A világjárvány ellenére megtartották a külpolitika kérdéseivel foglalkozó EU-s csúcstalálkozót

A kézfogás helyett a könyök-üdvözlés, védőmaszkok, mint a protokoll kötelező eleme – ilyen rendkívüli körülmények között került megrendezésre a napokban az EU külpolitikáját megvitató különleges csúcstalálkozóra Brüsszelben. A szakértők kompromisszumnak nevezték eredményeit: egyik kérdésben sem, legyen az Törökország fellépése a Földközi tengeren, vagy a fehérorosz helyzet, az európai vezetők nem hozták meg azokat a szigorú intézkedéseket, amelyek korábban a brüsszeli kulisszákból szivárgottak ki.

Ezúttal a koronavírus majdnem meghiúsította az európai vezetők második, személyes találkozását a járvány kezdete óta. Valójában szeptember második felére tervezték, de a felkészülés közepette Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hirtelen karanténba vonult, miután egyik testőre megerősítette pozitív Covid-19 tesztjét. A csúcstalálkozót elhalasztották, amíg vissza nem jött dolgozni. Néhány résztvevő azonban még sem jött el. Például Stefan Leven svéd miniszterelnök előre nem látható családi körülmények miatt nem tudott Brüsszelbe repülni. Felkérte finn kollégáját, Sanna Marint, hogy képviselje országát.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcs második napján elhagyta a belga fővárost, hogy otthon mondjon beszédet a radikális iszlamizmus elleni küzdelemről. Az Ötödik Köztársaság hatáskörét átmenetileg Angela Merkel német kancellárnak adta át, aki egy személyben képviselte Berlint és Párizst.

A csúcs nem volt intrika nélküli. Sokáig nem volt világos, hogy Ciprus feloldja-e vétóját a Fehéroroszország elleni szankciókkal szemben. A szigetország csak abban az esetben vállalta, hogy feloldja az állásfoglalás-tervezet blokkolását, ha az EU egységes frontként lép fel Törökország fellépése ellen a Földközi-tenger keleti részén, meghozza a megfelelő intézkedéseket annak vezetői és társaságaival szemben.

Nicosiát és Athént Sebastian Kurz, osztrák kancellár támogatta, és felszólította kollégáit, hogy szigorúan reagáljanak a török ​​hadihajók és repülőgépek manővereire, amelyek fedezik a geológiai feltárásokat a vitatott vizeken a görög Kastelorizon sziget közelében, amely egy újabb „puskaporos hordó” lett a régióban. A ciprusiak azt is követelték Törökországtól, hogy hagyjon fel a világközösség által el nem ismert, megszállt Észak-Cipruson a fúrási kísérletekkel.

Angela Merkel igyekezett az Ankara elleni támadást megfékezni, mivel köztudott, hogy ettől függ a menekültek visszaszorításáról szóló megállapodás sikere. A Spiegel online német újság szerint a csúcstalálkozót követően úgy döntöttek, hogy fenntartják a Törökország elleni szankciók bevezetésének lehetőségét, és „a köztársaság újabb egyoldalú fellépése esetén az eszközök és lehetőségek teljes arzenáljának felhasználását”. De ha Ankara bizonyítja, hogy készen áll az „eszkaláció csökkentésére”, akkor Brüsszel megígérte, hogy folytatja a politikai párbeszédet.

Így Ciprusnak meg kellett elégednie és bele kellett egyeznie abba a döntésbe, hogy Fehéroroszország ellen kollektív szankciókat vezetnek be. Tehát több hetes tárgyalás után a belorusz kormány 40 magas rangú tagja ellen vezették be őket, de Alekszandr Lukasenko elnök nem volt a listán. Mint a francia elnök a sajtótájékoztatón kifejtette, az EU nem akarta elzárni a „közvetítés” és a Minszkkel folytatott párbeszéd lehetőségét.

Az EU vezetői kitértek a válságellenes alap gyors feltöltésének kérdésére is a koronavírus-járvány által sújtott nemzeti gazdaságok támogatása érdekében. Charles Michel azonban elismerte, hogy nem megoldódott minden probléma. Például a Hollandia által vezetett „takarékos” donor-országok csoportja továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy szigorú kritériumokat állapítsanak meg a pénzügyi támogatás kedvezményezettjeire vonatkozóan. Tehát általában nem minden ment olyan simán, mint a csúcs elején tervezték és gondolták.

NEWSMAKER