Fico hosszabb videót töltött fel a Facebook-oldalára a Dnes.24 tudósítása szerint ebben a közelgő Trump–Putyin csúcsról beszélt.
Úgy fogalmazott, hogy ami a következő hetekben történik majd, az minden lesz, csak nem szép. Szerinte mindenki tudja már, hogy nincs katonai megoldása, mindenki tudja már, hogy Ukrajna NATO-tagsága lehetetlen, mindenki tudja már, hogy Ukrajnát a Nyugat arra használta fel, hogy megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, de ez kudarcot vallott, és ezért Ukrajnának nyilvánvalóan drágán kell fizetnie.
Ezzel azonban távolról sem ért véget Ukrajna sértegetése, vagy ha úgy tetszik, Fico kendőzetlen beszéde. Ezen a ponton ugyanis beemelt egy afrikai népi bölcsességet, amely szerinte plasztikusan szemlélteti a kialakult helyzetet.
Régi afrikai igazságra, gyakran idézik: nem számít, hogy az elefántok verekednek vagy szexuális kapcsolatot létesítenek egymással, a fű mindig szenved. Bárhogy is alakulnak az elefántok augusztus 15-i tárgyalásai, a fű fog szenvedni, ebben az esetben Ukrajna – jelentette ki. Azzal folytatta, hogy az ukrán politikai vezetők bizonyos mértékig maguk is felelősek a kialakult helyzetért, mert engedtek a Nyugat csábításának és teljes mértékben támogatták azt a kudarcot vallott nyugati stratégiát, amely Ukrajna katonai konfliktusban való minden lehetséges támogatásával akart ártani Oroszországnak. „Általánosan ismert, hogy a háború 2022 áprilisában, két hónappal a kezdete után véget érhetett volna, de több nyugati politikus a saját testével megakadályozta ezt” – állította.
Azonban a jövőre is kitért. A szlovák miniszterelnök szerint két dolog a legfontosabb.
Először is, hogy megállapodjanak a katonai műveletek azonnali leállításában, és véget vessenek a szlávok értelmetlen legyilkolásának, másodszor pedig, hogy más nyugati szereplők ne akadályozzák az esetleges tűzszüneti megállapodást.
A háború mindenképpen véget ér – hangsúlyozta. Már várja, hogy akik eddig szidalmazták, most visszatérjenek az orosz piacokra üzleti lehetőségek után kutatva. De szerinte annak is eljön nagyon gyorsan a napja, hogy akik mindenféle ostobaságot találtak ki az EU-ban, kezdve a szankciókkal és az orosz energia importjával, azoknak leáldozik a szerencséje. „Szorítsunk az orosz és az amerikai elnöknek, hogy érdemi megoldást találjanak” – zárta bejegyzését Robert Fico.
Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja 3 órát tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán. Donald Trump amerikai elnök utána meglepő kijelentést tett: már a jövő héten is elképzelhető egy Trump–Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője értékelte a helyzetet.
Nem tudni, hogy pontosan mi hangzott el a közel háromórás beszélgetésen Witkoff és Putyin között. Witkoffnak ez volt az ötödik moszkvai útja az elmúlt öt hónapban, és a negyedik találkozója Putyinnal. Nem volt sajtótájékoztató, tehát sem az orosz fél, sem az amerikai fél nem állt ki az újságírók elé, nem mondta el, hogy pontosan miről beszéltek. Amikről ítélni lehet, azok Donald Trump nyilatkozatai, amelyek produktívnak minősítették a találkozót, miután Witkoff hazatért Washingtonba és beszámolt Trumpnak – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Az amerikai elnök értékelése szerint van esély a továbblépésre.
„Nekem az a személyes elméletem, hogy Trump két ultimátuma egy taktika része” – véli a szakértő.
