Újabb képviselői helyet szerzett a Fidesz, miután a külföldön leadott – nem előzetesen elküldött – levélszavazatok számolása is elkezdődött. Ezzel már 136 mandátuma van a Fidesznek.
A baloldali összefogásnak 55, a Mi Hazánknak 7, a német kisebbségnek 1 képviselői helye van.
Továbbra is Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke. Az egyelőre nem végleges adatok alapján, 98,96%-os feldolgozottságnál a Fidesz–KDNP listájára szavazott a választók 53,10%-a, míg az ellenzéki összefogás listájára csak 35,04%. Bejutott még a magyar parlamentbe a választáson 6,17%-ot elért Mi Hazánk mozgalom is. Az előzetes mandátumbecslés szerint az új magyar parlamentben a Fidesznek 135, a baloldalnak 56, a Mi Hazánknak 7, a magyarországi német nemzetiségnek pedig 1 mandátuma lesz.A hivatalos végeredmény április 9-re várható.
Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypárt eredményváró rendezvényén kijelentette: „Hatalmas győzelmet arattunk, akkorát, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan.” Köszönetet mondott a magyar választópolgároknak, az önkénteseknek, és külön köszöntötte a határon túli magyarokat, a kárpátaljaiaknak azt üzente, hogy tartsanak ki, ne féljenek, az anyaország velük van.
A miniszterelnök végezetül elmondta, az egész világ láthatta, hogy a magyarok szeretik a hazájukat, és mi, akik ma győztünk, azt vállaljuk, hogy számunkra mindig Magyarország lesz az első.
„A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenekelőtt. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!” – zárta miniszterelnök.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! 👍 https://t.co/kg3b6rmPCw
A tagság bevonásával választja meg következő elnökét a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – jelentették be kedden Berlinben.
A 16 év kormányzás után ellenzéki szerepre készülő párt első alkalommal választ vezetőt a tagság megkérdezése alapján.
A 400 ezer párttag december 4-től, egy vagy két fordulóban szavazhat a jelöltekre. A győztest hivatalosan a január 21-én kezdődő kongresszuson választják meg elnöknek.
Az újítást az alapszervezetek nyomására vezetik be. A döntés összefügg azzal, hogy a távozó elnököt, Armin Laschetet a tagság soraiban mutatkozó ellenkezés dacára tették meg a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének, és részben az egység hiányának tulajdonítható, hogy a CDU/CSU a szociáldemokraták mögé szorult a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
Csütörtökön, hetekkel a választások után kezdődtek el a koalíciós tárgyalások Németországban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) között. Az előrejelzések szerint várhatóan legalább másfél hónapig nem fognak dűlőre jutni a pártok, azonban pesszimistább elemzők ennél is hosszabb időt jósolnak a kormányalakításnak, hiszen előfordult már, hogy a németek a választást követően fél évig sem tudtak megegyezni abban, hogy ki alakítson kormányt.
A semleges, és a járványügyi óvintézkedések követelményeinek megfelelően tágas helyen, a berlini nemzetközi vásár (Messe Berlin) épületeiben kezdett koalíciós tárgyaláson nagyjából háromszáz politikus vesz részt. A tervezett közös kormányzás súlyponti elemeihez igazítva huszonkét munkacsoportot alakítanak. A külügyek területét például két munkacsoportra osztották: az egyikben diplomáciai, védelempolitikai és emberi jogi kérdésekkel foglalkoznak, a másikban pedig a menekültügy, a migráció és az integráció kérdéseivel.
A témák felosztása egyben jelzi, hogy hol van leginkább szükség az eltérő politikai irányzatokat képviselő partnerek elképzeléseinek összehangolására. Az egyik ilyen kérdés éppen a menekültek és a munkavállalás céljával érkező külföldiek ügye. Főleg a nagyvonalú szabályozás mellett kiálló Zöldek és a bevándorlás korlátozására leginkább törekvő FDP programját kell összecsiszolni. Ugyancsak sok vita várható az adórendszer és az államháztartás kérdéseiben, és az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem ügyében. Csaknem minden vitapontra jellemző, hogy a Zöldek és az FDP nézetei állnak a legtávolabb egymástól, az SPD pedig rugalmas, mindkét fél felé nyitott.
Az első napokban a munkacsoportokat és a munkaterveket állítják össze. A tárgyalások fő szakasza október 27-én kezdődik, és várhatóan november 10-ig tart. Utána a pártonként hat vezető politikusból összeállított fő tárgyalócsoport tekinti át a huszonkét területen elért eredményeket, és a még nyitott kérdéseket. A koalíciós szerződést legkésőbb november végére öntik végső formába. Utolsó lépésként a december 6-val kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz eddigi pénzügyminisztert, a szociáldemokraták jelöltjét – aki a 2005 óta kancellár Angela Merkelt váltja a tisztségben –, és megalakítják Németország új szövetségi kormányát.
