Sürgető fontosságúnak mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajna további és azonnali segítését katonai eszközökkel kedden, David Cameron brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján nemzetközi kérdésekről és kétoldalú együttműködésről szóló tárgyalásuk után.
Az amerikai külügyminiszter kiemelte a légvédelmi és tüzérségi eszközök fontosságát, valamint a lőszerutánpótlást. Egyben ismét felszólította az amerikai Kongresszus alsóházát, hogy mielőbb fogadja el a Joe Biden elnök által Ukrajna számára kért kiegészítő költségvetési keretet.
Antony Blinken beszámolt arról, hogy hétfőn meghaladta a 400-at a Gázai övezetbe bejutott, segélyeket szállító kamionok száma, amire nem volt példa október 7-e, a konfliktus kirobbanása óta. Ugyanakkor fontosnak mondta ennek fenntartását, és gyors lépéseket sürgetett Izrael részéről, részben új kapu megnyitását a humanitárius szállítmányok előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása a Rafah városában tervezett izraeli hadművelet időpontjáról, de azt változatlanul ellenzi, a tervezett katonai akcióról pedig jelenleg is zajlanak amerikai-izraeli egyeztetések.
David Cameron a gázai helyzettel kapcsolatban napi 500 segélyszállító kamion bejutását nevezte célnak, valamint a vízvezeték-hálózat visszakapcsolását. A brit külügyminiszter egy átmeneti tűzszünetet fontosnak nevezett a békéhez vezető lépésekben, ugyanakkor rámutatott Izrael jogára az önvédelemhez a Hamász jelentette fenyegetéssel szemben, és fontosnak mondta, hogy ez a támogatás megmaradjon. A Hamász kezében lévő túszok, köztük két brit állampolgár, elengedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy mindent el kell követni egy alku érdekében, és Izrael a tárgyalásokon komoly engedményeket tett palesztin foglyok elengedésével kapcsolatban.
Cameron az ukrajnai háborút illetően a katonai szállítások folytatása mellett érvelt, mint mondta, ezek révén Ukrajna képes lehet a győzelemre és a számára „megérdemelt igazságos békére”.
Hozzátette azt is, hogy van előrelépés a befagyasztott orosz vagyonok átirányításáról szóló egyeztetéseken, amelyek révén sikerül ebből a forrásból hozzájárulni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez.
A brit külügyminiszter arról is beszámolt, hogy hétfőn találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel, amit a kormányzati gyakorlatba illeszkedőnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy Trump személyében egy választásra készülő ellenzéki politikussal tárgyalt, és utalt arra, hogy ez nem szokatlan. A találkozót magánjellegűnek nevezte, így annak tartalmáról csak annyit mondott, hogy geopolitikai témák széles körét is áttekintették.
Az amerikai lap szerint Bident szigorúan bizalmas titkosszolgálati jelentések arról győzték meg, hogy a nukleáris fegyverek ukrajnai bevetésével kapcsolatos orosz fenyegetések ezúttal tényleges tervvé válhatnak.
2022. október 6-án Joe Biden New York-i liberális demokrata párti támogatók előtt tartott előadást, akik sokat fizettek azért, hogy az elnöktől optimista szavakat halljanak a következő néhány évre szóló terveiről – írja a The New York Times, amely szerint azonban a hallgatóságnak csalódnia kellett.
Amit ugyanis aznap este hallottak, az egy nyugtalanító üzenet volt, amelynek forrásáról nem beszélhetett: Bident lehallgatott üzenetekből származó, szigorúan bizalmas titkosszolgálati jelentések arról tájékoztatták, hogy Vlagyimir Putyin fenyegetései, miszerint nukleáris fegyvert vetne be Ukrajnában, ezúttal konkrét formát ölthetnek.
„A kubai rakétaválság óta először közvetlenül fenyeget egy nukleáris fegyver bevetése, ha a dolgok valóban úgy mennek tovább, amelyen eddig” – mondta Biden, és a lap szerint a hangneme komorabbra fordult: az elnök arról beszélt, hogy Hirosima és Nagaszaki óta először kerülhet sor háborús atomfegyver bevetésére.