„Volt ugye egy 50 napos ultimátum, és miután nem érkezett orosz reakció az 50 napra, ami szeptember 2-án járna le, Trump lerövidítette az időt, és egy újabb ultimátummal állt elő. Szerintem ez az augusztus 8-án lejáró ultimátum egyfajta köztes lépés volt Trump szemében a szeptemberi határidő előtt, és megpróbálta az oroszokat megsürgetni, hogy valamilyen eredményt adjanak, valami engedményt, kompromisszumot, bármit, amivel tovább tudunk lépni. Lehet, hogy ezt az engedményt megkapta Trump például egy találkozó képében” – tette hozzá. Az amerikai és az ukrán elnöki adminisztráció meg van győződve róla, hogy a béke, a fegyverszünet kérdése kizárólag azzal dőlhet el, ha legmagasabb szinten egyeztetnek a felek, tehát ha megvalósul egy Trump–Putyin vagy egy Trump–Putyin–Zelenszkij találkozó. Csak akkor tudnak továbblépni, egy csúcstalálkozó nélkül ugyanis csak üres beszédeket látunk, ezért ezt a találkozót próbálják összehozni. A legutóbbi isztambuli tárgyalásokon az ukrán fél is amellett érvelt, hogy mielőbb szükség van egy ilyen találkozóra. Lehet, hogy ezt most Trump megkapta – véli a szakértő. Az amerikai elnök nagyon pozitívan nyilatkozott, azt mondta, hogy nincs áttörés, de közelebb kerültek a békéhez és létrejöhet ez a csúcstalálkozó.
A szakértő arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkijnek osztanak-e lapot ezeken a „nagy” tárgyalásokon, azt mondta: Zelenszkij nélkül nem oldható meg a háború, nem köthető meg a béke, az ukrán álláspont kulcsfontosságú.
„Trump is arról beszélt, hogy előbb egy Trump–Putyin találkozó lenne, és utána a következő hetekben, vagyis feltételezem, hogy az eredeti ultimátum lejárta előtt, lenne egy hármas találkozó Zelenszkijjel is.
Tehát Ukrajna mindenképpen ott lesz. Inkább az a kérdés, hogy az európai vezetőknek osztanak-e lapot. Úgy tűnik, hogy ha megvalósul egy ilyen találkozó, akkor Európa részéről nem lesz semmilyen képviselő” – tette hozzá.
Trump a különmegbízottja, Witkoff hazatérése után felhívta az európai partnereit, és külön Zelenszkijt is. A sajtó külön kiemeli a brit miniszterelnököt és a német kancellárt. A szakértő szerint nem tudjuk, hogy más vezetők benne voltak-e ebben a hívásban.
Trump a tűzszünet kierőltetése érdekében közvetett eszközökkel is megfenyegette Oroszországot, például az orosz exportot befogadó partnerei fenyegetésével. Az a kérdés, hogy ezek az úgynevezett másodlagos szankciók, például Indiával szemben, maradnak-e.
A szakértő szerint Donald Trump most az indiai szembenállást próbálja letörni. Kezdetben az amerikai elnök még csak általánosan beszélt az Oroszország partnereivel szembeni másodlagos szankciókról, amelyek aztán érintették volna az Egyesült Államok szövetségeseit is, Törökországot, vagy a közel-keleti országokat. Aztán ez a kommunikáció változott, hogy csak Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnereit, vagyis itt Indiát és Kínát céloznák meg a szankciók. „Ma Kínáról mintha már nem lenne szó, és úgy tűnik, csak India van a célkeresztben” – folytatta az elemzést Bendarzsevszkij Anton.
Az eddigi vámokra Trump még egy 25 százalékos vámtételt is bejelentett Indiával szemben, ha az ország nem mond le az orosz energiahordozók felvásárlásáról. India súlya nagy az orosz energiaexportban, a teljes orosz energiaexport több mint egyharmada, nagyjából 37-38 százaléka megy Indiába.
Donald Trump a szakértő szerint most valóban kipécézte Indiát, az orosz kereskedelmi partnerek között India gyenge láncszem, mert az országra van ráhatása az Egyesült Államoknak, India igencsak sok szálon függ a Nyugattal való kereskedelemtől, tehát India nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy azt mondja, mint Kína, hogy beleáll ebbe a konfliktusba, és nem foglalkozik azzal, hogy mit lép az Egyesült Államok, hogy mit lép Európa. Tehát valószínűleg Trump most keresztül akarja vinni Indián, hogy az ország teljes mértékben lemondjon az orosz energiahordozókról, és ezért helyez nyomást rá.