A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, százhetvenkét napig tartott a kormányalakítás. A hétfőn ismertetett menetrend szerint ezúttal jóval gyorsabb lehet a folyamat. Olaf Scholz kormánya lehet az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Kezdjük azzal, hogy az európaiak jelentős része számára Angela Merkel az a vezető, aki a legnagyobb bizalmat váltja ki. És az a Németország, amelyet a szeptember 26-i választásokat követően az utódjára hagy, már nem vált ki félelmet az európaiakban.
Valójában ez a következtetés lett az eredménye annak a tanulmánynak, amelyet a napokban az ECFR, az Európai tanács nemzetközi kapcsolatokért felelős elemző központja végzett. A felmérésben tizenkét uniós ország – Németország, Ausztria, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország és Svédország mintegy 16 000 válaszadója vett részt. „Annak ellenére, hogy amit a múltban tapasztaltunk, Németország ereje és jóléte most hozzájárul ahhoz, hogy megbízható partner státuszt kapjon” – írták Petro Buras és Jana Pulerin kutatók a jelentésükben.
Mit várnak az európaiak Németországtól Angela Merkel után?
Először is elmondhatjuk, hogy az imidzs, amely évek alatt alakult ki, Merkel személyiségével függ össze. Angela Merkel az egykori NDK-ban nőtt fel, és mindenekelőtt az európai blokk egységének megőrzésére törekedett. Az euró övezet válsága tíz évvel ezelőtt, a migránshullám 2015-ben, a 2016-os Brexit szavazás és a jelenlegi koronavírus járvány… Amint látjuk, az elmúlt évtizedben Európa egységét súlyosan megpróbáltatások érték. Éppen ezért, mivel Angela Merkel tizenhat évig felülmúlhatatlan mestere volt a kompromisszum művészetének, 16 évig döntő szerepet játszott a különböző történelemmel, kultúrával és érdekekkel rendelkező országok szeparatista ambíciói visszaszorításában.
Mindezen események hátterében válaszolva a kérdésre: „Ha választások lennének Európa elnöki posztjára, és választania kellene Angela Merkel és Emmanuel Macron között, kire szavazna?”, a válaszadók többsége, 41% a kancellárt részesítette előnyben, a francia elnökre 14% szavazott.
„Technokrata vezetői stílusának köszönhetően magabiztosabb, mint Macron megalázó felszólalásaival” – áll a jelentésben. Ellenben senki nem felejtette el azt az időszakot, amikor Görögország a csőd szélén állt, Németország pedig megszállottja volt a megszorító politikának, és ez az álláspont megosztotta Európát. Angela Merkel azóta megváltozott, támogatja az Európai Unió a járvány okozta gazdasági helyreállítási tervét. A szövetségi kancellár mindig ügyesen pozicionálta Németországot, mint egyesítő erőt.
Érdekesnek tűnik az a tény, hogy az ECFR kérdésére: „Jó vagy rossz Európa számára, hogy az Európai Bizottság vezetője német nő?” A válaszadók 27%-a azt válaszolta, hogy jó, 10%-a – hogy rossz. Az európai polgárok „nem látják Ursula von de Leyenben a német kormány lobbistáját”, áll a jelentésben. Csupán két ország, Olaszország és Lengyelország áll kritikusan az EU végrehajtó testülete élére való kinevezése kapcsán.
„Az európaiak arra számítanak, hogy Németország továbbra is vezető szerepet fog betölteni az EU-ban”, jegyezték meg az elemző központ munkatársai. Véleményük szerint Merkel utódja számára az ő politikája, miszerint az EU kohéziója mindenek fölött, vonzónak és könnyűnek bizonyulhat, de ugyanakkor nem biztos, hogy teljes mértékben működni fog.
Általánosságban elmondható, Angela Merkel vezetése megnyugtatta az európaiakat és megerősítette Németország vezető szerepét. Az EU-ra váró problémák azonban egyre több konkrét álláspontot követelnek meg a leendő kancellártól számos kérdésben, beleértve az egységes Európa helyét a Kínával, Oroszországgal és az USA-val való kapcsolatokban.
Az ECFR közvélemény kutatása kimutatta, Berlin tekintélye a geopolitikai szférában nagyon alacsony, mivel a válaszadók mindössze 20%-a gondolja úgy, hogy Németország vezetheti az EU blokkot az Oroszországgal való kapcsolatokban, 17%-uk úgy véli, hogy képes megvédeni az EU érdekeit Kínával szemben, 25%-uk pedig abban bízik, hogy tudja kezelni Brüsszel és Washington közötti kapcsolatokat.
