A belga hírszerző szolgálatok megerősítették az oroszbarát beavatkozó hálózatok létezését – jelentette ki a belga miniszterelnök Brüsszelben.
Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy vizsgálatot indít a júniusi európai uniós választásokba való feltételezett orosz beavatkozás ügyében, mondván, hogy országa hírszerző szolgálata megerősítette egy olyan hálózat létezését, amely megpróbálja aláásni az Ukrajnának nyújtott támogatást.
„A belga hírszerző szolgálatok megerősítették az oroszbarát beavatkozó hálózatok létezését, amelyek több európai országban és itt, Belgiumban is tevékenykednek” – fogalmazott sajtótájékoztatóján De Croo, hívta fel rá a figyelmet a Le Monde francia lap.
Mint mondta, hírszerző szolgálatunk szerint Moszkva céljai nagyon világosak. A cél az, hogy több oroszbarát jelöltet válasszanak az Európai Parlamentbe, és hogy megerősítsenek egy bizonyos oroszbarát narratívát ebben az intézményben.
De Croo, akinek országa tölti be az Európai Unió soros elnökségét, azt mondta, hogy „a cél nagyon világos: az Ukrajnának nyújtott meggyengült európai támogatás Oroszország érdekeit szolgálja a csatatéren, és ez a valódi célja annak, amit az elmúlt hetekben lelepleztek”.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a belga miniszterelnök március végén beszélt először arról, hogy Oroszország EP-képviselőket keresett meg és fizetett azért, hogy azok népszerűsítsék az orosz propagandát Brüsszelben, és elmondta, hogy
„Szoros együttműködés alakult ki” a belga és a cseh titkosszolgálatok között egy orosz propagandahálózat szétzúzására.
A belga miniszterelnök akkor a cseh kormány azon döntésére utalt, amely szankcionálja a Voice of Europe híroldalt, amely Prága szerint egy oroszbarát befolyásolási akció része.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa további egy évvel meghosszabbította az ukrajnai jogsértéseket vizsgáló független nemzetközi bizottság mandátumát, olvasható az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának honlapján, számolt be az Ukrinform.
„Az orosz agresszió következményeként kialakult ukrajnai emberi jogi helyzetről szóló állásfoglalásban, amelyet 27 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartózkodással fogadtak el, a Tanács úgy határozott, hogy meghosszabbítja a Független Nemzetközi Bizottság mandátumát” – áll a közleményben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által elfogadott határozat felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy „azonnal szüntesse meg az emberi jogok, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértését Ukrajnában”, és felszólítja Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Ukrajna egész területéről, szüntesse meg az ideiglenesen megszállt területeken a lakosság illegális mozgósítását az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőibe, valamint a civilek az Oroszországi Föderációba való erőszakos deportálását.
Átlátható és független vizsgálatot sürgetett az orosz hatóságoknál pénteken az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála ügyében.
„Ha valaki az állam őrizetében hal meg, az ember hajlamos azt feltételezni, hogy az állam felelőssé tehető a haláláért. Ezt a felelősséget pedig csak egy független testület pártatlan, alapos és átlátható vizsgálata képes megcáfolni” – fogalmazott Liz Throssell, az OHCHR szóvivője.
Ian Borg, az EBESZ soros elnöke, Málta külgazdasági és európai ügyekért felelős külügyminisztere az X közösségi oldalon közzétett üzenetében szintén arra szólította fel az orosz hatóságokat, tisztázzák az aktivista halálának körülményeit, valamint részvétét fejezte ki Navalnij családja felé.
Üzenetében egyúttal „az alapvető szabadságjogok bátor védelmezőjének” nevezte Navalnijt, „aki az életét a demokrácia és a szabadság oroszországi terjesztésének szentelte”.
Véget ért a vizsgálat Joe Biden amerikai elnök titkos dokumentumainak helytelen kezelésével kapcsolatban, az üggyel megbízott különleges ügyész befejezte munkáját – közölte az amerikai főügyész szerdán a kongresszussal, anélkül, hogy következtetést közölt volna.
A bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy a The Washington Post című lapban megjelent egy cikk, amely szerint a vizsgálatról készült jelentés bírálja azt, ahogy Joe Biden és munkatársai kezelték a szóban forgó dokumentumokat, de nem javasol vádemelést.
Merrick Garland igazságügyi miniszter a kongresszus tagjainak címzett levelében azt írta, hogy Robert Hur különleges ügyész hétfőn átadta neki jelentését. „Elkötelezett vagyok amellett, hogy a különleges ügyészi jelentésből a lehető legtöbbet nyilvánosságra hozzam” – hangsúlyozta Garland, hozzátéve, hogy a Fehér Ház még vizsgálja a dokumentumot.
Hurt tavaly nevezte ki a miniszter, miután 2022-ben Bidennek a delaware-i Wilmingtonban lévő otthonában, valamint egy korábbi irodájában alelnöki idejéből származó titkos dokumentumokat találtak.
Donald Trump volt elnök ellen, aki Joe Biden jelenlegi elnök valószínű ellenfele lesz a novemberi elnökválasztáson, büntetőeljárás folyik bizalmas dokumentumok gondatlan kezelése miatt. A 77 éves Trump otthonában több láda minősített iratot találtak a hatóságok, amelyeket hivatali ideje lejártával át kellett volna adnia a levéltárnak. Trump ártatlannak vallotta magát az ügyben. Szövetségi szinten egy másik különleges ügyész, Jack Smith emelt ellene vádat, és azzal vádolják a politikust, hogy a Fehér Házból való távozása után nukleáris és egyéb dokumentumok megőrzésével veszélyeztette a nemzetbiztonságot.
Joe Biden esetében a Fehér Ház tévedésre hivatkozott, és véletlenül megőrzött dokumentumokat említett.
Az ukrajnai jogsértéseket vizsgáló bizottság augusztus 28-a és szeptember 4-e között tölt be missziót Ukrajnában, számolt be az ENSZ ukrajnai képviselete.
Az ENSZ az Ukrajnában elkövetett jogsértéseket vizsgáló független nemzetközi bizottságának tagjai harmadik alkalommal látogatnak el Ukrajnában.
„A folyamatban lévő tényfeltáró küldetésük részeként a biztosok Ukrajna több városba, többek között a Cserkaszi régió Umanyba és Kijevbe utaznak, hogy kivizsgálják az emberi és a nemzetközi humanitárius jog valószínűsíthető megsértését, és találkoznak az áldozatokkal és tanúkkal” – áll a közleményben.
A misszióban részt vevő három biztos – Eric Moise (elnök), Pablo de Greif és Vrinda Grover – a tervek szerint kormánytisztviselőkkel, kulcsfontosságú miniszterekkel, a civil társadalom képviselőivel, az ENSZ-ügynökségek, nemzetközi szervezetek és diplomáciai testületek képviselőivel találkozik, hogy megvitassák az országban kialakult helyzetet.
Szeptember 4-én, a biztosok sajtótájékoztatót tartanak.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A Bloomberg értesülései szerint Svájc vizsgálatot fog folytatni az állami tulajdonú Ruag AG fegyvergyártó cég ellen, miután 96 Leopard 1 harckocsit nem sikerült eladnia Ukrajnának – írja az NV.
A svájci védelmi minisztérium külső embereket kért fel a német Rheinmetall céggel kötött vitatott ügylet kivizsgálására, amelyet azzal az indokkal blokkoltak, hogy megsértette Svájc semleges ország státuszát. A Védelmi Minisztérium azt is megjegyezte, hogy meg kell reformálni a vállalat és a kormány közötti kapcsolatokat.
A Ruag Leopard I harckocsikat akart eladni a Rheinmetallnak, amely azt tervezte, hogy felújítja és Ukrajnába küldi, de a svájci hatóságok júniusban blokkolták az üzletet.
