Mi vár az Európai Unióra Joe Biden elnöksége alatt?

Az Európai Unió erősíteni kívánja partneri kapcsolatait az Egyesült Államokkal Joe Biden elnöksége alatt, aki szintén hajlandóságát fejezte ki.

Amint azt Josep Borrell , az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette – annak ellenére, hogy új „házigazda” érkezett a Fehér Házba, Brüsszelnek az Egyesült Államoktól független stratégiai autonómiát kell kifejlesztenie. A szakértők úgy vélik, hogy bár Washington, Európával való kapcsolatában megváltozik a hangnem, bizonyos ellentmondások még mindig megmaradnak. Kezdjük azonban azzal, hogy miután ismertté váltak az Egyesült Államokban a választások első eredményei, az európai vezetők és az Európai Unió gratuláltak Joe Bidennek. November 7-én Charles Michel, Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője már nyilatkoztak is ezzel kapcsolatban.

„Szeretettel gratulálok Joe Bidennek az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez, és türelmetlenül várom, hogy mihamarabb találkozhassak vele” – jelezte Ursula von der Leyen, kihangsúlyozva az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolat szövetségesi jellegét.

Az ennek lehetőségét minél hamarabb szeretnék megteremteni az EU-ban. Az európai sajtó információi szerint a december 10–11-i EU-csúcs előtt Charles Michel néhány videokonferenciát vezet le, amelyen a résztvevők megvitatják a „transzatlanti kapcsolatok az újjáélesztését az amerikai választások után”. Az Európai Tanács elnökének szándékában áll „meghívni” Joe Bident egy ilyen konferenciára.

Az Európai Tanács elnöke, Egyesült Államok leendő elnökével folytatandó beszélgetésen mindenekelőtt öt kulcsfontosságú kérdésre kíván összpontosítani, amelyek mindkét fél közös érdekét képviselik: Covid-19, értékek és multilateralizmus, éghajlatváltozás, kereskedelem, biztonság és közös geopolitikai érdekek.

Ily módon az Európai Unió a transzatlanti partnerség újjászületésének azt a formáját reméli, amely 2016-ig volt, amíg Donald Trump el nem foglalta a Fehér Házat.

Mint ismeretes, az elmúlt négy évben az Egyesült Államok és az EU kapcsolata megromlottak és feszültté vált. Az európai vezetők nem tudták közvetlenül benyújtani kifogásaikat az amerikai elnöknek, de távozását nyilvánvalóan megkönnyebbüléssel vették tudomásul.

Az EU-ban azt remélik, az Egyesült Államok nem versenytársának fogja tekinteni Európát. Josep Borrell, az EU külügyminisztere az európai sajtónak adott interjúban elmondta: „újra barátot, szövetségest és partnert fogunk látni egymásban”.

„De realistáknak kell lennünk: Trump személyiségétől függetlenül, bár ő is szerepet játszott ebben, jelentős változások mentek végbe az amerikai társadalomban, Ezek a változások Trump után is megmaradnak… Az Európai Uniónak most teljesen más szerepet kell játszania az amerikai politikában, mint amit a második világháború után megszoktunk. Ezt nem szabad elfelejteni, és stratégiai autonómiánk fejlődésével kell foglalkozni. Ne képzeljük el, hogy Amerika ismét visszatér Európába” – konstatálta Josep Borrell.

Egy független politika kialakítása nem azt jelenti, hogy az Európai Unió most önállóan kezdi el biztosítani biztonságát. Ehhez ott van a NATO, amelyet szintén sokat szidott Donald Trump az elmúlt négy évben.

Az Egyesült Államok elnöke azt kifogásolta, hogy Európa Washington pénzén biztosítsa biztonságát, és követelte, hogy az EU a GDP több mint 2%-át fordítsa védelemre. 2016-ban csak öt ország 29 országból, az USA (3,61%), Görögország (2,36%), Észtország (2,18%), az Egyesült Királyság (2,17%) és Lengyelország (2,01 %) teljesítette ezt a kritériumot. Trump felháborodása meghozta gyümölcsét: 2020-ban, a Szövetség több mint 10 országa költött már több mint 2%-ot védekezésre, így a mutatók az alábbiak szerint alakultak: USA (3,87%), Görögország (2,58%), Nagy-Britannia (2,43%), Románia (2,38%), Észtország (2,38%), Lettország (2,28%), Lengyelország (2,3%), Litvánia (2,28%), Franciaország (2,11%), Norvégia (2,03%).

A NATO, az Európai Unióhoz hasonlóan azt reméli, hogy Joe Biden hatalomra kerülésével a régi szövetségesek viszonyában békés időszak áll be. Szakértők szerint az Egyesült Államok új elnökével a NATO-hoz való viszony szintén lágyabb lesz, de kétségek merülnek fel az európai biztonságot illetően. A szakértők úgy vélik továbbá, hogy a Trump elnöksége kiemelte az Észak-atlanti Szövetség irányba egyre növekvő bizalmatlanságot, és nem lehet tudni, hogy Joe Biden elnöksége képes lesz-e új célokat megfogalmazni és visszanyerni a bizalmat. Az is lehetséges, hogy az Egyesült Államok gyanakodva fogja figyelni Európa kísérleteit arra, hogy a NATO-tól különálló autonóm biztonsági rendszert hozzon létre.

NEWSMAKER