{"id":29105,"date":"2021-08-27T19:33:00","date_gmt":"2021-08-27T16:33:00","guid":{"rendered":"http:\/\/politic.karpat.in.ua\/?p=29105"},"modified":"2021-08-27T10:41:24","modified_gmt":"2021-08-27T07:41:24","slug":"hajlandoak-a-nyugati-orszagok-ujabb-marshall-tervet-letrehozni-a-talib-afganisztan-szamara","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/?p=29105&lang=hu","title":{"rendered":"Hajland\u00f3ak a nyugati orsz\u00e1gok \u00fajabb \u201eMarshall tervet\u201d l\u00e9trehozni a t\u00e1lib Afganiszt\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra?"},"content":{"rendered":"\n

Kezdj\u00fck azzal, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e9s az USA sz\u00f6vets\u00e9gesei iszonyatos sokkban vannak az amerikaiak Afganiszt\u00e1nb\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9se miatt, b\u00e1r v\u00e1rhat\u00f3 volt. Ma mindannyian (\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az uni\u00f3s orsz\u00e1gok) a menek\u00fclt\u00e1radat \u00faj szakasz\u00e1t v\u00e1rj\u00e1k, ezt vitatj\u00e1k a korm\u00e1nyhivatalokba, \u00e9s az Afganiszt\u00e1nban otthagyott jelent\u0151s fegyverk\u00e9szlet ok\u00e1n a terrorizmus fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l tartanak. Ezen k\u00edv\u00fcl k\u00e9telyeik vannak a t\u00e1libokkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t illet\u0151en. Gyakorlatilag azonban senki sem teszi fel a k\u00e9rd\u00e9st, vajon lehets\u00e9ges b\u00e9k\u00e9t \u00e9s j\u00f3l\u00e9tet vinni Afganiszt\u00e1nba a j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa k\u00f6z\u00f6s er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

Ugyanakkor, amint azt a sajt\u00f3 is k\u00f6z\u00f6lte, Mohammad Sohail Shahin, a t\u00e1libok katari politikai irod\u00e1j\u00e1nak hivatalos k\u00e9pvisel\u0151je felk\u00e9rte a k\u00fclf\u00f6ldi orsz\u00e1gokat, hogy vegyenek r\u00e9szt Afganiszt\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s term\u00e9szeti forr\u00e1sainak felkutat\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u201eMost v\u00e9ge a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a puszt\u00edt\u00e1s szakasz\u00e1nak, \u00e9s \u00faj f\u00e1zisba l\u00e9pt\u00fcnk, amikor Afganiszt\u00e1nnak sz\u00fcks\u00e9ge van m\u00e1s orsz\u00e1gok seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. El kell, hogy j\u00f6jjenek hozz\u00e1nk, \u00e9s seg\u00edteni\u00fck kell az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben, az infrastrukt\u00fara kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, az oktat\u00e1sban \u00e9s m\u00e1s \u00e1gazatokban. J\u00f6hetnek, \u00e9s seg\u00edtsenek kitermelni term\u00e9szeti \u00e1sv\u00e1nyainkat\u201d  \u2013 jelentette ki Mohammad Sohail Shahin.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s ebben a helyzetben a p\u00e1rbesz\u00e9d fontos eleme lehet az Afganiszt\u00e1nnak ny\u00fajtand\u00f3 akt\u00edv gazdas\u00e1gi seg\u00edts\u00e9g, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u201eMarshall-tervhez\u201d hasonl\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6ztudott, hogy az amerikaiak k\u00e9t billi\u00f3 doll\u00e1rt k\u00f6lt\u00f6ttek az afganiszt\u00e1ni jelenl\u00e9t\u00fck utols\u00f3 h\u00fasz \u00e9v\u00e9ben. Ez k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl sz\u00e1zmilli\u00e1rd doll\u00e1r. Ezen t\u00e1mogat\u00e1s nagy r\u00e9sz\u00e9t a katonas\u00e1g kapta. Ugyanakkor k\u00f6zvetlen seg\u00edts\u00e9get kapott az orsz\u00e1g gazdas\u00e1ga is. Egyes becsl\u00e9sek szerint ez az afg\u00e1n GDP-vel egyenl\u0151 \u00f6sszeg \u2013 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 20 milli\u00e1rd doll\u00e1r \u00e9vente.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Sok vagy kev\u00e9s? Egy 30 milli\u00f3 lakos\u00fa orsz\u00e1g komoly fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez, amely lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 annak teljes moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, ez meglehet\u0151sen kev\u00e9s. A gazdas\u00e1gi seg\u00edts\u00e9g \u00f6sszeg\u00e9t legal\u00e1bb egy nagys\u00e1grenddel kellene megn\u00f6velni.<\/p>\n\n\n\n

