Egyelőre nem lett NATO-főtitkár Rutte-ból

Hónapok óta kering a sajtóban Mark Rutte holland kormányfő neve, mint legesélyesebb befutó a NATO főtitkári posztjára. Annak ellenére, hogy a korábban konkurensként felmerülő észt miniszterelnök, Kaja Kallas kedden posztolta az X-en, hogy pletykának tartja a jelöltségéről szóló híreket, hetekkel ezelőtt Klaus Iohannis román elnök pedig valóban bejelentkezett a főtitkári tisztségre. Mark Rutte útját ráadásul az is nehezít, hogy személyével kapcsolatban Törökországnak és Magyarországnak is kifogása van.

Jócskán eltolódhat az új NATO-főtitkár személyének kiválasztása, mivel a legesélyesebbnek számító Mark Rutte holland kormányfő személyével kapcsolatban több NATO-tagországnak is fenntartásai vannak – erről írt az Euractiv brüsszeli lap szerdán. Annak ellenére, hogy a NATO diplomatái arra számítottak, hogy a tisztséget jelenleg betöltő Jens Stoltenberg utódját már az április eleji külügyminiszteri találkozón kiválasztják, Klaus Iohannis román elnök bejelentkezése a pozícióra lehűtötte a kedélyeket.

Az aggályok

Az Euractiv forrásai szerint a holland kormányfőnek elsősorban Törökországot és Magyarországot kellene meggyőznie.

A törökök ellenállásáról szólva felidézték, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt hónapban találkozott Ruttéval. Ezt követően a török államfő hangsúlyozta: szeretné, ha a következő NATO-főtitkár komolyabban venné a terrorizmus elleni küzdelmet, és „figyelembe venné a nem uniós szövetségesek érzékenységét.”

Magyarország kapcsán pedig Szijjártó Péter külügyminiszter szavait idézték, aki arról beszélt korábban, hogy a magyar kormány azért ellenzi a holland kormányfő főtitkárrá választását, mivel „a holland bírálta Budapest jogállamisági teljesítményét.”

A lap hozzátette, hogy Románia támogatása a saját jelöltje miatt kérdéses, míg Szlovákiában választási időszak van folyamatban. Az ellenérzések dacára azonban a lapnak névtelenül nyilatkozó diplomaták azt mondták, hogy véleményük szerint Ankara és Budapest is meggyőzhető, mivel Rutte kapcsolatban áll a vezetőkkel, Iohannist pedig nem tartják komoly jelöltnek.

Sürget az idő

A cikk emlékeztet, hogy Mark Rutte támogatói között van az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, azonban el kellene nyernie Törökország, Magyarország, Románia és Szlovákia bizalmát is. A lap kiemelte, hogy a külügyminiszterek brüsszeli találkozóján megvitatták az ügyet, egyelőre azonban nem világos, hogy a július 9-11. rendezésre kerülő washingtoni csúcstalálkozóig sikerül-e dönteni az új főtitkár személyéről.

Az Euractiv kiemelte: Jens Stoltenberg megbízatása a tervek szerint tíz év után, október 1-jén jár le. Mandátumát háromszor újították meg, többek között azért, hogy a szövetséget biztonságos kezekben tartsa Oroszország ukrajnai háborúja után.

Azzal kapcsolatban, hogy a szövetség keleti blokkjában kialakult egyfajta elégedetlenség, amiért alulreprezentáltak a szövetség döntéshozatali struktúrájában, mégis úgy tűnik, hogy a sajtóban eddig Rutte konkurenciájaként emlegetett észt kormányfő nem kér a pozícióból. Mint írták, Kaja Kallas észt miniszterelnök április 2-án az X-en közzétett bejegyzésében bejelentette: támogatja Ruttét, és pletykának minősítette azokat a híreszteléseket, amelyek „azt sugallták, hogy ő biztosan megkapja a munkát.”

Az Euractiv értesülése szerint ráadásul Rutte egyetlen támogatója sem váltott oldalt. A portálnak nyilatkozó amerikai nagykövet, Julianne Smith úgy fogalmazott: „Folyamatos vita folyik mindkét lenyűgöző vezető képzettségéről, és addig fogjuk vitatni az érveket és ellenérveket, amíg konszenzusra nem jutunk.”

A diplomata ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha legkésőbb a washingtoni csúcsig rendeződne a NATO-főtitkár személyének kérdése.

(hirado.hu)