2022 vége felé úgy tűnt, hogy az ukrán fegyveres erők diadalmenetben vannak. Az év őszén jelentős területi nyereségeket értek el egy kelet-ukrajnai ellentámadás keretében, az orosz megszálló erők pedig ez idő tájt sarokba szorítva érezték magukat. Ekkor keletkeztek az amerikaiak által elfogott értesülések alapján készült jelentések az orosz tervekről.
A The New York Times információi szerint az amerikai kormányzaton belül olyan nagy volt az aggodalom, hogy munkacsoportok ültek össze, hogy előkészítsék az esetlegesen szükséges válaszlépéseket. Szóba került, hogy az ellenintézkedésnek nem kell nukleárisnak lennie. A kormánytisztviselők azonban meg voltak győződve arról, hogy drasztikus válaszlépésre lett volna szükség. Például egy hagyományos, de közvetlen csapásra az orosz atomfegyver-egységre.
Washington az orosz hadsereg taktikai atomcsapását többször is vörös vonalként jelölte meg a Nyugat számára az ukrajnai háborúban. Abban, hogy ez mindeddig nem valósult meg, a jelentés szerint Olaf Scholznak és Hszi Csinping-nek is volt szerepe.
Az amerikai jelentésekről értesített német kancellár ugyanis Pekingben vélhetően rábeszélte a kínai elnököt, hogy nyilvánosan és közvetlenül Putyinnal együtt is jelentse ki, hogy az ukrajnai háborúban nincs helye atomfegyverek alkalmazásának. Hszi utána nyilatkozott is arról, hogy „el kell kerülni a nukleáris válságot Eurázsiában”, a feleknek ésszerűnek kell lenniük, önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és meg kell teremteniük a tárgyalások folytatásának feltételeit.
Olaf Scholz német kancellár a The Wall Street Journal című amerikai napilapban csütörtökön megjelent írásában ismételten óva intette Ukrajna szövetségeseit attól, hogy felhagyjanak Kijev katonai és pénzügyi támogatásával, illetve csökkentsék azt, és figyelmeztetett az esetleges orosz győzelem súlyos következményeire.
Csütörtöki washingtoni útja előtt közzétett – indulása előtt Berlinben is elmondott – üzenetében Scholz arra kérte partnereit, hogy több katonai segélyt küldjenek Ukrajnának, „közösen megadva a lehetőségét annak, hogy megvédje magát” az orosz agresszióval szemben.
„Ha nem cselekszünk, hamarosan egy olyan világban ébredhetünk fel, amely még instabilabb, fenyegetőbb és kiszámíthatatlanabb, mint a hidegháború idején volt” – írta Scholz az amerikai lapban.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatások ellenére Ukrajna hamarosan súlyos fegyver- és lőszerhiánnyal szembesülhet.
Hangsúlyozta továbbá, hogy míg az Ukrajnának folyósított pénzügyi kötelezettségvállalások egy része már kifutott, másokat azonban még lejártuk előtt meg kell hosszabbítani.
„A mostani befektetéseink mellett eltörpülnének a hosszú távú következményei és költségei annak, ha nem sikerülne megállítani (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) agresszióját” – vélekedett.
Scholz szerint most van itt az idő a NATO-szövetség megerősítésének megvitatására is. Emellett kiemelte: Németország, amely évtizedeken át elmaradt a katonai kiadásokra vonatkozó célkitűzésektől, „most élen jár” a védelmi képességek újjáépítésében.
Scholz arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati demokráciák számára súlyos globális következményekkel járhat, ha nem támogatják kellőképpen a honvédő háborút folytató Ukrajnát.
„Egy ukrajnai orosz győzelem nemcsak Ukrajna mint szabad, demokratikus és független állam végét jelentené, hanem drasztikusan megváltoztatná Európa arculatát is (…) Mindez súlyos csapást mérne a liberális világrendre. Ugyanis Oroszország brutális kísérlete, hogy erőszakkal területeket raboljon, mintául szolgálhat más tekintélyelvű vezetők számára világszerte” – írta.