Lehet, hogy nem kell 10-el megszorozni, de legal\u00e1bb az \u00f6tsz\u00f6r\u00f6s\u00e9vel meg kell pr\u00f3b\u00e1lkozni. Akkor sz\u00e1zmilli\u00e1rdokat kapunk, amelyek stabiliz\u00e1lj\u00e1k az afganiszt\u00e1ni gazdas\u00e1gi helyzetet, ami nem csak a K\u00f6zel-Kelet \u00e9s a K\u00f6z\u00e9p-Kelet sz\u00e1m\u00e1ra jelent igazi puskaporos hord\u00f3t, hanem az eg\u00e9sz vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Azonban itt a Nyugatnak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en sz\u00e1molnia kell az ideol\u00f3giai, vall\u00e1si, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s politikai saj\u00e1toss\u00e1gokkal, amelyeket folyamatosan figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott \u00e9s ez csak fokozta az ellent\u00e9teket.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Azonban a t\u00e1lib Afganiszt\u00e1nra vonatkoz\u00f3 kollekt\u00edv \u201eMarshall-terv\u201d \u00f6tlete ut\u00f3pi\u00e1nak t\u0171nik. Abszol\u00fat ut\u00f3pi\u00e1nak. Azonban a demokratikus, gazdag \u00e9s viszonylag kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa Nyugatnak fel kell fognia, hogy ellen\u00e1ll\u00e1sa a viszonylag szeg\u00e9ny, nem demokratikus \u00e9s nagy l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa K\u00f6zel-Kelettel szemben legfontosabb \u00f6sszetev\u0151je lesz az elk\u00f6vetkezend\u0151 \u00e9vtizedek geopolitikai folyamatainak.<\/p>\n\n\n\n

Mindemellett a Nyugat nem \u00e9lhet r\u00e9gi elk\u00e9pzel\u00e9sei szerint. A szok\u00e1sos cinikus, a nemzet \u00e9rdekei ir\u00e1nt k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s a gyarmatos\u00edt\u00f3 politik\u00e1ja ma m\u00e1r nem azzal a v\u00e9dtelen XIX. sz\u00e1zadi Kelettel szembes\u00fcl. Ma Kelet \u2013 n\u00e9pes, gyorsan n\u00f6vekv\u0151 l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa, ugyanakkor el\u00e9g j\u00f3l felfegyverzett \u00e9s er\u0151sen ideol\u00f3giai ter\u00fclet.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s ha a kollekt\u00edv Nyugat nem lesz k\u00e9pes er\u0151t venni mag\u00e1n a glob\u00e1lis politika \u00faj elveinek kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz, amelyek alapj\u00e1n technol\u00f3giai, p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s politikai t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtana a Kelet nemzeti orsz\u00e1gainak, akik jelenleg nagyon gyorsan \u00f6n\u00e1ll\u00f3sulnak, soha nem lesz b\u00e9ke \u00e9s stabilit\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

NEWSMAKER<\/strong><\/p>\n\n\n\n

 <\/a><!–translatorid:ild5234 –><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kezdj\u00fck azzal, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e9s az USA sz\u00f6vets\u00e9gesei iszonyatos sokkban vannak az amerikaiak Afganiszt\u00e1nb\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9se miatt, b\u00e1r v\u00e1rhat\u00f3 volt. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":28949,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,39],"tags":[2088,736,38641,2112],"class_list":["post-29105","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-afganisztan","tag-egyuttmukodes","tag-marshall-terv-2","tag-talibok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/29105","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=29105"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/29105\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/28949"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=29105"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=29105"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/politic.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=29105"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}