Miért változik meg Európa politikai térképe 2050-re?

2050-re a nacionalizmus és a szeparatizmus hatására Európa térképe gyökeresen megváltozik, számolt be a jól ismert német Deutsche Wirtschafts Nachrichten kiadvány a Geopolitical Futures, amerikai tanácsadó cég szakértői következtetéseire hivatkozva. Ugyanakkor a szakadás nemcsak magát az EU-t fenyegeti, hanem az európai államokat is, többek között Németországot, amely elveszítheti területének egy részét.

Egyébként Európa jelenlegi politikai térképe azok vagy más politikai megállapodások hatására alakult ki, amelyek gyakran nem vették figyelembe az etnikai határokat. Ezen a folyamat ékes példája a második világháború vége, valamint a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az USA és Franciaország közötti, Németország felosztásáról szóló megállapodás volt. 1990-ben a két Németországnak sikerült egyetlen állammá egyesülnie, viszont „a nacionalista hangulatok elterjednek az egész világon, különösen Európában”, áll a német kiadvány anyagában.

Ugyanakkor mindezek a tendenciák már régen, a Brexit előtt megjelentek, és a közelmúltbeli események az EU-ban a nacionalizmus újjáéledésének egyértelmű bizonyítékául szolgálnak. És számtalan, az európai nacionalista és szeparatista mozgalom kutatása megállapította, 2050-re Európa térképére globális változás vár – állítják az amerikai szakértők. A Geopolitical Futures egyébként bemutatta az úgynevezett „új Európa” legrosszabb forgatókönyvét.

A szakértők ugyanakkor kihangsúlyozták, hogy a populista-euroszkeptikusok hatalomra kerülése során a szakadás nemcsak magát az EU-t, hanem a tagállamokat is veszélyezteti. „Nehéz elképzelni, hogy egy szövetségi tartomány elhagyhatja Németországot. De ez a ma még „burkolt fenyegetés” előbb-utóbb megjelenik, ha egy tartomány, geopolitikai érdekei alapján, az állam érdekeivel ellentétben, egyoldalúan kezdi el a kapcsolatépítést a külfölddel. Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni Németország keleti és nyugati része közötti feszült kapcsolatot” – jegyezte meg a Deutsche Wirtschafts Nachrichten.

A kiadvány még előrevetett néhány lehetőséget: „Egy másik forgatókönyv – Bajorország esetleges kiválása, minek oka a költségvetés tartományok közötti elosztásával kapcsolatos nyomás, és a politikai döntéshozatalra való elégtelen befolyása. A világjárvány előtt is fennállt ennek a veszélye, viszont mértéke minimális volt. Ugyanakkor fokozódhatnak a gazdasági problémák, és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a leggyakoribbak okai a szétválásnak és a megosztottságnak.”

Más európai országokban is léteznek olyan politikai mozgalmak, amelyek nyíltan támogatják a nacionalizmust és a szeparatizmust (Franciaország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország stb.). És azonnal előtérbe lépnek, amint eltűnik az EU „mentőernyője” vagy annak hatása. Ennek következtében kiújulhatnak az európai államok közötti etnikai és vallási konfliktusok.

Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy az unió egyre több országa arra törekszik, hogy a saját útját járja. És egyébként a világjárványnak is hatása volt erre a folyamatra. Érdekes módon, az EU ellenzői számára a Brexit lett a „kezdő lövés”. Ezért bizonyos politikai és gazdasági körülmények között előbb-utóbb Nagy-Britannia példájával élhet Dánia, Finnország, Olaszország és Spanyolország és még több más Uniós tagállam.

De a már elkezdődött, „kiválási folyamat” enyhítése érdekében Európának „vissza kell térnie gyökereihez”, pontosabban az európai gazdasági együttműködés formációhoz, mert ez az egyetlen útja annak, hogy „még megmentse a menthetőt”, összegezte Deutsche Wirtschafts Nachrichten német kiadvány.

NEWSMAKER