A Kreml 2022 végén atomcsapást fontolgatott Ukrajnára - írja a New York Times

Az amerikai lap szerint Bident szigorúan bizalmas titkosszolgálati jelentések arról győzték meg, hogy a nukleáris fegyverek ukrajnai bevetésével kapcsolatos orosz fenyegetések ezúttal tényleges tervvé válhatnak.

2022. október 6-án Joe Biden New York-i liberális demokrata párti támogatók előtt tartott előadást, akik sokat fizettek azért, hogy az elnöktől optimista szavakat halljanak a következő néhány évre szóló terveiről – írja a The New York Times, amely szerint azonban a hallgatóságnak csalódnia kellett.

Amit ugyanis aznap este hallottak, az egy nyugtalanító üzenet volt, amelynek forrásáról nem beszélhetett: Bident lehallgatott üzenetekből származó, szigorúan bizalmas titkosszolgálati jelentések arról tájékoztatták, hogy Vlagyimir Putyin fenyegetései, miszerint nukleáris fegyvert vetne be Ukrajnában, ezúttal konkrét formát ölthetnek.

„A kubai rakétaválság óta először közvetlenül fenyeget egy nukleáris fegyver bevetése, ha a dolgok valóban úgy mennek tovább, amelyen eddig” – mondta Biden, és a lap szerint a hangneme komorabbra fordult: az elnök arról beszélt, hogy Hirosima és Nagaszaki óta először kerülhet sor háborús atomfegyver bevetésére.

2022 vége felé úgy tűnt, hogy az ukrán fegyveres erők diadalmenetben vannak. Az év őszén jelentős területi nyereségeket értek el egy kelet-ukrajnai ellentámadás keretében, az orosz megszálló erők pedig ez idő tájt sarokba szorítva érezték magukat. Ekkor keletkeztek az amerikaiak által elfogott értesülések alapján készült jelentések az orosz tervekről.

A The New York Times információi szerint az amerikai kormányzaton belül olyan nagy volt az aggodalom, hogy munkacsoportok ültek össze, hogy előkészítsék az esetlegesen szükséges válaszlépéseket. Szóba került, hogy az ellenintézkedésnek nem kell nukleárisnak lennie. A kormánytisztviselők azonban meg voltak győződve arról, hogy drasztikus válaszlépésre lett volna szükség. Például egy hagyományos, de közvetlen csapásra az orosz atomfegyver-egységre.

Washington az orosz hadsereg taktikai atomcsapását többször is vörös vonalként jelölte meg a Nyugat számára az ukrajnai háborúban. Abban, hogy ez mindeddig nem valósult meg, a jelentés szerint Olaf Scholznak és Hszi Csinping-nek is volt szerepe.

Az amerikai jelentésekről értesített német kancellár ugyanis Pekingben vélhetően rábeszélte a kínai elnököt, hogy nyilvánosan és közvetlenül Putyinnal együtt is jelentse ki, hogy az ukrajnai háborúban nincs helye atomfegyverek alkalmazásának. Hszi utána nyilatkozott is arról, hogy „el kell kerülni a nukleáris válságot Eurázsiában”, a feleknek ésszerűnek kell lenniük, önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és meg kell teremteniük a tárgyalások folytatásának feltételeit.

Forrás