Az északi országok éppen most rendelnek egymilliárd dollár értékben amerikai fegyvereket Ukrajna számára. A kérdésre, hogy mi lesz az amerikai fegyverüzletekkel, ha kitör a tűzszünet, a szakértő úgy válaszolt: nem kell félteni az amerikai fegyvercégeket, de az európaiakat sem.
„Az elmúlt 30 évben példa nélküli fegyverkezés zajlik a világban. Nemcsak Európában és Amerikában. Kína is fegyverkezik, a közel-keleti országok is hatalmas mértékben fegyverkeznek” – mondta. Ez most egy turbulens időszak, függetlenül attól, hogy hogyan zárul le, vagy lezárul-e egyáltalán az orosz–ukrán háború. A turbulencia a nagyhatalmi versengésből fakad – tette hozzá. Kína és az Egyesült Államok, illetve más szereplők, például Oroszország nagyhatalmi versengéséről van szó, ami nem fog eltűnni, ez a korszak egyelőre nem zárul le.
„Egy ilyen instabil korszakban a hatalmak, a különböző országok féltik a biztonságukat, és a következő évtized biztosan a fegyverkezésről és a katonai modernizációról fog szólni. Tehát nagy mennyiségben fognak vásárolni amerikai fegyvereket is, nem csak európai országok, más országok is. Az európai cégek is hatalmas megrendeléseket kaptak az elmúlt időszakban. Vagyis még jó pár évig nem fog kifutni ez a fegyverkezési időszak” – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra utasította az amerikai diplomatákat világszerte, hogy ne nyilatkozzanak más országok választásainak tisztességességéről vagy igazságosságáról, számolt be a Reuters.
Egy levelet küldtek az összes amerikai diplomáciai képviseletnek, amelyben kijelentették, hogy a minisztérium nem tesz választásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat, és nem tesz közzé bejegyzéseket a közösségi médiában, kivéve, ha „egyértelmű és meggyőző” külpolitikai érdek fűződik hozzá.
„Amikor helyénvaló külföldi választásokról nyilatkozni, közleményünknek rövidnek kell lennie, a győztes jelöltnek való gratulációra kell összpontosítania, és adott esetben a közös külpolitikai érdekek kiemelésére.”
„Az üzeneteknek kerülniük kell a választási folyamat tisztességességével vagy igazságosságával, annak legitimitásával, illetve az érintett ország demokratikus értékeivel kapcsolatos kijelentéseket” – áll a „bizalmasnak” jelölt, de nem titkosított feljegyzésben.
Hozzátették, hogy a választásokkal kapcsolatos kommunikációnak vagy magának a miniszternek, vagy egy minisztériumi szóvivőnek kell érkeznie. Az amerikai diplomatáknak tilos ilyen kijelentéseket tenniük a felső vezetés kifejezett jóváhagyása nélkül.
A levél Trump május 13-i rijádi beszédét is megemlíti, amelyben bírálta az általa „nyugati intervencionistáknak” nevezett szervezeteket, akik megmondják a közel-keleti országoknak, hogyan intézzék saját ügyeiket, mondván, hogy ez már nem Washington dolga, és partnerségek kiépítésére törekszik.
„Az Egyesült Államok hagyományosan az emberi jogok és a demokrácia, valamint a sajtószabadság előmozdítását tekintette egyik elsődleges külpolitikai céljának, bár a kritikusok többször is rámutattak arra a kettős mércére, amelyet Washington alkalmaz szövetségeseivel szemben” – írja a kiadvány.
A nagy hatótávolságú, nukleáris célra alkalmas bombázóknak otthont adó orosz repülőterek elleni közelmúltbeli ukrán dróntámadások jelentősen megnövelték az eszkaláció kockázatát, és okot adtak Moszkvának arra, hogy erővel vágjon vissza – idézte Donald Trump amerikai elnök újságíróknak tett nyilatkozatát a Clash Report.
Trump hozzátette: „nem tetszett” neki az eszkaláció, amikor arról kérdezték, hogy az Oroszország nukleáris triászának egyik kulcsfontosságú eleme elleni kijevi támadás megváltoztatta-e a véleményét arról, hogy „mi forog kockán, és milyen kártyák” vannak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezében.
