Európa nemzeti és nyelvi kisebbségei nem a probléma, hanem a megoldás része

Az Európai Parlament (EP) hétfői plenáris ülésén vitát tartottak a Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről szóló javaslatról, ami egy átfogó nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszer kialakítását kezdeményezi az Európai Bizottságtól. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke elmondta, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai az alapvető jogok részét képezik, ezért szükséges végre uniós jogi szinten biztosítani ezek védelmét.

Gál Kinga, aki 16 éve vezeti az EP nemzeti és nyelvi kisebbségekkel foglalkozó munkacsoportját, üdvözölte a polgári kezdeményezés sikerét: „Nagy örömömre szolgál, hogy hosszú évek apró lépései után végre plenáris szinten vitatjuk meg az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzetét, és egy határozottan jó szövegezésű határozatot fogadhatunk el védelmükben. Ez végre lehetőséget teremtett arra, hogy az Unió lakosságának egytizedét kitevő nemzeti és nyelvi kisebbségek egy hangon mondhassák el: védelemre van szükségük. Jogaik védelme – mint alapvető jogok védelme – elengedhetetlen uniós szinten. Szomorú, hogy ahhoz, hogy ezt egyáltalán kifejezésre juttathassák, európai bírósági ítéletre volt szükség. Hiszen az Európai Bizottság először visszautasította a kezdeményezés regisztrációját szokás szerint arra hivatkozva, hogy a kisebbségvédelem nem uniós kompetencia” – emlékeztetett a képviselő.

A fideszes képviselő számos olyan esetben fordult már az Európai Bizottsághoz, amikor az őshonos nemzeti kisebbségeket valamilyen jogsértés vagy diszkrimináció érte akár oktatásban, akár nyelvhasználatban, akár szerzett jogait vagy a gyűlöletbeszédet illetően. Az elmúlt években 15 alkalommal adta írásba az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek diszkriminációja nemzeti hatáskörbe tartozik a szubszidiaritás elvének megfelelően, ezért nem kívánt foglalkozni ezen problémákkal, miközben más kérdéskörben nem zavartatja magát a szubszidiaritás elvének betartásával. Gál Kinga a mai vita kapcsán ezt így értékelte: „Ideje, hogy a Bizottság végre tegye félre a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgárának kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Ez azért is fontos, hogy ne fordulhasson elő az, ami a minap történt Bocskor Andrea európai parlamenti képviselővel, aki – azért mert a parlamentben kiáll a saját nemzeti közösségének a védelmében, »halál listára« került. Ha a Bizottság következetes, akkor az ilyen esetben elvárható, hogy a leghatározottabban ítélje el és legszigorúbban lépjen fel ez ellen. Felszólítom a bizottságot, hogy ezt tegye meg!” – emelte ki Gál Kinga.

A Minority Safepack kezdeményezésre adott hivatalos európai bizottsági válasz januárra várható. „Remélem, hogy a mai vita ösztönzően fog hatni, és a számos semmitmondó válasz után végre gyakorlati javaslatok születnek. Ellenkező esetben lassan okafogyottá válik az európai polgári kezdeményezés eszköze, amely ahelyett, hogy eredeti célja szerint közelebb vinné az Uniót a polgárokhoz, bizalmuk elvesztéséhez vezet” – emlékeztetett a képviselő.

(karpatalja.ma)