A húszik visszaállítják a rabszolgaságot Jemenben

Az Irán-barát szervezethez közelálló források azt közölték, hogy prominens húszi vezetők több civilt kényszerítettek rabszolgaságba.
Egy nemzetközi jelentés szerint világszerte több mint 40 millió ember lesz manapság a rabszolgaság áldozata, köztük 85 ezren az Irán által támogatott húszi milíciák ellenőrzése alatt álló jemeni régiókban, beleértve a fővárost, Szanaát is. A polgárháború sújtotta állam és Szíria fedi le az arab világban előforduló rabszolgasággal összefüggésbe hozható esetek 76 százalékát. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése korábban szintén megerősítette a rabszolgaság terjedését Jemenben. Az emberkereskedelem előmozdításával a húszikat, valamint az al-Kaida terrorcsoportot vádolják.

A rabszolgaság nem új keletű jelenség Jemenben
A Vörös-tenger rabszolga-kereskedelme az I. században alakult ki, amikor az Afrika szarváról elrabolt, rabszolgasorba taszított embereket a Vörös-tengeren át Arábiába és a mai Jemen területére szállították. A középkorban a rabszolgák többsége az afrikai kontinensről érkezett, de voltak más származásúak is, például indiaiak, európaiak és törökök. Emellett voltak arab muszlim rabszolgák is, annak ellenére, hogy az iszlám tiltja más muszlimok rabszolgasorba taszítását.

A nők elsősorban ágyasok vagy szolgálólányok voltak, akiket gyakorta szexuálisan is kizsákmányoltak. A férfi rabszolgák egy része eunuch volt, akiket az arisztokraták és a királyi ház gazdagjai vásároltak meg, és számos különböző megbízatást kaphattak: a hárem ügyeinek intézőiként, tanítóként és gyermekgondozóként, valamint sorstársaik felügyelőjeként szolgáltak. Azokat a férfi rabszolgákat, akik nem voltak eunuchok, munkásként vagy katonaként alkalmazták. A jemeni rabszolgaságot hivatalosan két szakaszban, 1962-ben (az ország északi részén) és 1967-ben (az ország déli részén) is eltörölték.

A jelenlegi helyzet sem túl rózsás
A húszik fáradhatatlanul dolgoznak a rabszolgaság helyreállításán, amit számos helyi jelentés is megerősített. Több ezer jemeni, afrikai vagy afrikai származású jemeni dolgozik (gyakran anyagi ellenszolgáltatás nélkül) a magas rangú húszi tisztviselők lakó- és munkahelyein. A helyi megfigyelők a húszikat a következő vádakkal illetik:

• az emberek szegénységével és éhezésével való visszaélés,
• kényszerházasság, 
• embercsempészet és emberkereskedelem,
• a gyermekek, nők és afrikai migránsok kényszertoborzása,
• afrikai bevándorló nők megerőszakolása.

Ez utóbbival kapcsolatban egy jemeni emberi jogi csoport arról számolt be , hogy az országon keresztül Szaúd-Arábiába átjutni szándékozó etióp bevándorlók szexuális erőszaknak és zaklatásnak vannak kitéve. A beszámolók szerint e visszaéléseket a húszik harcosai követik el, de a szervezet vezetői kategorikusan tagadják a vádakat.

Kik is azok a húszik?
A húszik egy, zaidi síita elveket valló radikális szerveződés. Ideológiájukról sokat elárul jelmondatuk: „Isten a leghatalmasabb, halál az Egyesült Államokra, halál Izraelre, átok a zsidókra és győzelem az iszlám számára.” E mellett kijelentik, hogy az iráni vezetésű „ellenállási tengely” részei Izraellel, az Egyesült Államokkal és a tágabb értelemben vett Nyugattal szemben. A formálisan Anszár Alláh (Isten segítői) néven ismert csoport az 1990-es években jött létre, és nevét néhai alapítójáról, Huszein al-Húsziról kapta. A jelenlegi vezető Huszein testvére, Abd al-Malik al-Húszi. Az elmúlt két évtizedben lázadások sorozatát indították, majd polgárháborút robbantottak ki a regnáló jemeni kormány ellen.

Mostanában azzal kerülnek be a hírekbe rendszeresen, hogy kereskedelmi hajókat foglalnak el és támadnak meg drónokkal és rakétákkal a Vörös-tengeren, ami miatt a nagy nemzetközi vállalatok más útvonalakat keresnek rakományaik zavartalan célba juttatása érdekében. A jemeni húszik egyre több zavart okoznak a nemzetközi tengeri kereskedelemben, és offenzíváik komoly következményekkel járhatnak mind regionálisan, mind globális szinten. Egyrészt jelentősen növekednek a szállítási költségek, ami az inflációra lehet negatív hatással, nem beszélve arról, hogy az Irán által támogatott szélsőséges csoport provokálja Izraelt, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, ami feszültséget gerjeszt a térségben.

A jemeni kasztrendszer
Jemeni aktivisták felfedték, a húszik törekvése arra irányul, hogy a jemeni társadalmat uralkodókra és alattvalókra, valamint urakra és rabszolgákra különítsék el. Az emberekkel szembeni húszi diszkrimináció bőrszínen, rasszon és származáson alapul. A magukat „hásimitának” nevezők jelenleg Jemen társadalmi osztályának csúcsán állnak. Úgy gondolják, hogy a legtisztább származásúak, megvan az a kiváltságuk, hogy uralják az országot és felhalmozzák a vagyont. Őket a törzsek, munkások és földművesek követik.

Értelemszerűen a rabszolgák kasztja képviseli a társadalmi ranglétra legalsóbb fokát. Megfigyelők szerint a szegénység, az éhezés, az elnyomás és a szisztematikus kizsákmányolás sok civilt rabszolgaságba kényszerített. Az elismert jemeni kormány azt szorgalmazza, hogy fel kell tárni a húszik félrevezető gyakorlatát, leleplezni az emberekkel szembeni diszkriminációjukat, valamint véget kell vetni a társadalom urakra és rabszolgákra való felosztásának.

A húszik arra törekednek, hogy visszavezessék Jement abba a korszakba, amikor még elfogadott volt az emberekkel való kereskedelem. Jelentések és beszámolók sora igazolja azokat a jogsértéseket, amelyeket az iráni támogatású lázadó csoport követett el az elmúlt években. Amíg rendezetlen marad a délnyugat-ázsiai ország politikai helyzete, addig várhatóan fokozódni fognak a kiszolgáltatott rétegekkel szemben elkövetett visszaélések.

Forrás