Puskár Árpád: „Csendben, belül a lelkünkben énekeltük a magyar himnuszt”

A Szürtei Kistérségi Tanács az elmúlt év novemberében alakult meg a tizenkét falut egyesítve. Az ukrán média országos botrányt kavart abból, hogy az alakuló ülésen a képviselők az ukrán mellett elénekelték a magyar himnuszt is. Büntetőeljárást kezdeményeztek az önkormányzat tanácsának képviselői és a polgármester ellen hazaárulás és szeparatizmus vádjával. Himnuszunk születésnapján kerestük meg Puskár Árpád polgármestert, s a büntetőeljárásról, valamint a Szürtei kistérség helyzetéről kérdeztük.

– Hol tart az Ukrajnában országosan nyilvánosságot kapott himnuszéneklési ügy?

– A himnuszügy hivatalosan még mindig nincs lezárva. A képviselők nagyon fel voltak háborodva az eset kapcsán, hisz a vesztes polgármesterjelölt lánya vette videóra a telefonjával, ahogy az ukrán után elénekeltük a magyar himnuszt is. Szürtében évtizedek óta így kezdünk minden tanácsülést. Ők viszont úgy állították be ezt a médiában, hogy az állami himnusz el sem hangzott, szeparatisták vagyunk, az ukrán helyett a magyart énekeltük. Valójában minden ugyanúgy zajlott, ahogy máskor is szokott, csak ez eddig még senkinek sem szúrt szemet.

– A kistérségi tanács alakuló ülése után az egyik frakció vezetője arról tájékoztatott, hogy a magyar nemzetiségű képviselőket megbotránkoztatta, hogy a videózó nő és a helyi választási bizottság elnöke, aki ugyancsak a vesztes polgármesterjelölt embere volt, látványosan leült a magyar Himnusz éneklése alatt…

– A vesztesek mindenbe kapaszkodnak. Hiába számoltatták újra a szavazatokat, nem jártak jobban. A végén belekötöttek a magyar himnuszba. A videót közzétették a Facebookon, majd megjelentek nálunk az újságírók és a televíziós stábok. Országos ügyet csináltak a himnuszéneklésünkből, holott Ukrajnában ebben az időszakban voltak ennél nagyobb gondok is. Engem és a képviselőket is kihallgattak az ügyben Ukrajna Biztonsági Szolgálatának (SZBU) munkatársai, elmondtuk nekik is, hogy ezzel törvényt nem sértettünk, ehhez jogot biztosít számunkra az Alkotmány. Végül megkértek minket, hogy ne legyünk olyan huncutok, mostantól ne énekeljük a magyar himnuszt. Azóta volt már három tanács­ülésünk, mindegyiken jelen volt a szolgálat munkatársa, aki meggyőződhetett arról, hogy a tanácsülés kezdetén és a végén is elhangzott az ukrán himnusz. Sőt, jeleztem nekik, hogy ha ragaszkodnak hozzá, minden határozat elfogadása után is lejátsszuk. Viszont ez esetben szóljanak előre, mert akkor hamarabb kell kezdenünk a tanácsülést.

– A magyart már nem éneklik? Eleget tesznek a kérésnek?

– Most már másként kell megoldanunk. Minden tanácsülés elején egy perc néma csenddel emlékeztünk meg az elhunytakról. Ez­alatt, csendben, belül, a lelkünkben énekeltük a magyar himnuszt. Azt gondolom, hogy ezt már senki nem tilthatja meg nekünk. Videóra sem lehet venni.

– A himnuszügy miatti országos ismertség, gyakori média­szereplések mellett jutott a képviselő-testületnek ideje az érdemi munkára is?

– Zajlik a munka. Tegnap volt a földbizottság ülése, melyen parázs viták is voltak. Tizenkét falu, különböző emberek különböző elképzelésekkel. Igyekszünk megtalálni a mindenki számára elfogadható kompromisszumokat, illetve tapasztalt polgármesterként igyekeznem kell bemutatni azt, hogy mi a helyes irány. A választási ígéreteket természetesen teljesíteni fogjuk, de hatvan nap alatt még nem tudtunk csodákat művelni. Decemberben elfogadtuk a költségvetést, a bevételi oldal teljesíthető, hisz eleve a tavalyi koronavírusos év számait vettük alapul. A hét községi tanács bevétele 28 millió hrivnya volt 2020-ban, pontosan annyit terveztünk az idei évre is. Sajnos, sokkal jobban nem indul 2021 sem. A kisvállalkozásaink többsége nem termel jövedelmet, az üzletek zárva vannak, a bevételeink visszaestek. Ennek ellenére a legszükségesebb fejlesztésekre, bérekre, közintézményeink fenntartására lesz elegendő pénzünk. Úgy látom, vannak rejtett tartalékaink is, illetve bízom a gazdasági környezet mielőbbi javulásában is.

– Hol tart a községházák átadásának a folyamata?

– Mind a hat hozzánk csatlakozott községházán elvégeztük a leltározást, jegyzőkönyveztük és átvettük a vagyonukat. Be kell nyújtaniuk még az éves mérlegüket, és akkor elkezdődhet hivatalosan a helyi tanácsok felszámolása.

Gejőcben, Császlócon, Ráton, Palágykomorócon és Gálocsban már megkezdték munkájukat a sztároszták (elöljárók), ki is adták az első igazolásokat, mindegyikük munkáját segíti egy ügyvivő. Alkalmazunk még három földmérőt és három katonai nyilvántartót is. Most készülnek a bélyegzők, hogy jegyzői feladatokat is el tudjanak látni az elöljárók, például aláírásokat, meghatalmazásokat hitelesíteni stb. Hétfőn már hivatalosan is kineveztük a pályázaton nyertes osztályvezetőket, a kulturális ügyeinket Roják Mária, az oktatásügyet Pekár Tünde, a könyvelőségünket Rákóci Vaszilina vezeti majd. Az egészségügyi osztály vezetője Ivan Parada lesz, a pénzügyi osztályé pedig Lőrincz Gabriella. A gyerekek ügyével foglalkozó gyámügyi osztályunk vezetői posztja még betöltetlen.

– Közben befejeződött a Bátfai Családorvosi Rendelő építése…

– Most történik a bejegyzése az állami pénzből épült rendelőnek. Január végén ünnepélyesen át fogjuk adni az épületet, amely mostantól Bátfa lakosainak egészségügyi ellátását fogja szolgálni.

Január 28-án lesz Palágykomorócon egy lakossági fórum. Ott hat éve dolgoznak azon, hogy Dobóruszka felé nyissanak egy közúti határátkelőhelyet Ukrajna és Szlovákia között. Meghallgatjuk majd a lakosság véleményét ebben a kérdésben, és ha pozitívan döntenek, a kistérségi tanács is az ügyük mellé áll. A határátkelőhely megvalósulása az egész kistérség számára előnyös lenne, remélem, sikerülni fog. Mi pozitívan állunk ehhez a kezdeményezéshez.

– A jelenlegi helyzetben jut fejlesztésre forrás az idén?

– 2021-ben leginkább a megkezdett építkezéseket szeretnénk befejezni a szürtei és a ráti iskolában, valamint be kell fejeznünk és -rendeznünk Ráton a családorvosi rendelőt. Császlócon a kiépített vízvezetékrendszer beüzemelését kell megoldanunk, ahol ezzel kapcsolatban hamarosan tartunk majd egy lakossági fórumot is. Minden újabb fejlesztés a gazdasági helyzet változásának és a bevételeink alakulásának a függvénye.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)