Óriási port kavart a bécsi iszlámtérkép

Ausztriában az osztrák kormány politikai iszlám elleni programjának részét képező iszlámtérkép miatt halálos fenyegetés és atrocitások történtek, és bár ideiglenesen felfüggesztették, az indoklás szerint ennek csak technikai okai vannak. Sayfo Omar szakértő elmondta: az európai muszlim közösségekben láthatóan erősödik az üldöztetés tudata, miközben az iszlamofóbia elleni harc mára politikai eszközzé vált. Tehát a térkép által szimbolizált probléma nagyon is valós.

„Bár ideiglenesen felfüggesztették a politikai iszlám térnyerése elleni program egyik elemét, a világhálón is elérhetővé tett úgynevezett iszlámtérképet, azonban nem a támadások miatt, hanem mert technikai módosításokat hajtanak végre az oldalon” – tudatta tegnap az osztrák Oe24 hírcsatorna.

„Figyelem! Politikai iszlám a közeledben” feliratú tábla egy bécsi mecset előtt.

A térkép elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon az országban tevékenykedő muzulmán szervezetekről, egyesületekről, hitközségekről és az őket képviselő fontosabb személyekről, illetve irányultságuk, kapcsolataik besorolásáról, továbbá rávilágít egyes szervezetek összefonódásaira a politikai iszlám ideológiájával, szervezeteivel és hálózatával. Susanne Raab integrációs miniszter a térkép múlt heti bemutatása óta több halálos fenyegetést is kapott: a Muzulmán Ifjúság Ausztria (MJÖ), az osztrák iszlám hitközösség ifjúsági szervezete feljelentést helyezett kilátásba ellene, Heinz Gärtner, a Bécsi Egyetem professzora pedig arra figyelmeztetett: csupán idő kérdése, hogy erőszakos támadások történjenek az iszlám intézmények ellen is.

Az iszlamofóbia mint politikai eszköz

„Az európai muszlim közösségekben láthatóan erősödik az üldöztetés tudata, még akkor is, ha arányaiban az őket érő inzultusok messze elmaradnak például a zsidó közösségek tagjai elleni támadásoktól” – hasonlította össze lapunk megkeresésére Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet munkatársa a muszlim és a zsidó közösségeket érő atrocitások számait.

A statisztikai adatok szerint tavaly több mint 1402 iszlámellenes támadást regisztráltak Ausztriában, 2019-ben pedig mintegy 1051 ilyen esetet jelentettek. A kutató elmondta, hogy az európai vezető politikusok nem általánosságban az iszlámot, hanem a politikai iszlámot, az iszlamizmust és a szeparatizmust támadják. Az ügyet azonban bonyolítja, hogy az iszlamofóbia elleni harc mára politikai eszközzé vált. Sayfo Omar példaként a mintegy ötmillió európai állampolgárral rendelkező Törökországot említette meg, amely aktív diaszpórapolitikája részeként nemcsak a török etnikumúakat, hanem más nemzetiségű muszlimokat is igyekszik megszólítani. A török szervezetek továbbá arra buzdítják az európai muszlimokat, hogy az őket érő atrocitásokat jelentsék a hozzájuk legközelebb lévő török konzulátuson, ezzel azonban hozzájárulnak a muszlim és nem muszlim közösségek közötti feszültségek kiélezéséhez.

Nem váratlanul jött az iszlámtérkép

Sayfo Omar ismertette, hogy az európai kormányok érdeke a társadalmi béke megőrzése, ezért láthatóan mindent megtesznek a muszlim imahelyek védelméért, Sebastian Kurz osztrák kancellár éppen markánsan bevándorlásellenes retorikájával nyerte meg a 2020-as választásokat.

„A 2020-as bécsi terrortámadást követően meghirdették a „politikai iszlám” elleni harcot, idén januárban pedig az imámok európai uniós nyilvántartására tett javaslatot” – sorolta fel a szakértő a bécsi kormány néhány fontosabb intézkedését, kihangsúlyozva, Ausztria komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy átláthatóvá tegye az országban működő muszlim intézmények struktúráját.

Az európai iszlám szervezetek többnyire a békés egymás mellett élést támogatják, akadnak azonban olyanok is, amelyek bizonyos nyugati értékekkel szembemennek és a közösség társadalmon való kívülállását erősítik. Sayfo Omar szerint emiatt logikus döntés a kormányok részéről az ilyen szervezetek ellen való fellépés, melyhez a többi muszlim csoport is jellemzően csatlakozik, hiszen nekik sem jó, ha a renitensek miatt rossz fény vetül rájuk. A közel kilencmilliós Ausztriában nagyjából hétszázezer körül van a muszlimok létszáma, akik főként Törökországból és a balkáni államokból származnak, azonban az afgánoknak és a kurdoknak is jelentős számú közössége van.

Tovább fokozódhat a migráció

Sayfo Omar elmondta, hogy az iszlámellenes támadások ellenére nem tartja kizártnak, hogy a migráció tovább fog erősödni annak ellenére is, hogy a világjárvány hosszú távú hatásai még nem láthatók. A kontinensre irányuló migráció alakulása elsősorban a kibocsátó és a tranzitállamokban uralkodó politikai és gazdasági állapotoktól függenek, melyek romlása fokozhatja a migrációs kedvet.

„Ha romlik az országok gazdasági helyzete, könnyen lehet, hogy ezek a kormányok migránstömegek akciószerű átengedésével próbálnak majd nekik kedvezőbb feltételeket kikényszeríteni Európától”– mutatott rá a Migrációkutató Intézet munkatársa. Idén ez idáig több mint 28 ezren érkeztek Európába, tavaly ez az érték a 95 ezret is meghaladta, 2019-ben pedig közel 124 ezer migránst regisztráltak a hatóságok.

(Magyar Nemzet)