Az Európai Bizottság bemutatta az EU új válságellenes migrációs stratégiáját

Szeptember 23-án az Európai Bizottság újabb kísérletet tett a migráció problémájának leküzdésére, amely az utóbbi időben szó szerint „megosztotta” az Európai Uniót. Maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mutatta be az új migrációs stratégiát, amelynek célja az EU-ban a „déliek” és az „északiak” közötti legélesebb ellentmondások feloldása a migrációs teher igazságos elosztása kapcsán. Kommentátorok szerint a kezdeményezés valószínűleg nem kapja meg az összes uniós főváros gyors jóváhagyását.

Ursula von der Leyen kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, az elmúlt öt évben az unió nem tudott megfelelő választ adni a migrációs kihívásokra. Az Európai Uniónak le kell tudni küzdeni a kialakult patthelyzetet; fel kell hagynia az eseti megoldásokkal, és kiszámítható, megbízható migrációkezelési rendszert kell létrehoznia.

Az új „migrációs paktum” bemutatásának előestéjén, amely az 1990-es dublini megállapodás radikális reformját javasolja (miszerint az illegális bevándorlók sorsáért a felelősség azokra az EU-országokra hárul, ahol először megjelennek – szerk.), a sajtó képviselői a Brüsszeli kulisszák mögött néhány alapvető tényt tárt fel.

1.  A 2015-ös migrációs válság idején szembesülve a szolidaritás hiányával az EU-ban, számos tagállam határozottan elutasította a csaknem kétmillió fős menekülthullám egy részének befogadását, Brüsszel későn jött rá, hogy reménytelen a nyomás. Tekintettel arra, hogy az EU számos kormánya akkor úgy vélte és hiszi ma is, hogy mindenekelőtt saját polgáraik társadalmi garanciáiról és biztonságáról kell gondoskodniuk, és csak ezután kell hozzájárulniuk az EU kezdettől fogva mesterségesen provokált „migrációs kérdésének” megoldásához, amely sem tervezésében, sem megvalósításában nem tökéletes.

Ezzel kapcsolatban Ursula von der Layen, bemutatva „migrációs csomagját” a következőket mondta: „A migrációs nyomás határainkon eltérő, ezért meg kell találnunk a tehermegosztás új egyensúlyát. A kérdés már nem az, hogy az EU-országoknak szolidaritást kell-e mutatniuk, a kérdés csak az, hogy pontosan hogyan fogják ezt megtenni.”

A pontos paramétereit később hozzák nyilvánosságra. Egyes források szerint azonban, azon tagországok, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni, most kötelesek lesznek csatlakozni a „szponzoráláshoz” – pénzügyi és logisztikai támogatást nyújtani az illegális bevándorlók az EU külső határaira történő deportálásához.

Ide tartoznak Görögország, Olaszország és Spanyolország, amelyek a keleti (Törökországból), a középső (Líbiából) és a Földközi-tengeri nyugati (Algéria és Marokkó) migrációs útvonalak mentén vannak. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy Görögországból a migránst kellene hazaküldeni, és például egy olyan ország, mint Lengyelország, amely nem akar menekülteket befogadni, köteles lenne felelősséget vállalni a migráns származási országába való visszatéréséért. Ha azonban a kitoloncolás nem sikerül, akár tetszik, akár nem, az illegális migránsokat be kell fogadnia országába.

Így eltűnik a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvóták rendszere, amely ellen Budapest, Varsó, Bécs és Prága 2015 óta aktívan tiltakozik. Athénnak, Rómának és Madridnak meg kell elégednie a migrációs felelősség egy részének átruházásával, különösen azért, mert követelhetik a partnerek részvételét a migránsok hazaküldésében.

•  Az EB valószínűleg bevezeti az EU áttelepítési koordinátorának posztját, és növeli az EU külső határain fekvő országoknak nyújtott segítséget, mivel jelenleg ők a leginkább veszélyeztetettek a migránsok potenciális beáramlása szempontjából. Ennek megakadályozása érdekében az operatív készültség speciális mechanizmusát dolgozzák ki egy újabb migrációs válság kialakulásának elkerülése érdekében.

Ezen kívül várhatóan megnövelik azon országok pénzügyi támogatását, ahonnan a tömegesen áramlanak a menekültek Európába, valamint megerősítik az embercsempészet elleni küzdelmet.

• Várhatóan az Európai Bizottság javaslatait hamarosan benyújtják az EU tagállamainak. Néhányan azonban, amint azt a sajtó feltételezi, nem fognak sietnek egyetérteni velük, mert Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság exelnökének számos korábbi kezdeményezésének is ez lett a sorsa. „A migrációs javaslatokról szóló jövőbeli tárgyalások várhatóan zsákutcában vezetnek annak ellenére, hogy az Európai Bizottság bejelentette, hogy korábban intenzív konzultációs folyamatot folytattak.”
• Az EB által javasolt migrációs stratégiát az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, és csak akkor lép hatályba. A „brüsszeli” sajtó előrejelzései szerint ideális esetben ez a jövő nyáron fejeződhet be, de a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ezt a kérdést csak Franciaország 2022-es elnökségének végéig oldják meg.

Hogy addig hogy alakul a több tízezer menekült sorsa, akik már a túlzsúfolt táborokban tartózkodnak a görög Lesbos-szigeten, az olasz Lampedusában, és a Spanyol Kanári-szigeteken – csak találgatni lehet.

NEWSMAKER