Az Egyesült Államok elnökének adminisztrációja nem észleli, hogy gyengülne vagy a decentralizálódna a partnerországok és szövetségesek támogatása Ukrajnának – közölte John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora jelentette ki a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kirby elmondta: „Több mint 50 ország segíti Ukrajnát az Austin államtitkár (Lloyd Austin, a Pentagon vezetője – a szerk.) – Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportja (Rammstein formátumban – a szerk.) – által folytatott erőfeszítések koordinációja keretében.” Ezt újságírói kérdésre fejtette ki, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei felléptek-e, hogy Ukrajnának biztosítsák a szükséges védelmi segítséget Oroszország jelenleg is zajló nagyszabású katonai agressziójának visszaszorításához.
A kommunikációs koordinátor szerint a legutóbbi Rammstein formátumú találkozón, amely „egyfajta koalíció” volt, a szövetségesek és partnerek „elég nagy energiát” mutattak Ukrajna megsegítésére és támogatására. „Minden ország a maga módján és a lehetőségeihez mérten teszi ezt. Tehát ezek szuverén döntések. Ukrajna támogatását illetően azonban nem tapasztaltunk lazulást vagy széthúzást” – hangsúlyozta John Kirby, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok nyújtja a legnagyobb támogatást Ukrajnának.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Az amerikai képviselőház több mint kétharmada megszavazta az Ukrajnának nyújtandó támogatást engedélyező intézkedést is tartalmazó éves törvényjavaslatot.
A csütörtöki napon az amerikai képviselőház többsége, 310:118 arányban, megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely rekordösszegű, 886 milliárd dolláros éves katonai kiadást irányoz elő. Az összeg 3 százalékkal több, mint tavaly.
A nemzetvédelmi felhatalmazásról szóló törvény (NDAA) elfogadása a republikánusok és demokraták erős támogatását élvezte, így meghaladta a szükséges kétharmados többséget. Ennek köszönhetően Joe Biden elnök hamarosan aláírhatja a törvényt.
A szenátus szerdán szintén erős kétpárti többséggel, 87:13 arányban fogadta el az NDAA-t. A törvény számos rendelkezést tartalmaz, kezdve a katonák fizetésének 5,2%-os emelésétől egészen a haditechnikai eszközök beszerzéséig.
A törvényjavaslat egyben 2026 végéig meghosszabbítja az Ukrajna megsegítését célzó egyik intézkedést – az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezést. A mostani javaslat 300 millió dollárt engedélyez Ukrajna támogatására 2024 szeptemberéig bezárólag, és ugyanennyit az azt követő évre.
Az összeg azonban eltörpül a Joe Biden által kért 61 milliárd dollár mellett, amelyet hasonlóan Ukrajna támogatására szánt. A sürgősségi finanszírozás megrekedt, miután a republikánusok nem hajlandók jóváhagyni azt anélkül, hogy a demokraták beleegyeznének a bevándorlási törvény jelentős szigorításába.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Volodimir Zelenszkij elnök washingtoni munkalátogatása során találkozott és tárgyalt amerikai fegyvergyártó vállalatok vezetőivel – közölte kedden az rbc.ua hírportál az elnök honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij köszönetet mondott a fegyvergyártó amerikai védelmi cégek minden alkalmazottjának az Ukrajna védelméhez való hozzájárulásáért. „Szeretnék köszönetet mondani mindannyiuknak, valamint a partnereinek. Ezen kívül szeretnék valami fontosat mondani az alkalmazottaiknak: önök sokat tettek Ukrajnáért. Az önökhöz hasonló emberek nélkül nem tudnánk megbirkózni és megvédeni a földünket” – hangsúlyozta.
Az elnök egy európai védelmi központ létrehozását javasolta, amelynek székhelye Ukrajna lenne. Megjegyezte, hogy Ukrajna gazdag gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a védelem területén, amelyet a háborúban szerzett. Mint kiemelte: Ukrajna kész növelni a lőszer- és haditechnikai eszközök gyártását, ehhez azonban szüksége van a nagy külföldi cégek támogatására. Elsősorban a tüzérségi lőszerek, légvédelmi rendszerek, tüzérségi és rakétarendszerek közös gyártásáról van szó – tette hozzá.