A Kijev által a közelmúltban elkövetett támadások az orosz hadsereg péntek kora reggel nagyszabású csapásokat hajtott végre az ukrán védelmi ipar létesítményei ellen, a védelmi minisztérium szerint légi, tengeri és szárazföldi rakétákat, valamint pilóta nélküli légi járműveket (UAV) alkalmazva.
„Nos, tegnap este okot adtak Putyinnak arra, hogy szétbombázza őket, ez az, ami nem tetszett benne. Amikor láttam (az SZBU támadását az orosz repülőterek ellen), azt mondtam: nos, most csapás lesz” – mondta az amerikai elnök.
Trump reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai háború nem eszkalálódik nukleáris konfliktussá Kijev orosz katonai repülőterek elleni legutóbbi támadásai után, mondván, hogy ezek nem tetszenek neki.
Ugyanakkor az amerikai vezető azt is reméli, hogy Oroszország nem fogja leállítani a tárgyalásokat Kijevvel.
„Nagyon erősnek” nevezte az Oroszország elleni szankciókról szóló szenátusi törvényjavaslatot, de személyesen fogja meghozni a döntést az új korlátozásokról.
A szlovák parlament határozatban megtiltotta csütörtökön a kormánynak, hogy ezután bármilyen büntetőintézkedést, korlátozást támogasson nemzetközi szervezetben Oroszországgal szemben.
A határozat szerint a kormánytagoknak aktívan hozzá kell járulniuk az energiapiac stabilizálásához, az energiaár-kilengések megszüntetéséhez, valamint az ország gazdasági stratégiai érdekeinek védelméhez.
„A Nemzeti Tanács megállapítja, hogy az Oroszország elleni szankciós politika és a kereskedelmi korlátozások hozzájárulnak az energiaárak emelkedéséhez, megzavarják az ellátási láncok működését, gyengítik a szlovák vállalatok versenyképességét és gazdasági hasznát” – írták a határozatban. Az Oroszország elleni szankciók és a kereskedelmi korlátozások egyértelműen negatívan hatnak a szlovák iparra, a gazdaságra és a lakosságra – tették hozzá.
A parlamenti határozatot a hárompárti kormánykoalíció képviselőinek 51 igen szavazatával fogadta el a törvényhozás a voksoláson részt vevő 76 képviselő közül. Az ellenzéki liberális, progresszív pártok képviselői nem voltak jelen.
Robert Fico miniszterelnök egy közösségi médiás bejegyzésében beszámolt arról, hogy a határozat elfogadásáról tájékoztatta António Costát, az Európai Tanács elnökét, és arról a kezdeményezéséről is tájékoztatta, hogy népszavazást akar kiíratni az Oroszország elleni szankciók elutasításáról.
Ezenkívül közölte az Európai Tanács elnökével: Szlovákia ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az uniós országok egyáltalán ne vásároljanak olyan energiahordozót, amely Oroszországból származik. Szerinte a bizottság ezzel egy vakmerő kalandba kezd, hiszen semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy ez a lépés hogyan befolyásolja majd a kontinens versenyképességét.
Vezető európai diplomaták azzal vádolták meg Vlagyimir Putyint, hogy aláásta a háború lezárását célzó, Ukrajnával folytatott tárgyalásokat, az Egyesült Államok azonban óvatosabb álláspontot képviselt az esetleges törökországi találkozó előtt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a Kreml alacsony szintű küldöttség kinevezése az isztambuli tárgyalásokra azt mutatja, hogy Putyin „időt próbál nyerni”. „Reméljük, hogy az Egyesült Államok elnöke felismeri majd, hogy ez a gúnyolódás micsoda, és levonja a helyes következtetéseket” – mondta újságíróknak, mielőtt NATO-kollégáival találkozott volna Antalyában, Törökországban.
Míg Ukrajna készen áll a tárgyalásokra, Oroszország „folytatni akarja a háborút” – mondta Johann Wadeful német külügyminiszter. „Az egyetlen üres szék orosz. Egyértelmű, hogy Oroszország csak egy alacsonyabb szintű küldöttséget küld Törökországba ezekre a béketárgyalásokra” – mondta Mark Rutte, a NATO főtitkára csütörtökön újságíróknak.