Közben Merkel egyik potenciális utódja bemutatta „100 napos tervét”. A hét elején, Armin Laschet és ellenlábasai Olaf Scholz és Annalena Baerbock közötti második televíziós vitát követően Laschet bemutatta azokat a kiemelt projekteket, amelyeket mandátumának első napjaiban tervez megkezdeni (a szeptember 26-i választásokon való győzelme esetében). Ez egy 19 pontból álló „sürgősségi cselekvési program” (Sofortprogramm), amely elsősorban a német családokat célozza meg, és Armin Laschet a támogatások növelését és további kedvezményeket ígér nekik. A biztonság is fontos helyet foglal el programjában: 1000 videó megfigyelő kamerát kihelyezése évente, „nemzeti biztonsági tanács” létrehozása a külpolitika és a védelmi kérdések jobb koordinálása céljából.
Ami a környezetvédelmet és az éghajlatot illeti, Armin Laschet ígéretet tett: amint hivatalba lép, eltörli azokat a bürokratikus akadályokat, amelyek fékezik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek jóváhagyási folyamatát.
Néhány nappal a választások előtt a „100 napos terv” „átcsomagolása” valójában jobban illik egy amerikai elnökhöz, mint egy németországi kancellárhoz, és annak a jele, hogy a kormánypárt jelöltje kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze a szavazókat arról, hogy az kereszténydemokraták győzelme Angela Merkel 16 évez vezetését követően nem lesz a „stagnálás” szinonimája.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Kezdjük azzal, hogy az európaiak jelentős része számára Angela Merkel az a vezető, aki a legnagyobb bizalmat váltja ki. És az a Németország, amelyet a szeptember 26-i választásokat követően az utódjára hagy, már nem vált ki félelmet az európaiakban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1632163800
[modified] => 1632150054
)
[title] => Mi vár Németországra Angela Merkel „visszavonulását” követően?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30281&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30281
[uk] => 30212
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30213
[image] => Array
(
[id] => 30213
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[original_lng] => 51876
[original_w] => 940
[original_h] => 529
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632139257:5
[_thumbnail_id] => 30213
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1247
[_oembed_7af4f58805bb6f2d31a76051312cd640] =>
[_oembed_time_7af4f58805bb6f2d31a76051312cd640] => 1635417752
[_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Aláírta a cseh választási törvény módosítását Milos Zeman államfő. A október 8-ra és 9-re kiírt képviselőházi választás már ennek alapján fog lezajlani – közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő kedden Prágában.
A választási törvény módosítására azért volt szükség, mert február elején az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a jogszabály azon részét, amely indoklása szerint sértette a választásokon induló pártok és mozgalmak esélyegyenlőségét. A testület helyet adott annak a kifogásnak, hogy az érvényes választási törvény túl nagy előnyben részesíti a nagyobb pártokat a kisebbek rovására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a nagy támogatottságot élvező, a választáson sikeres pártoknak a képviselői mandátum megszerzéséhez jóval kevesebb szavazatra volt szükségük, mint a kisebbeknek. Az új módosítás lényege, hogy megváltozik a szavazatok mandátumokra történő átszámítása, és kevésbé lesznek preferálva a nagy pártok. Az alkotmánybíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte a választási törvény azon előírásait, amelyek a koalíciók számára annyiszor öt százaléknyi szavazat megszerzését tették szükségessé, ahány tagja volt a koalíciónak. Csehországban egy-egy párt vagy mozgalom számára a választási küszöb öt százalék. A kétpárti koalíciónak így 10, a hárompártinak pedig 15 százalék kellett a parlamentbe jutáshoz. A most életbe lépett változat szerint mérséklődött a koalíciók parlamentbe jutásának a küszöbe. A jövőbeni választáson a kétpárti koalíciónak legalább hét százalékot, a hárompártinak pedig a 11 százalékot kell megszereznie. A cseh választási törvény alapelve az arányosság, ezért a parlamenti választások eredménye alapján szinte mindig koalíciós kormányok létrehozására van szükség. Több mint másfél évtizede ezt az elvet módosította közös akarattal az akkoriban két legnagyobb politikai erő, a jobboldali Polgári Demokratikus Párt és a baloldali Cseh Szociáldemokrata Párt. A két akkori pártelnök, Václav Klaus és Milos Zeman szerint a módosítás célja az volt, hogy a választások után egyszerűbb legyen a kormányalakítás. A bírálók szerint azonban a nagyok túl nagy preferenciákat kaptak, ami most mérséklődött. Jelenleg a törvény korábbi változata leginkább az Andrej Babis vezette kormányzó centrista ANO mozgalomnak kedvezett volna, amely vezeti a pártok népszerűségi listáját. Az ellenzéki pártok már választási koalíciókat alakítottak, a legutóbbi felmérések alapján a Cseh Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek koalíciója áll a népszerűségi lista élén.
