![\"\"](\"http:\/\/politic.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/konf5-1-1024x550.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\nAz els\u0151 el\u0151ad\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt sz\u00f3lalt fel Darcsi Karolina, a K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar Kultur\u00e1lis Sz\u00f6vets\u00e9g (KMKSZ) politikai-kommunik\u00e1ci\u00f3s titk\u00e1ra, aki a k\u00e1rp\u00e1taljai magyarok jelenlegi helyzet\u00e9t v\u00e1zolta, amely \u201esajn\u00e1latos m\u00f3don messze nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151, hiszen a k\u00e1rp\u00e1taljai magyars\u00e1g a f\u00fcggetlen Ukrajna l\u00e9trej\u00f6tte \u00f3ta a legnehezebb helyzetben van most\u201d. A helyi magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g probl\u00e9m\u00e1it k\u00e9t csoportba lehet sorolni: egyr\u00e9szt azok a probl\u00e9m\u00e1k, amelyek nemcsak a magyars\u00e1got \u00e9rintik, hanem Ukrajna valamennyi \u00e1llampolg\u00e1r\u00e1t \u2013 gazdas\u00e1gi, szoci\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k \u2013, m\u00e1sr\u00e9szt a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 jogsz\u0171k\u00edt\u00e9sek okozta probl\u00e9m\u00e1k \u2013 h\u00edvta fel a figyelmet Darcsi Karolina.<\/p>\n\n\n\n
\u201e2014 \u00f3ta tapasztaljuk azokat a l\u00e9p\u00e9seket, amelyek a magyars\u00e1ggal szemben indultak el. Ha a magyarellenes megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat sz\u00e1mba vessz\u00fck \u2013 mely m\u00e1ra megk\u00f6zel\u00edti az ezret \u2013, nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy az ukr\u00e1n \u00e1llam politik\u00e1ja egy\u00e9rtelm\u0171en c\u00e9ltudatos \u00e9s k\u00f6vetkezetes asszimil\u00e1ci\u00f3ra, illetve a kisebbs\u00e9gek felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik\u201d \u2013 sz\u00f6gezte le a KMKSZ titk\u00e1ra. A 2017 szeptember\u00e9ben elfogadott oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny nagyban korl\u00e1tozza az anyanyelven val\u00f3 oktat\u00e1s jog\u00e1t, s az ukr\u00e1n mint \u00e1llamnyelv haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 jogszab\u00e1ly, vagyis a nyelvt\u00f6rv\u00e9ny viszont a kisebbs\u00e9gi nyelveket m\u00e1r csak az otthon \u00e9s a mag\u00e1n\u00e9let szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba szor\u00edtja vissza. Mindezt tet\u00e9zi, hogy a sokat vitatott, majd 2021 nyar\u00e1n elfogadott az Ukrajna \u0151shonos n\u00e9peir\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyben az orsz\u00e1gban mind\u00f6ssze h\u00e1rom n\u00e9pet fogadnak el \u0151shonosnak: a kr\u00edmi tat\u00e1rokat, a karaimokat \u00e9s a krimcsakokat. A t\u00f6rv\u00e9ny az \u201e\u0151shonos n\u00e9p\u201d fogalm\u00e1t oly m\u00f3don hat\u00e1rozza meg, hogy m\u00e1s ukrajnai nemzetis\u00e9g \u2013 k\u00f6zte az oroszok, magyarok, lengyelek, rom\u00e1nok, feh\u00e9roroszok, g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, zsid\u00f3k \u2013 nem min\u0151s\u00fclhet \u0151shonosnak annak ellen\u00e9re, hogy tagjai sok sz\u00e1z \u00e9ve \u00e9lnek a mai Ukrajna ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
Amikor sorban jelentek meg az ukr\u00e1n sajt\u00f3ban a magyarellenes \u00e1lh\u00edrek, a Lehoczky Tivadar T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont elind\u00edtotta kisebbs\u00e9gfigyel\u0151 monitoring kutat\u00e1s\u00e1t, melynek sor\u00e1n a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ellen ir\u00e1nyul\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1sok \u00e9s cselekm\u00e9nyek nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k dokument\u00e1lni 2014\u20132018 k\u00f6z\u00f6tt, majd folytatva a sort, napjaink esem\u00e9nyeit is dokument\u00e1lj\u00e1k. A h\u00e1romnyelv\u0171 bros\u00far\u00e1kb\u00f3l k\u00e9t dokumentumfilm is k\u00e9sz\u00fclt, amelyet a TV21 Ungv\u00e1r csatorna munkat\u00e1rsai k\u00e9sz\u00edtettek, szint\u00e9n h\u00e1rom nyelven. Ezek a cselekm\u00e9nyek napjainkban is folytat\u00f3dnak, legut\u00f3bb p\u00e9ld\u00e1ul november 3-\u00e1n a felvid\u00e9ki Sz\u00f6vets\u00e9g p\u00e1rt eln\u00f6k\u00e9t\u0151l, Forr\u00f3 Kriszti\u00e1nt\u00f3l tagadt\u00e1k meg a hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9st az ukr\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok, de a helyi magyars\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151inek vegz\u00e1l\u00e1sa sem maradt abba.