Az Egyesült Államok „nyitott a konstruktív megközelítésre, és minden segítséget megad a konfliktus lezárásához” – mondta Marco Rubio külügyminiszter, aki a NATO-találkozón vesz részt Antalyában. „Meglátjuk, mi történik a következő pár napban” – tette hozzá, megjegyezve, hogy „előrelépést szeretnénk látni”.
Nem helytálló azt állítani, hogy Donald Trump amerikai elnök a Kreml szócsöve, és úgy táncol, ahogy Vlagyimir Putyin fütyül – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a LIGA.net-nek adott interjúban.
Az ukrán külügyi tárca egykori vezetője vállalva, hogy magára vonja az ukrán társadalom haragját, őszintén elmondta a véleményét Donald Trumpról. Bár az amerikai elnököt alig több mint két hónapja iktatták be, az Ukrajna ellen tett barátságtalan lépései rendkívül népszerűtlenné tették a háborús országban.
A legfrissebb felmérések szerint az ukránok 73 százaléka negatívan ítéli meg Donald Trump tevékenységét.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt néhány hónapban brutális mértékben csökkent a republikánus politikus népszerűsége, mivel ez az arány tavaly decemberben még csak 21 százalék volt, az ukránok 54 százaléka pedig úgy gondolta, hogy Donald Trump politikája hasznos lesz Ukrajnára nézve – derül ki az RBK-Ukrajina által közölt adatokból.
„Kifejezek egy népszerűtlen véleményt: Trump nem azzal ébred fel reggelente, hogy kap a Kremltől egy kézikönyvet, és eldönti, hogy most éppen melyik oldalt követi aznap. Ezzel szemben Trumpot emberek veszik körül, és ő maga is úgy gondolja, hogy valójában sok jót tudnak tenni Oroszországgal, és Oroszország fontos számára. De Ukrajna semmit sem jelent neki. Ennyi az egész. Ő egyszerűen így látja a világot” – mondta az ukrán diplomata.
Dmitro Kuleba úgy véli, hogy az az állítás, miszerint Donald Trump a Kreml ügynöke egy előítéletes sztereotípia. „Trump úgy véli, hogy Oroszország fontos. Az emberek odamennek hozzá, és azt mondják neki, hogy a dolgok nem olyan egyértelműek, mivel Ukrajna is hibás. És ez rezonál vele – elfogadja a gondolatot, hogy Ukrajna is hibás… Igaz, tény, hogy Trump környezete aktívan népszerűsíti az általunk oroszbarátnak tartott narratívákat a médiában, és Trump összes szavazója buzgón átveszi ezeket a közösségi médiában. De nem hiszem, hogy Trump azért teszi ezt, mert ő egy ügynök, akinek parancsokat kell követnie” – magyarázta a volt miniszter.
Kuleba szerint mindössze annyi történik, hogy az amerikai elnök egyszerűen őszintén hisz a valóság egy másik verziójában.
„Mi egy valóságban hiszünk, ő pedig egy másikban. És mi az a valóság? Abban a hitben él, hogy az olyan emberek, mint Putyin és Hszi Csin-ping mély tiszteletet ébresztenek, és az a vágya, hogy nagy dolgokat tegyen velük. Kína persze nagy versenytárs, de ahogyan Hszi Csin-ping kormányoz, az még mindig közel áll ahhoz, ahogyan Donald Trump Amerikát akarja kormányozni. Szellemileg egyszerűen egy húron pendülnek. Ha Putyin igényt tart a Krímre vagy Kelet-Ukrajnára, akkor azt ugyanolyan érveléssel teszi, mint Trump, amikor Grönlanddal és Kanadával kapcsolatban fogalmaz meg igényt” – mondta a diplomata.
Kuleba hangsúlyozta, hogy Trump nem azért tart igényt Grönlandra vagy Kanadára, mert Putyin megkérte erre, hogy meggyőzőbbnek tűnjenek Oroszország területi követelései Ukrajnával szemben. „Trump egyszerűen csak így gondolkodik. Neki ez tetszik. És itt vagyunk mi, európaiak és ukránok, akik útjában állunk a Vlagyimir barátjával kötött nagy üzleteknek” – zárta gondolatait Kuleba.