Az energiabiztonság szavatolása kihívást jelent a jelenlegi geopolitikai környezetben, az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakció jól mutatja az energetikai infrastruktúra sebezhetőségét – közölte jelentésében a kritikus infrastruktúrák ellenállóképességét vizsgáló EU–NATO munkacsoport csütörtökön.
A munkacsoport tagjai végső értékelő jelentésükben kijelentették: az Európai Uniónak és a NATO-nak közös érdeke, hogy megelőzzék az alapvető szolgáltatásokat nyújtó és a gazdaságokat támogató létfontosságú infrastruktúrák zavarait.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a katonai tevékenységek jelentős mértékben támaszkodnak a polgári energiahálózatokra, ezért az energetikai infrastruktúrában bekövetkező zavarok szélesebb körű hatással járhatnak. A megújuló energiaforrások növekvő használata és a villamosítás erősítheti az ellenállóképesség erősödését, mivel növeli a források sokféleségét, a gazdasági autonómiát, valamint csökkenti az egyetlen központi rendszertől való függést – írták. Mivel azonban a megújuló energia jelentős mértékben származik unión kívülről, kizárólagos használata továbbra is kiszolgáltatottságot eredményezhet, és az ellátási lánc sebezhetőségét is magában hordozza.
Figyelmeztettek arra is, hogy a közlekedési infrastruktúra, beleértve a repülőtereket és a tengeri kikötőket, a digitalizáció előrehaladásával kibertámadásoknak van kitéve, amelyek jelentős gazdasági károkat és zavarokat okozhatnak a katonaság ellátásában és a szállításban.
Az információs és kommunikációs szolgáltatások nyújtásához az infrastruktúra széles skálájára van szükség, a föld alatti és tenger alatti száloptikai kábelektől a műholdakig. A tenger alatti kábelekre és az 5G hálózatokra való támaszkodás nagy kockázatot jelent a korlátozott javítási képességek és a fokozott sebezhetőség miatt – emelték ki. Ezek a rendszerek ki vannak téve a véletlen és szándékosan okozott zavaroknak, melyek a globális hálózatokra is hatással lehetnek, és biztonsági kockázatokat okozhatnak – írták.
Az uniós űrinfrastruktúrával kapcsolatban a jelentésben azt közölték, hogy a stratégiai versenytársak és potenciális ellenfelek olyan képességeket fejleszthetnek ki, amelyek veszélyeztethetik a NATO és az EU hozzáférését az űrhöz és az űrbe telepített eszközökhöz, megzavarva ezzel a kritikus infrastruktúrát.
Az EU és a NATO szakértői továbbá számos ajánlást fogalmaztak meg a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességének fokozására. Ezek között a szövetségesek, a tagállamok és a magánszektor közötti szerepvállalás előmozdítása, az ellenállóképességről, a katonai mobilitásról, valamint a kiberbiztonságról, az űrkutatásról, a tengerhajózásról és az energiáról szóló párbeszéd erősítése, valamint a bevált intézkedések és értékelések megosztása és az együttműködés fokozása is szerepel.
A litván külügyminisztérium vezetője levelet küldött Nida Grunskiene-nek, az ország főügyészének, amelyben átadta neki Szvetlana Tyihanovszkaja, a fehérorosz ellenzék vezetőjének, az ukrán gyerekek Fehéroroszország területére való illegális elszállításával, illetve a belarusz hatóságok képviselőinek valószínűsíthető részvételével kapcsolatos információit – jelentette be a litván külügyminisztérium hivatalos honlapján, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„A civilek törvénytelen deportálása vagy elszállítása emberiesség elleni és háborús bűnöknek minősülő cselekmények, és a Litván Köztársaság büntetőtörvénykönyve, valamint a nemzetközi jog szerint is büntetés jár érte” – írta a levélében Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Kiemelte, hogy az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálásakor fontos a büntetlenség kizárása, ezért nemcsak Oroszország, hanem cinkosai, a fehérorosz hatóságok képviselői, köztük a legmagasabb tisztségviselők lehetséges közreműködését is fel kell mérni.