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9s\u0151bbiekben T\u00f3th Mih\u00e1ly, az Ukrajnai Magyar Demokrata Sz\u00f6vets\u00e9g (UMDSZ) tiszteletbeli eln\u00f6ke Az ukrajnai kisebbs\u00e9gek jogi helyzete a leg\u00fajabb fejlem\u00e9nyek t\u00fckr\u00e9ben c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban adott \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet a jelenleg zajl\u00f3 folyamatokr\u00f3l. \u201eMeg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy Ukrajn\u00e1ban jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sok mentek\/mennek v\u00e9gbe, a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 jogrendnek egyre kevesebb k\u00f6ze van ahhoz, mely ezt az orsz\u00e1got kor\u00e1bban jellemezte. A v\u00e1ltoz\u00e1sok szintj\u00e9t \u00e9s fok\u00e1t legjobban az jellemzi, hogy ma m\u00e1r az Alkotm\u00e1ny sz\u00f6vegszer\u0171 el\u0151\u00edr\u00e1s\u00e1nak megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9re val\u00f3 hivatkoz\u00e1s sem jelent elegend\u0151 argumentumot. Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok a nyugati hatalmak t\u00e1mogat\u00e1sa, bizonyos fok\u00fa ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s term\u00e9szetesen j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sa mellett mennek v\u00e9gbe. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ebben keress\u00fck annak ok\u00e1t, hogy a jogs\u00e9rt\u00e9sek nyilv\u00e1nval\u00f3 jellege ellen\u00e9re a glob\u00e1lis jogv\u00e9d\u0151 civilek e probl\u00e9m\u00e1t\u00f3l t\u00e1vol maradnak, a nemzetk\u00f6zi szervezetek pedig igencsak m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3ak\u201d \u2013 sz\u00f6gezte le a jogtudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa bevezet\u0151 gyan\u00e1nt egy 2017-b\u0151l id\u00e9zett gondolat\u00e1val, majd folytatta egy 2019-ben megfogalmazott gondolattal: \u201eMeg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az ukrajnai politikai elit szem\u00e9lyi \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben \u00e9s a hatalmat gyakorl\u00f3 strukt\u00far\u00e1kban radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sokat hoz\u00f3 2019. \u00e9vi eln\u00f6k- \u00e9s parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok nem m\u00f3dos\u00edtottak ezeknek a nyelvk\u00e9rd\u00e9shez, \u00e9s az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n k\u00f6vetend\u0151 nyelvpolitik\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1n, viszonyul\u00e1s\u00e1n.\u201d Ezek sajnos az\u00f3ta sem v\u00e1ltoztak, \u00edgy \u00e9rv\u00e9nyesek lenn\u00e9nek a mai el\u0151ad\u00e1s z\u00e1r\u00f3gondolataik\u00e9nt is \u2013 h\u00fazta al\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
El\u0151ad\u00e1s\u00e1ban T\u00f3th Mih\u00e1ly jellemezte az aktu\u00e1lis helyzetet a jogszab\u00e1lyok \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9sek kapcs\u00e1n, majd a jogalkalmaz\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gaira is kit\u00e9rt, v\u00e9g\u00fcl az e ter\u00fcleten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 t\u00f6rv\u00e9nykezdem\u00e9nyez\u00e9sr\u0151l is sz\u00f3t ejtett. \u201eB\u00e1r m\u00e9g v\u00e1rhat\u00f3 \u00fajabb, a nemzeti kisebbs\u00e9geket h\u00e1tr\u00e1nyosan \u00e9rint\u0151 jogszab\u00e1lyok elfogad\u00e1sa, de v\u00e9lem\u00e9nyem szerint az Alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g ez \u00e9vi 1. sz\u00e1m\u00fa hat\u00e1rozat\u00e1val a nemzetis\u00e9gi nyelvi, politikai, \u00faj modellj\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1sa m\u00e1r megt\u00f6rt\u00e9ntnek tekinthet\u0151. \u00cdgy Ukrajna f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek h\u00e1rom \u00e9vtizede alatt a nemzeti kisebbs\u00e9gek jogv\u00e9delm\u00e9t illet\u0151en a szovjet t\u00edpus\u00fa nemzetis\u00e9gi politika kiteljesed\u00e9s\u00e9t\u0151l sz\u00e1mos demokratiz\u00e1l\u00f3, \u00fagymond eur\u00f3paiv\u00e1 tev\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s ut\u00e1n eljutott a nemzetis\u00e9gi \u00e9s nyelvi alapon val\u00f3 diszkrimin\u00e1ci\u00f3 diadal\u00e1ig. A t\u00f6bbnemzetis\u00e9g\u0171, t\u00f6bbnyelv\u0171 \u00e1llam koncepci\u00f3j\u00e1t\u00f3l az ukr\u00e1nul besz\u00e9l\u0151 ukr\u00e1nok \u00e1llama eszm\u00e9j\u00e9ig. Sz\u00e1mos jel utal arra, hogy ez az \u00e1llapot tart\u00f3s lesz. M\u00edg a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get kor\u00e1bban joggal nevezhett\u00fck a demokratikus ukr\u00e1n nemzetis\u00e9gi politika egyik legnagyobb nyertes\u00e9nek, ma megalapozottan \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy e politika radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk vesz\u00edti a legt\u00f6bbet. Csak rem\u00e9lhetj\u00fck, hogy nem mindent\u201d \u2013 \u00f6sszegezte a helyzetet T\u00f3th Mih\u00e1ly.<\/p>\n\n\n\n