Hogyan „vesztek össze” az Egyesült Államok és Oroszország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén

Nem is olyan régen Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja nevében Mike Pompeo külügyminiszter és Nikki Haley, állandó ENSZ képviselő kijelentették, hogy az Egyesült Államok követendő példa az emberi jogok védelme terén – és ennek alapján hevesen bírálták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát.

Anthony Blinken, jelenlegi amerikai külügyminiszter azonban teljesen más képet alkotott az Egyesült Államokról, és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 46. ülésszakán elmondott felszólalásában „megfordította az irányvonalat”. Beszédében kihangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok külpolitikájában az emberi jogok és a demokrácia alapvető fontossággal bírnak”, és kijelentette, hogy Washington mindenképpen bemutatja jelöltjét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába a 2022–2024 közötti időszakra.

Blinken külügyminiszter egyben kihangsúlyozta, hogy minden, az emberi jogokért folytatott harcban tett ígéretet teljesíteni kell, és mindenki először önmagával  kezdje. „Az Egyesült Államokban más bőrszínű embereknek minden nap meg kell tapasztalniuk az intézményi rasszizmust és a gazdasági egyenlőtlenség következményeit” – emelte ki az USA külügyminisztere.

Joe Biden elnök határozott intézkedésekkel készül a Donald Trump elnöksége alatt a teljesen elhanyagolt rasszizmus problémájának kezelésére, többek között a büntetés-végrehajtási rendszer reformja, az őslakos népek életkörülményeinek javítása és az ázsiai származású amerikaiakkal szembeni elfogultsággal szembeni küzdelem révén. „Nem állítjuk, hogy az Egyesült Államok egy ideális ország, de nap mint nap küzdünk azért, hogy jobbá váljunk, hogy felelősséget vállaljunk tetteinkért” – jegyezte meg Blinken.

Blinken külügyminiszter felszólalása más okból is figyelemre méltónak bizonyult – az amerikai külügyminisztérium vezetője összetűzésbe keveredett Szergej Lavrovval, orosz kollégájával, amit jelentős mértékben elősegített az a tény, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 46. ülésszaka „virtuális” formában zajlik.

Míg az amerikai külügyminiszter eléggé diplomatikusan jelezte az orosz kormánynak címzett felhívását, miszerint azonnal engedjék szabadon Olekszij Navalnijt és a több száz orosz állampolgárt, akiket alapvető jogaik gyakorlása miatt tartóztattak le, az orosz külügyminiszter kevésbé diplomatikusan nyilatkozott.

Szergej Lavrov, nyilvánvalóan Washingtonra utalva, de közvetlenül nem nevezve meg, kijelentette: „Azok, akik évtizedek óta az egész világot a szólásszabadságra és saját nézeteik kifejezésére tanították, most az alternatívák intoleranciáját demonstrálják.”

Véleménye szerint „a Nyugat (az Egyesült Államok égisze alatt – szerk.) és Oroszország kapcsolatai ma nem túl jól alakulnak”. Az EU a közelmúltban szankciókat vezetett be orosz tisztviselőkkel szemben, akik a „Navalnij üggyel” vannak kapcsolatban és Szergej Lavrov beszédében nem hagyta ki a lehetőségét annak, hogy értékelje ezt a tényt.

„Sajnos, a világjárvány és az erőfeszítések konszolidációjának nyilvánvaló szükségszerűsége ellenére néhány nyugati kollégának, mint korábban sem, nem áll szándékában felülvizsgálni önző irányvonalát, felhagyni az erőszakos hozzáállással, a zsarolás és a nyomás törvénytelen módszereivel” – mondta az orosz miniszter.

Egyben kihangsúlyozta azt is, hogy a „nyugati fővárosokban továbbra is, makacsul figyelmen kívül hagyják az emberi jogok gyakorlásának az illegális korlátozásának káros hatását”. „Ebben nemcsak a humanitárius kérdések politizálását látjuk, hanem annak a szándékát is, hogy a pandémiát használják fel az úgynevezett nem kívánatos kormányok megbüntetésére” – hangsúlyozta ki Szergej Lavrov.

Nagy valószínűséggel elmondhatjuk, hogy ha az Egyesült Államokat az ENSZ Közgyűlése beválasztja az Emberi Jogok Tanácsába még idén ősszel, akkor a két ország diplomatái óhatatlanul ellenállásba kerülnek, mert abszolút különbözőek az elképzeléseik és másként értelmezik az emberi jogokat.

NEWSMAKER