Svájc araszol az EU-tagság felé

Svájc történelmi jelentőségű megállapodás küszöbén áll az Európai Unióval, amely új alapokra helyezné az ország egységes piachoz való hozzáférését. A tervezet komoly engedményeket követel: évi több százmillió eurós befizetést és az uniós jog átvételét, uniós bírósági kontroll mellett. A döntésről népszavazás fog határozni, miközben egyre erősebbek a szuverenitásukat féltő svájci ellenhangok – számolt be a Financial Times.

Svájc több mint tíz év tárgyalás után megállapodást kötött az Európai Unióval, hogy fenntartsa és bővítse hozzáférését az egységes piachoz – de az ár nagy.

A készülő keretmegállapodás kötelezné az alpesi országot az uniós jogszabályok dinamikus átvételére hat kulcsfontosságú területen, évi 375 millió eurós hozzájárulással.

Svájc nem szólhatna bele a szabályok alakításába, de végre kellene hajtania azokat – ellenkező esetben szankciókra számíthat. Az ügyet 2027-ben népszavazásra bocsátják, de az ellenállás már most erős.

A megállapodás kulcskérdései emlékeztetnek a brexit körüli vitákra: pénzügyi hozzájárulás, az uniós állampolgárok bevándorlásának könnyítése, valamint az Európai Bíróság szerepe.

Bár a vitarendezést független választottbíróság végezné, EU-joggal kapcsolatos ügyekben a döntést kötelezően az uniós bíróság mondaná ki. Ez komoly aggodalmakat váltott ki Svájcban, ahol a közvetlen demokrácia elve mélyen beágyazott.

A bírálók szerint a jogátvétel és az EUB-kötelezettségek a szuverenitás elvesztéséhez vezetnek.

Az egyezmény támogatói arra hívják fel a figyelmet, hogy a kaotikus kétoldalú rendszer helyett végre átlátható jogi keretet adna az EU-val való gazdasági kapcsolatoknak. Svájc visszakerülhetne az Erasmus és a Horizon Europe programba, részt vehetne az Euratom munkájában is. Jean Keller genfi befektetési szakember a lapnak úgy fogalmazott, „évtizedek óta húzódó drámának” vethetne véget egy stabil keretmegállapodás. Szerinte az EU-val való üzletelés feltételeinek intézményes rendezése elkerülhetetlen.

Ezzel szemben a szélsőjobboldali SVP és az euroszkeptikus Kompass/Europa mozgalom szerint nincs szükség ilyen szoros integrációra.

Vezetőjük, Philip Erzinger úgy véli, hogy a jelenlegi rendszerben is lehet külföldi munkaerőt alkalmazni, és az új egyezmény csak aláásná Svájc versenyképességét. Az aláírásgyűjtés már zajlik a népszavazás kiírásához. A kormány célja, hogy legkésőbb 2027 júniusában sor kerüljön a voksolásra, különben a választások miatt 2028-ra tolódik a döntés.

Az EU világossá tette: ha Svájc ismét elutasítja a megállapodást, nem maradhat minden a régiben. 2021-ben Brüsszel már büntette Bern döntését, például a kutatási együttműködés visszafogásával. Most sem zárják ki a hasonló lépéseket. Egyre több svájci tisztviselő figyelmeztet: a jelenlegi kétoldalú rendszer lassú eróziója hosszú távon ártana az exportnak, a közlekedésnek és a biztonsági együttműködésnek.

(hirado.hu)