Kedveznek Oroszországnak a Nyugat újabb, Fehéroroszország elleni szankciói?

Mint ismeretes, múlthéten az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada egyidejűleg új szankciókört indított Fehéroroszország ellen. Az Európai Unió júniusban csatlakozott a szankciókhoz, amelyek tovább fokozták a nemzetközi nyomást Lukasenka elnökre és legközelebbi környezetére.

A Nyugat abban reménykedik, hogy ily módon tudja befolyásolni „Európa utolsó diktátorát”, aki az utóbbi egy évben egyre agresszívabbá vált. A fehérorosz választásokat követően már több mint 35 ezer tüntetőt tartóztattak le, és a Vjaszna jogvédő központ szerint 626-an politikai fogoly státusszal rendelkeznek.

A fogvatartottak kínzásokról számolnak be, a rezsimet kritizálók az életükért való félelem okán megpróbálják elhagyni az országot, de néha még ez sem menti meg őket, mint ahogyan ez Vitalij Sisovval történt, akit felakasztva találtak meg Ukrajnában, valamint Roman Protaszevics bloggerrel, akinek letartóztatása érdekében Lukasenka Minszkben kényszerleszállásra bírt egy személyszállító repülőgépet.

A nemzetközi nyomásra reagálva Lukasenka azzal fenyegetőzött, hogy bevezeti ellenszankcióit, ám jelenleg sokkal hatékonyabb intézkedésekhez folyamodott: migránsokat szállít a Közel-Keletről és Afrikából Fehéroroszországba, majd busszal szállítja őket a Litvánia és Lettország határáig.

Ezért ma még rengeteg kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mihez vezetnek ezek a szankciók, és vajon nem kedveznek-e Volodimir Putyin orosz elnöknek, aki fokozni szeretné befolyását és felügyeletét Fehéroroszországban?  

Mi a célja a kiszabott szankcióknak?

Ezen szankciók célja, hogy Lukasenka rezsimjére és környezetére összpontosítsanak, és elvegyék a kedvét a nyugati vállalatoknak az együttműködéstől a beloruszokkal. A legutóbbi szankciók korlátozzák a megfigyelési és katonai technológiák exportját Fehéroroszországba, továbbá részlegesen tiltják a kálium alapú műtrágyák, a benzin és az azon alapuló termékek importját Fehéroroszországból.

Az EU, az Egyesült Királyság és Kanada esetében az embargó korlátozza a pénzügyi kereskedelmet is, például az államkötvények vásárlását.

Az EU és az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a fehérorosz dohányipar ellen, ami a jövedelmező cigarettacsempészetnek kedvez. A múltban a Litvániába illegálisan behozott cigaretták több mint 90%-a Fehéroroszországból érkezett. A nyugati országok számos fehérorosz állampolgárt vett fel feketelistára. Az Egyesült Államok pedig feltette listájára a Belorusz Nemzeti Olimpiai Bizottságot, amely felügyeletéért Lukasenka legidősebb fia, Viktor a felelős.

A szankciók valóban „csapást mérnek” Fehéroroszország gazdaságára?

Elméletileg a szankciók „csapást mérnek és mérhetnek” Fehéroroszországra, amely már most is jelentős gazdasági nehézségekkel küzd, különösen tekintettel arra, hogy Alekszandr Lukasenka rezsimjét külföldi hitelekből finanszírozza. Mint ismeretes, a világjárvány előtt, 2019-ben Fehéroroszország második legnagyobb kereskedelmi partnere az EU volt – a teljes áruforgalom 18,1%-a, ami 11 milliárd eurót jelentett. 2020-ban az EU 404 millió euró értékben importált kőolajat és kőolajtermékeket, ami 10,5%-a Fehéroroszország az EU-ba irányuló exportjának. Ezen kívül az ásványi termékek, köztük a kálium alapú műtrágyák exportja 2020-ban 503 millió eurót tett ki, ami a fehérorosz EU-ba irányuló export 13%-a. Ugyanakkor Fehéroroszország káliumszektorát célzó szankciók stratégiai lépések a Nyugat részéről, mivel Fehéroroszország a második legnagyobb exportőr Kanadát követve, biztosítva a világexport 21%-át 2019-ben.

Viszont továbbra is Oroszország marad Fehéroroszország fő kereskedelmi partnere, ami a teljes fehérorosz kereskedelem 49,2%-át teszi ki. Fehéroroszország szankció alá került termékeit az orosz határon keresztül exportálhatja. Érdekes, hogy Ukrajna, amely általában a Nyugat határozott támogatója az orosz agresszió elleni küzdelemben, e tekintetben nem követte példáját. Kijev nem csökkentette benzin és kálium alapú műtrágya importját. 2019-ben a teljes fehérorosz export 12,6%-a, az üzemanyag export 37,2%-a Ukrajnába került. Ezért a szankcióknak valószínűleg nem lesz pusztító hatása. Még bizonyos típusú pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó tilalom sem fogja súlyosan érinteni Lukasenka rezsimjét, mivel üzleti tevékenysége jelentős részét a moszkvai piacon folytatja, amely szintén a Nyugat szankciói alá került.

Oroszország hasznot húzhat a Nyugat Fehéroroszország elleni szankciókból?

Kezdjük azzal, hogy Oroszország évtizedek óta támogatta anyagilag Lukasenka rezsimjét, de a két vezető kapcsolata messze nem idilli. Minszk például hivatalosan még nem ismerte el Krímet Oroszország részeként. Ezért az újabb, a Nyugat által bevezetett szankciók lehetőséget nyújtanak a Kreml számára, hogy rákényszerítse feltételeit a „túlélni” próbáló, már a szakadék felé tartó elnök Lukasenkára.

Alekszandr Lukasenko már arról beszél, hogy készen áll integrálódni a szövetséges Oroszországgal „a szuverenitás elvesztése nélkül”. A nyugati vezetők azonban attól tartanak, hogy Putyin „Fehéroroszországgal való integráció elmélyítésére” vonatkozó tervei csak egy újabb lépés afelé, hogy ismételten Ukrajna belügyeibe. Ezen kívül szeptember 10. és 16. között Oroszország és Fehéroroszország közös katonai gyakorlatokat folytat Nyugat néven, amely célja az Ukrajnára, az EU-ra és a NATO-ra gyakorolt nyomás fokozása.   

Végezetül, az amerikai sajtó információja szerint Fehéroroszország évente 2 milliárd dollárjába került Oroszországnak, és most valószínűleg ez az összeg megduplázódik. Oroszországnak 600 milliárd dollár tartaléka van, egyelőre nem szenved forráshiányban és megengedheti magának, hogy „testvéri karjai” közé fogadja Fehéroroszországot.

NEWSMAKER