Országos vészhelyzetet hirdetne Hollandia

A migráció miatti országos vészhelyzet kihirdetése is szerepel a holland kabinet pénteken bemutatott kormányprogramjában, amelyben szigorúbb szabályozásokat hoznának a bevándorlás visszaszorítására.

A televízió által élőben közvetített sajtókonferenciáján Dick Schoof holland miniszterelnök bejelentette, Amszterdam hivatalosan kérni fogja az Európai Uniót, hogy egy időre mentse fel a közös uniós migrációs politika végrehajtása alól Hollandiát.

A kormányfő szükségesnek nevezte a menedékkérők számának visszaszorítását a lakhatási válság megoldása érdekében, valamint azért, hogy elérhetőbbé tegyék az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést. Hozzátette, nem várhatnak tovább az intézkedésekkel.

Ha ma hozzálátunk, akkor sem oldódik meg minden holnapra. Döntéseket kell hoznunk, a jövő generációiért tesszük ezt, a gyerekeinkért, az unokáinkért – szögezte le.

Mint mondta, a vészhelyzet kihirdetésének „vannak feltételei”, azonban hozzátette: bízik benne, hogy a kabinet jól előkészített indokot tud beterjeszteni az államtanács elé az ügyben, amely hat-nyolc héten belül hozhat döntést.

Marjolein Faber menekültügyi és migrációs miniszter elmondta, a lépés lehetővé tenné, hogy a holland kormány „nagyon gyorsan” – a parlament jóváhagyása nélkül – felfüggesszen bizonyos menekültügyi jogszabályokat.

Olyan intézkedéseket hozunk, amelyek Hollandiát a lehető legkevésbé vonzó országgá teszik a menedékkérők szemében – jelentette ki a tárcavezető.

Az újonnan bevezetendő intézkedések a többi között korlátoznák a családegyesítést, lehetővé tennék a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők azonnali kitoloncolását, illetve a kabinet felfüggesztheti a menedékkérők Hollandia területén történő egyenletes elosztására vonatkozó jogszabályt is, mégpedig a parlament alsó- és felsőházának jóváhagyása nélkül.

A holland kormány királyi rendelettel hirdethet országos vészhelyzetet, amelyet azonban jogi szempontból is meg kell vizsgálni.

Hollandiába évente mintegy 40 ezer menedékkérő érkezik. A lakhatási válsággal kapcsolatban a kabinet leszögezte: igyekszik teljesíteni az előző kormány által kitűzött, évi 100 ezer lakás építését vagy felszabadítását célzó elképzelését, amelyre ötmilliárd eurót szánna a következő öt évben. További 2,5 milliárd eurót az infrastruktúrába fektetnének annak érdekében, hogy az új otthonok könnyebben elérhetőek legyenek.

A csaknem 140 oldalas dokumentum emellett kitér a holland felsőoktatás „hollandizálására” is, amelynek részeként igyekeznének visszaszorítani az angol nyelvet az egyetemeken, kivéve néhány olyan kart, ahol a jelentős hiánnyal küzdő szektorok jövőbeni szakembereit képzik.

Emellett a tervek szerint csökkentenék a külföldi diákok számát is, jóllehet ezen elképzelés ellen már több, Hollandiában is jelenlévő multinacionális vállalat tiltakozott.

A kormányprogram védelmi ügyekkel foglalkozó részében leszögezik, a kabinet továbbra is eltökélt abban, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítsa, valamint kiemelték, hogy Hollandia folytatja Ukrajna támogatását „anyagi, politikai és erkölcsi téren is”.

Egyéb tervek között szerepel a társaságok, alapítványok, vallási szervezetek, illetve „nem hivatalos társulások” „nemkívánatos külföldi segélyezésének” megszüntetése, valamint az életfogytiglani börtönbüntetés jelenlegi, legfeljebb 15 éves időtartamának meghosszabbítása, továbbá kiemelték azt is, hogy a kabinet olyan lehetőségek kidolgozására törekszik, amelynek segítéségével a szülők felelősségre vonhatók lennének a gyerekeik bűncselekményeiért. Növelnék továbbá a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható maximális büntetés mértékét is.

(hirado.hu)