Az államfő szerint Ukrajna amerikai partnereket kíván bevonni az ország védelmi iparába. Szerinte ez minden fél számára előnyös lesz. Külön említette a kreatív és innovatív megközelítés fontosságát a védelmi iparban. „Példák erre a megközelítésre az olyan projektek, amelyek lehetővé teszik a modern nyugati és a régi szovjet technológiai megoldások integrálását. Ez lehetővé teszi az ukrán városok és állampolgárok életének hatékony védelmét” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
Washington hivatalosan még nem tud új adattal szolgálni a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták Ukrajnának történő szállítását illetően – jelentette ki kedden Pat Ryder, a légierő dandártábornoka, a Pentagon szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az Egyesült Államok védelmi minisztériuma kommentálta azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek az ATACMS nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába történő szállításának Joe Biden elnök általi esetleges jóváhagyásáról jelentek meg. Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának sajtószóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta az egyes nyugati újságírók vonatkozó kijelentéseit. Szerinte a Pentagon részéről „nincs új bejelentenivaló”.
„Továbbra is szoros kapcsolatot tartunk fenn Ukrajnával és szövetségeseinkkel és partnereinkkel a biztonsági igényeiket illetően. Ezért, ha valamilyen új fejlemény jelenik meg, természetesen megtesszük a bejelentést” – ígérte meg Pat Ryder, megjegyezve, hogy „nem tud semmi újjal szolgálni” az ATACMS rakétákkal összefüggésben.
Az Egyesült Államok szankciók újabb körét jelentette be csütörtökön orosz kormányzati tisztségviselők, orosz állami szervezetek ellen, ezúttal ukrán gyerekek erőszakos elhurcolására hivatkozva.
A szankciók részeként vízumkorlátozásokkal sújtott Washington több orosz hivatalos személyt, akinek köze volt ukrán gyerekek erőszakkal történt átszállításához a megszállt herszoni régióból a Krímbe.
Emellett gazdasági büntetőintézkedéseket is hozott az amerikai kormány ukrán gyerekek kikényszerített áttelepítései miatt. Ilyen intézkedés hatálya alá tartozik többi között számos orosz régió, így Belgorod, Kaluga, Rosztov és a Csecsen Köztársaság emberi jogi biztosa, a csecsen kormány vezetője és más csecsenföldi illetékesek.
Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek a személyek hozzájárultak a gyerekek elszállításához Ukrajnából, valamint ahhoz, hogy orosz állampolgárok adoptálják, vagy csecsenföldi táborokban helyezzék el őket.
Szintén büntetőintézkedés alá került a Krím félszigeten gyerektábort üzemeltető orosz költségvetési szervezet, az Artek nemzetközi gyerekközpont, valamint a csecsenföldi gyerektáborokat fenntartó Ahmad Kadirov Alapítvány.
A szankciók alapján az érintettek minden amerikai fennhatóságú területen tartott vagyonát befagyasztják. Az amerikai külügyminisztérium közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést az ukrán függetlenség napjához időzítve hozták meg.
A háborúban érintett ukrán állampolgárságú gyerekek sorsa téma volt csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebeznia hazugságnak nevezte a nyugati országok állítását ukrán gyerekek elhurcolásáról, szavai szerint az érintetteket az orosz hatóságok „megmentették”.
Thomas Linda-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a vitában úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Oroszország háborús, valamint emberiesség elleni bűnöket követ el.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Fogolycseréről tárgyal egymással Oroszország és az Egyesült Államok. Azután derült ki, hogy Amerika oroszországi nagykövetét hétfőn engedték találkozni a The Wall Street Journal márciusban letartóztatott riporterével.