A külföldi békefenntartókról is beszélt
Dmitro Kuleba arról is beszélt, hogy naivitás abban reménykedni, hogy a külföldi békefenntartók vagy a szövetséges katonai kontingensek meg fogják állítani a teljes körű háborút Ukrajnában. A diplomata hangsúlyozta, hogy amíg Ukrajna nem lesz önállóan erős, addig semmilyen békefenntartó erő nem fog segíteni.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai békefenntartók témája nem új keletű. Az ENSZ békefenntartó missziójának gondolata 2015 és 2019 között széles körben szóba került a közösségi médiában, a médiában és a hivatalos diplomáciában is. Szerinte az emberek azért hozzák fel folyamatosan ezt a témát, mert azt gondolják, hogy majd jön valaki, és véget vet a háborúnak helyettük, de ez csak vágyálom.
„Legyünk őszinték: néhány békefenntartó jön, odaáll, és minden véget ér? Be kell végre ismernünk, hogy ha nem leszünk elég erősek ahhoz, hogy elriasszuk Putyint vagy Oroszországot a támadástól, akkor semmilyen békefenntartó nem fog segíteni” – szögezte le Dmitro Kuleba.
A volt külügyminiszter szerint az embereknek reményre van szükségük, hogy valami történik és valaki tárgyal valamiről. A békefenntartók jelenlétéről szóló jelenlegi vita azonban nem azt jelenti, hogy a külföldi csapatok az orosz és az ukrán erők közé állnának, és megakadályoznák őket a harcban. Kuleba úgy gondolja, hogy ez a forgatókönyv még rosszabb, mint az EBESZ-misszióé, amely 2014 óta jelen volt Donbaszban, de nem tudta megállapítani, hogy ki lövöldözik.
„És mit fognak mondani azok, akik valahol a Dnyeper jobb partján ülnek? Politikailag jól néz ki, hogy a külföldi csapatok érkezése áttör egy pszichológiai gátat, ami idővel valami nagyobb dologhoz vezethet. De semmit sem tesz a háború megállításáért” – jelentette ki az egykori miniszter.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem beszélhet Horvátország nevében, ők csinovnyikok, magas rangúak, de csak csinovnyikok – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő kedden.
Az elnök újságírói kérdésekre válaszolt a díszzászlóalj 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Zágrábban, amelyen Horvátország külpolitikájáról is kérdezték – írja az MTI.
„A nemzetbiztonság minden nemzet legintimebb tere. Először nekünk kell megállapodnunk, utána mehetünk tovább” – hangoztatta az államfő, utalva a kormány és közte lévő nézeteltérésekre.
„Az Egyesült Államok tegnapig a védelmezőnk volt. Valami megváltozott?” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy nem kell a leghangosabbakat és a leghisztérikusabbakat követni Európában.
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elutasította az Egyesült Államok határozati javaslatát, amely az ukrajnai háború gyors lezárását sürgette.
A közgyűlési vitában módosították a javaslat szövegét, ami miatt az Egyesült Államok a szavazáskor tartózkodott a saját javaslatát illetően, amelyet Oroszország elutasított, miközben Ukrajna megszavazott.
„Szolidárisnak és lojálisnak kell lennünk, nem kell mások háta mögött dolgoznunk, de hogy re4hbj67ug54reautomatikusan felemeljük a kezünket valamire, amit az EU valamelyik osztályán találtak ki, szóba sem nem jöhet” – húzta alá Milanovic.
Az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákról szólva elmondta: két évvel ezelőtt több alkalommal is hangoztatta, hogy ez az ukrajnai konfliktus Moszkva és Washington konfliktusa Ukrajna kárára, és végül Oroszország és Amerika fogja megoldani.
„Rosszul érzem magam attól, hogy igazam volt – hangsúlyozta, hogy az, – ki mehet Ukrajnába, és milyen fegyvert fog viselni, Moszkvától függ”.
