![\"\"](\"http:\/\/politic.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/csen-csuan-kuo.jpg\")
(Fot\u00f3: MTI\/EPA\/Roman Pilipej)
<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
Hua Csun-jing k\u00ednai k\u00fcl\u00fcgyi sz\u00f3viv\u0151 h\u00e9tf\u0151i sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3j\u00e1n jelentette be az ellenint\u00e9zked\u00e9st, hangs\u00falyozva, hogy az \u00e9rintett amerikai tiszts\u00e9gvisel\u0151k \u00e9s politikusok s\u00falyos k\u00e1rt okoztak a k\u00e9t orsz\u00e1g kapcsolataiban.<\/p>\n\n\n\n
A sz\u00f3viv\u0151 Samual Brownbacket, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nemzetk\u00f6zi vall\u00e1sszabads\u00e1g\u00e9rt felel\u0151s utaz\u00f3 nagyk\u00f6vet\u00e9t, Marco Rubio \u00e9s Ted Cruz szen\u00e1tort, valamint az amerikai kongresszus K\u00edn\u00e1val foglalkoz\u00f3 v\u00e9grehajt\u00f3 bizotts\u00e1g\u00e1nak tagjait sorolta fel a szankci\u00f3k \u00e9rintettjeik\u00e9nt.
Hua hozz\u00e1tette: Peking a helyzet alakul\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en tov\u00e1bbi l\u00e9p\u00e9seket is k\u00e9sz megtenni.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9gy k\u00ednai tiszts\u00e9gvisel\u0151t s\u00fajtottak szankci\u00f3kkal<\/strong><\/h4>\n\n\n\nWashington n\u00e9gy k\u00ednai tiszts\u00e9gvisel\u0151t s\u00fajtott szankci\u00f3kkal, azzal v\u00e1dolva \u0151ket, hogy \u201ek\u00f6z\u00fck van az emberi jogok s\u00falyos megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez\u201d a K\u00edna \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9n fekv\u0151 Hszincsiang-Ujgur Auton\u00f3m Ter\u00fcleten.<\/p>\n\n\n\n
Az int\u00e9zked\u00e9s egyik \u00e9rintettje Csen Cs\u00fcen-kuo, a K\u00ednai Kommunista P\u00e1rt (KKP) Hszincsiang\u00e9rt felel\u0151s titk\u00e1ra, aki tagja a KKP 25 tag\u00fa politikai bizotts\u00e1g\u00e1nak, a Politb\u00fcr\u00f3nak, \u00e9s Hszincsiang el\u0151tt Tibetben volt a p\u00e1rttitk\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n
Csen eddig a legmagasabb rang\u00fa k\u00ednai tiszts\u00e9gvisel\u0151, akire Washington szankci\u00f3t r\u00f3tt ki. A d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben az \u00e9rintett tiszts\u00e9gvisel\u0151kt\u0151l \u00e9s csal\u00e1dtagjaikt\u00f3l megtagadj\u00e1k az amerikai v\u00edzumot, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban tal\u00e1lhat\u00f3 vagyoni eszk\u00f6zeiket befagyasztj\u00e1k, valamint ett\u0151l kezdve b\u0171ncselekm\u00e9nynek min\u0151s\u00fcl, ha b\u00e1rki p\u00e9nz\u00fcgyi tranzakci\u00f3t folytat vel\u00fck az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban.<\/p>\n\n\n\n
A csaknem 22 milli\u00f3 lakos\u00fa Hszincsiangban mintegy t\u00edzmilli\u00f3, z\u00f6m\u00e9ben muszlim vall\u00e1s\u00fa, a t\u00fcrk n\u00e9pcsoporthoz tartoz\u00f3 ujgur \u00e9l. Jogv\u00e9d\u0151 szervezetek szerint a ter\u00fcleten csaknem egymilli\u00f3 muszlimot \u2013 az ujgur \u00e9s kazah kisebbs\u00e9gek tagjait \u2013 z\u00e1rtak akaratuk ellen\u00e9re \u00e1tnevel\u0151 t\u00e1borokba.<\/p>\n\n\n\n
K\u00edna \u00e1ll\u00e1spontja szerint azonban Hszincsiangban a terrorellenes k\u00fczdelem r\u00e9szek\u00e9nt \u00f6nk\u00e9ntes alap\u00fa szakk\u00e9pz\u00e9st biztos\u00edtanak mindazoknak, akiknek az \u00e9let\u00e9re \u201ehat\u00e1ssal volt a terrorizmus, \u00e9s radikaliz\u00e1l\u00f3dtak\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Peking tagadja, hogy a muszlimokat rossz b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban r\u00e9szes\u00edten\u00e9k<\/strong><\/h4>\n\n\n\nPeking tagadja azt a v\u00e1dat, amely szerint a muszlimokat rossz b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban r\u00e9szes\u00edten\u00e9k vagy b\u00e1ntalmazn\u00e1k, \u00e9s sikerk\u00e9nt k\u00f6nyveli el, hogy az elm\u00falt t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9vben nem t\u00f6rt\u00e9nt terrort\u00e1mad\u00e1s Hszincsiangban.<\/p>\n\n\n\n
Az AP amerikai h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g j\u00fanius v\u00e9g\u00e9n hozott nyilv\u00e1noss\u00e1gra egy oknyomoz\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1st, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz sinol\u00f3gus elemz\u00e9s\u00e9re hivatkozva k\u00f6z\u00f6lte: Peking az elm\u00falt \u00e9vekben t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00f3 doll\u00e1rt k\u00f6lt\u00f6tt sz\u00fclet\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1sra Hszincsiangban.<\/p>\n\n\n\n
A riport megjelen\u00e9se ut\u00e1n a k\u00ednai k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium h\u00e1rom amerikai sajt\u00f3org\u00e1num, k\u00f6zt\u00fck az AP ottani k\u00e9pviselet\u00e9t k\u00f6telezte arra \u2013 a k\u00ednai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kra vonatkoz\u00f3 amerikai korl\u00e1tozok miatti ellenl\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt \u2013, hogy h\u00e9t napon bel\u00fcl adjon t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st a K\u00edn\u00e1ban folytatott tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Peking tagadja azt a v\u00e1dat, amely szerint a muszlimokat rossz b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban r\u00e9szes\u00edten\u00e9k vagy b\u00e1ntalmazn\u00e1k, \u00e9s sikerk\u00e9nt k\u00f6nyveli el, hogy az elm\u00falt t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9vben nem t\u00f6rt\u00e9nt terrort\u00e1mad\u00e1s Hszincsiangban.<\/p>\n\n\n\n
Az AP amerikai h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g j\u00fanius v\u00e9g\u00e9n hozott nyilv\u00e1noss\u00e1gra egy oknyomoz\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1st, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz sinol\u00f3gus elemz\u00e9s\u00e9re hivatkozva k\u00f6z\u00f6lte: Peking az elm\u00falt \u00e9vekben t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00f3 doll\u00e1rt k\u00f6lt\u00f6tt sz\u00fclet\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1sra Hszincsiangban.<\/p>\n\n\n\n
A riport megjelen\u00e9se ut\u00e1n a k\u00ednai k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium h\u00e1rom amerikai sajt\u00f3org\u00e1num, k\u00f6zt\u00fck az AP ottani k\u00e9pviselet\u00e9t k\u00f6telezte arra \u2013 a k\u00ednai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kra vonatkoz\u00f3 amerikai korl\u00e1tozok miatti ellenl\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt \u2013, hogy h\u00e9t napon bel\u00fcl adjon t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st a K\u00edn\u00e1ban folytatott tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n