokonaink börtönben ülnek, anyáink, testvéreink és apáink pedig a koronavírus betegekkel teli kórházakban halnak meg… Nem engedhetjük, hogy az integrációs kártyák aláírásával elárulják hazánkat! Készen állunk megváltoztatni hazánkat, késze állunk kimondani: „Elég volt rajtunk gúnyolódni!”, Készen állunk, hogy beverjük az utolsó szöget a rezsim koporsóján! Mi, a Belorusz munkások szövetsége, 2021. november 1-jével meghirdetjük az országos sztrájk kezdetét! Leállítjuk az országban a termelést, amíg mind a tíz követelésünket nem teljesítik”, – áll a szövetség közleményében.

Országos sztrájkot utoljára 2020. október 26-án próbáltak meghirdetni, arra Szvitlana Tihanovszka, a leghíresebb fehérorosz ellenzéki képviselő szólított fel, aki szintén távozni kényszerült a választások után. Ekkor a sztrájk nem vált országossá, viszont észrevehető volt, mivel néhány állami vállalat függesztette fel a munkát. A sztrájkolókat a gyárak bejáratainál tartóztatták le. Csaknem ezren gyűltek össze a magas technológiák parkjában, akiket a rohamrendőrök zavartak szét. A sztrájkhoz magánszektor számos vállalata is csatlakozott.

Ezt követően magánvállalkozókat, akik támogatták a sztrájkot, vagy a hatóság nyomására bezárták vállalkozásaikat, vagy eladták és üldöztetésük miatt elhagyták az országot. Február 12-én Alekszandr Lukasenka „elnök” az Országos Nemzeti Közgyűlés résztvevői előtt bejelentette, személyesen adott utasítást arra, hogy zárják be azokat a magánvállalkozásokat, amelyek október 26-án felfüggesztették a munkát.

Az állami nagyvállalatok munkatársai 2020. augusztus 9-i munkabeszüntetése nem nőhetett át országos sztrájkká, mivel a munkásokat letartóztatták, egynapos letartóztatást róttak ki rájuk, megfenyegették őket és bűnügyi eljárásokat indítottak ellenük.

Szeptember 22-én, az utcai tüntetések csúcspontján Alekszandr Lukasenka a Hrodno városában tartott kormánypárti nagygyűlésen kijelentette: „Arra kérem a kormányzókat, a végrehajtó bizottságok elnökeit, ha nem akarnak dolgozni – ne kényszerítsék őket. Nem kell. Nem tudjuk kényszeríteni vagy meggyőzni őket.  De ha a vállalkozás nem működik – hétfőtől lakatot teszünk a kapura…”.

NEWSMAKER