Titkos tárgyalások folynak a fogolycseréről Oroszország és az USA között. Ez akkor derült ki, amikor Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő beszámolt róla a sajtó előtt, hogy az amerikai nagykövetet hétfőn engedték találkozni a The Wall Street Journal (WSJ) márciusban lefogott újságírójával, Evan Gershkovichcsal.
Gershkovich fogva tartása hónapok óta folyamatosan napirenden tartott téma az amerikai és a nemzetközi sajtóban. Az orosz külügyminisztérium által akkreditált 31 éves riportert március 29-én tartóztatta le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB Jekatyerinburgban kémkedés vádjával.
Az orosz állami tévé sugározta sajtótájékoztatón Peszkov nem akart további részleteket elárulni a tárgyalásokról.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
— Committee to Protect Journalists (@pressfreedom) July 3, 2023
Vannak bizonyos kontaktok, de semmiképpen sem akarjuk nyilvánosságra hozni őket – mondta a WSJ jelentése szerint, és hozzátette: az egyeztetésnek teljes csendben kell folytatódnia.
A híradásból az sem világos, kik azok a személyek, akiknek az elcseréléséről tárgyalnak.
A kémvádat Gershkovich, a lap és az amerikai kormány is vehemensen tagadta, álláspontjuk szerint az újságíró munkáját végezni ment Jektyerinburgba. Washington szerint sohasem dolgozott a kormánynak. Az amerikai adminisztráció jogtalanul fogvatartottként vette nyilvántartásba a riportert, ezzel mozgásba hozva olyan kötelező intézkedéseket, amelyeket a szabadon bocsátása érdekében meg kell hozni.
Az amerikaiak hetekig hiába követelték hivatalosan, hogy az oroszok biztosítsanak személyes találkozást Gershkovichcsal, de hétfőn Lynne Tracy nagykövet meglátogathatta a lefortovói börtönben, kicsit több mint egy héttel azután, hogy egy orosz bíróság helyt adott az FSZB kérésének a fogva tartás meghosszabbítására legalább augusztus 30-ig, miközben az újságíró a tárgyalására vár.
A bírói döntés ellen Gershkovich ügyvédei fellebbeztek.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Az Egyesült Államok 205 millió dollár értékű, újabb humanitárius segítségnyújtást jelentett be pénteken az ukrán állampolgárok, illetve a magában Ukrajnában vagy a menekülteket ellátó országokban működő segélyszervezetek számára.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a humanitárius segítség olyan nélkülözhetetlen dolgokat jelent, mint az élelmiszer, az ivóvíz, oktatás, egészségügy, munkalehetőség, jogsegélyszolgálat, menekültszállás. A támogatás az Egyesült Államok nemzetközi és nem-kormányzati partnerein keresztül jut el a rászorulókhoz a régióban – írták.
A közlemény rámutat arra, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta több mint hatmillióan menekültek el az országból, ötmillióan pedig a határokon belül kerestek menedéket, de a háború által sújtott lakosságszám ennél jóval nagyobb. Az Egyesült Államok humanitárius segítsége tavaly október óta meghaladja a 600 millió dollárt, és ez egyúttal elismerése azon országok nagylelkűségének, amelyek befogadják és támogatják a menekülteket – olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében. Hozzáteszik, hogy a háború kezdete, azaz 2022. februárja óta nyújtott amerikai humanitárius segítség teljes összege eléri a 2,1 milliárd dollárt.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok 205 millió dollár értékű, újabb humanitárius segítségnyújtást jelentett be pénteken az ukrán állampolgárok, illetve a magában Ukrajnában vagy a menekülteket ellátó országokban működő segélyszervezetek számára.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686997920
[modified] => 1686999591
)
[title] => 205 millió dollár támogatást nyújt Washington az ukrán menekülteket ellátó szervezeteknek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81914&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 81914
[uk] => 81896
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 81897
[image] => Array
(
[id] => 81897
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6.jpg
[original_lng] => 56742
[original_w] => 587
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/9063f4b835143813393e0bdd6bfeaddb3ecd07b6.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1686988791:12
[_thumbnail_id] => 81897
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1035
[_oembed_575ca3f6c5fd37f1d640cefb23424b8d] =>
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