A miniszter felkérte Litvánia főügyészét, értékelje, hogy az adott információk alapjai lehetnek-e a már folyamatban lévő nyomozások körének bővítésére, illetve újabb előzetes vizsgálatok indítására gyermekek elválasztása, civilek deportálása vagy elszállítása, testi sértés, kínzás vagy más embertelen bánásmód ügyében.
A levélhez csatolt dokumentumokból kiderül, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete után több mint 2000, többségében árva ukrán gyermeket szállítottak el illegálisan Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről fehéroroszországi táborokba, valószínűleg a fehérorosz rezsim megbízásából vagy annak jóváhagyásával.
A Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészsége Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja kezdetét követően bejelentette, hogy megkezdődött a nemzetközi jog által tiltott személyekkel való bánásmód, valamint az agresszió és tiltott katonai akciók miatt indított előzetes vizsgálat.
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
????One more delivery from Lithuania has reached Ukrainian soil. NASAMS missile launchers are now in place. @LTU_Army delivered it together with all neccessary equipment and SUV's for NASAMS crew. Gratitude to our ally ??Norway for donating a part of the additional equipment. pic.twitter.com/pzvhMX4RQM
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Belgium vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy puskáit felhasználták-e a felkelők a Belgorodi régióban. Ezt Alexander de Croo belga miniszterelnök nyilatkozta – írja a Reuters.
„Az európai fegyvereket azzal a feltétellel szállítják Ukrajnának, hogy azokat Ukrajna területén e terület védelmére használják fel. És szigorú ellenőrzéseket tartunk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy ez így is van” – mondta.
„Nem szabad előre rohannunk. De elemezzük a helyzetet, és nagyon komolyan vesszük” – tette hozzá de Croo.
Korábban a The Washington Post arról számolt be, hogy az „Orosz Önkéntes Hadtest” és az „Szabad Oroszország” légió harcosai az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított taktikai járműveket használtak a Belgorod régióban lezajlott rajtaüt.s során, illetve belga és cseh puskákkal voltak felfegyverkezve.
Russia makes a mistake if it thinks it can “wait out” military aid for Ukraine. Ukraine will only get stronger, and Russian aggression will fail. We are not just bringing weapons to Ukraine. We are ramping up domestic production and co-production with partners in NATO and beyond. pic.twitter.com/mljxtPNKX6
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök háromtagú bizottságot állított fel, aminek feladata lesz megvizsgálni: valóban vett-e föl fegyvereket egy orosz hajó a fokvárosi kikötő melletti haditengerészeti bázisról tavaly év végén.
A vádakat először az amerikai nagykövet fogalmazta meg Dél-Afrika felé. Reuben Brigety május 11-én azt mondta: biztos abban, hogy egy orosz hajó tavaly decemberben fegyverrakományokkal felpakolva indult el a Simonstownnál lévő haditengerészeti bázisról. Dél-Afrika kezdetben hevesen tagadta a vádakat – írja a Reuters.
A vádaskodás komoly diplomáciai ellentétekhez vezetett az Egyesült Államok, Dél-Afrika és Oroszország között, és megkérdőjelezte az afrikai ország semlegességét az orosz-ukrán konfliktusban. Az ország azonban kitart amellett, hogy nem részrehajlóak, amit szerintük az is bizonyít, hogy minden ENSZ-gyűlésen tartózkodtak a szavazásról a témában.
„Az elnök a vádak súlyossága, a közvélemény kiemelt figyelme és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatása miatt hívta össze a vizsgálóbizottságot” – olvasható Ramaphosa közleményében. A vizsgálatnak két héten belül le kell zárulnia.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