Az uniós elit nyilvánvaló hitvallása, a „béke megteremtése egyre több fegyverrel” megbukik a valósággal szemben, és csak a fegyvergyártó cégeket teszi nyertessé Herbert Kickl osztrák pártvezér szerint.
„Három éve naponta halnak meg emberek – civilek, katonák, nők és gyerekek. Mérhetetlen szenvedés és felfoghatatlan borzalom szedte áldozatait emberek millióinak életében. A háború mielőbbi befejezése ezért a legfontosabb prioritás kell, hogy legyen. Az EU, mint önjelölt békeprojekt, itt sajnos teljesen kudarcot vall, és csak a még több önpusztító, hatástalan szankcióra, a még több szenvedést okozó fegyverszállításokra, a felelőtlen háborús retorikára összpontosít, és még a béke szót sem tudja kimondani” – jelentette ki a V4NA Nemzetközi Hírügynökség cikke szerint Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke.
Herbert Kickl szerint üdvözölni kell Donald Trump béketeremtésre vonatkozó kezdeményezéseit. Kickl a 16. uniós szankciócsomag és az Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök által tervezett fegyverkezési terv küszöbön álló elfogadását annak bizonyítékaként értékelte, hogy az EU rossz úton halad, csupán a saját polgárait bünteti meg Oroszország helyett.
A szabadságpárt vezetője emlékeztetett arra is, hogy a háború kezdete óta az előző kormány feláldozta Ausztria örökös semlegességét, és ezzel súlyos károkat okoztak Ausztriának és történelmi lehetőségeket szalasztottak el.
Kiemelte, hogy azzal, hogy Von der Leyenék szankciós rendszeréhez vakon csatlakoztak, saját lakosságuk jólétét rombolták le. „Azzal, hogy milliókat fizettek a Zelenszkij-rezsimnek, és csatlakoztak a háborús uszítók kórusához, az egységpártok megakadályozták azt az egyetlen szerepet is, amelyet hazánknak kellett volna játszania: nevezetesen, hogy Ausztriát a semlegesség jegyében a háború befejezését célzó közvetítés és tárgyalások helyszínéül pozícionálják”– tette hozzá a szabadságpárt vezetője, aki reméli, hogy a Trump által indított békekezdeményezések sikerrel járnak, és véget ér a vérontás.
„Az uniós elit nyilvánvaló hitvallása, a béke megteremtése egyre több fegyverrel elvvel megbukik a valósággal szemben, és csak a fegyvergyártó cégeket teszi nyertessé, míg az ukrán lakosság és adófizetőink a fő vesztesek.
Ezért legyen az Ukrajna elleni orosz támadás idei évfordulója az utolsó, amelyet a folyamatban lévő háború alatt ünneplünk, és az értelmetlen haláleseteknek minél hamarabb vessünk véget” – hangsúlyozta Herbert Kickl.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg https://t.co/x2I7SIW1RA
Volodimir Zelenszkij elnök reagált Donald Trump amerikai elnök kijelentésére, aki diktátornak nevezte, emlékeztetetve arra, hogy törvényesen választották meg – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az államfőnek az Ukrajna 2025 elnevezésű fórumon tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
„Nem nevezném bóknak ezeket a Trump által hozzám intézett szavakat. Megértem, de mi értelme lenne megsértődni. Aki diktátor, az megsértődne a diktátor szó miatt. Nos, mit tehetek, valahogy együtt kell élnünk az USA-val. Diktátorok biztosan nem leszünk. Ez egyszerűen nem érdekes. Nem erőszakkal kerültem hatalomra. 73%-kal választottak meg.”
Az elnök megjegyezte, hogy a hadiállapot feloldása után Ukrajnában választások lesznek. Hangsúlyozta: nem kíván évtizedekig elnök lenni, de „nem engedjük, hogy Putyinak hatalma legyen Ukrajna területei felett”.
„A szavak, a szavak egyszer elszállnak. Egyszer talán valami jót is mondanak rólam. Őszintén szólva, fontos, hogy az ukránok mit gondolnak rólam. Szerintem Trump számára is fontos, hogy az amerikaiak mit gondolnak róla. Szerintem ez most fontos számára”