Az Angela Merkel vezette kormánykoalíciónak újabb kellemetlensége akadt. És mindez azért, mert Németország Alkotmánybírósága „nem kielégítőnek” nevezte a kormány klímatervét. És nem lenne semmi baj, de a közelgő szeptemberi Bundestagba való választásokon kétségtelenül nagy szerepet fog játszani a környezet- és az éghajlat védelmének kérdése.
Az Alkotmánybíróság, a zöldek és a környezetvédők szerint, „történelminek és szenzációsnak” nevezhető döntésének megfelelően, a német kormány a káros kibocsátás csökkentésére vonatkozó terve „összeférhetetlen az alapvető jogokkal, mivel csak a jelennel foglalkozik, nem pedig a kilátásokkal.
Például a kormány által javasolt intézkedések a bíróság szerint „sértik a felperesek (környezetvédők) szabadságát, mert „a kibocsátás csökkentésére vonatkozó fő intézkedéseket egy későbbi időpontra, 2030 utánra halasztja”.
A kormány tervei szerint Németországnak 1990 júniusától 2030-ig 55%-ra kell lecsökkentenie a CO2-kibocsátást. A bíróság azonban úgy véli, hogy bár a kormány nem sértette meg az állampolgárok éghajlatváltozással szembeni védelméről szóló kötelezettségét, ennek ellenére nem írta elő megfelelően a kibocsátás további csökkentésének határidejét. Az Alkotmánybíróság bírái szerint viszont szükséges lenne meghatározni az éves kibocsátás csökkentés mértékét a 2030 utáni időszakra. A bíróság azt is kimondta, hogy a módosított, átdolgozott tervnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell elkészülnie.
Elmondhatjuk, hogy Angela Merkel kormánya újabb piros pontot kapott az éghajlatváltozás körüli heves harc közepette. Mindemellett a „zöldek” pártja viszont egyre népszerűbb, és a múlt héten több közvélemény-kutatás eredménye azt mutatta, hogy már megelőzte a kormányzó konzervatívokat.
A 2019-ben kidolgozott a káros kibocsátás csökkentésével kapcsolatos törvény a Párizsi klímaegyezménynek megfelelően számos programot tartalmaz, beleértve a zöld energia ösztönzését, az infrastruktúra bővítését az elektromos járművek számára és a kibocsátási kvóták kereskedelmét.
A Berlin a múlt hónapban bejelentette, hogy 2020-ban az éghajlatváltozást érintő feladatok részben teljesültek a pandémia okozta gazdasági aktivitás csökkenése miatt.
A környezetvédők azonban már régóta azt állítják, hogy ez a törvény túl engedékeny. Az elégedetlenségük komoly perek sorozatához vezetett az ország szövetségi kormányával annak megszigorítására vonatkozó követelésekkel.
Érdekes módon a nyilvánvaló vereség ellenére Angela Merkel is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Sőt, Peter Altmeyer gazdasági és energiaügyi miniszter „klímabarátnak nevezte az éghajlat és az ifjúság jogainak védelmét illetően”. Egyben hozzátette, „tervezett biztonságot nyújt az üzleti élet számára”.
Sven Schulze, a környezet és természetvédelmi, építési és nukleáris biztonság minisztériuma vezetője úgy véli, hogy a bíróság döntése „felkiáltó jelet helyezett a klímavédelemre”.
Az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen a „zöldek” javát szolgálja, akik már az országos közvélemény-kutatások szerint az élen állnak. Regionális szinten már számos szövetségi tartomány kormány-koalíciójának tagjai.
Másrészt Annalena Baerbock, a „zöldek” vezetője és kancellár jelöltje a közelgő választásokon, azt ígéri, hogy az új kormány minden tevékenységi területén elsősorban a környezet és az éghajlat védelmének kérdését helyezi előnybe.
Armin Laschetet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjét azzal vádolják, hogy elhanyagolja az környezetvédelmet. Ugyanakkor ő is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, kijelentve, hogy ez „egyértelmű megbízás a kormány számára az éghajlatvédelem előtérbe helyezését illetően”.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A közelmúltban Emmanuel Macron kijelentette, hogy a brit kormánynak meg kell határoznia külpolitikai prioritásait, és felhagynia azzal, hogy úgy pozicionálja magát, mint az USA és az EU legközelebbi szövetségese egy időben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612212600
[modified] => 1612212091
)
[title] => Macron követeli Nagy-Britanniától, válasszon, ki jobb számára – az EU vagy az Egyesült Államok?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17960&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17960
[uk] => 17888
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17889
[image] => Array
(
[id] => 17889
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[original_lng] => 46261
[original_w] => 707
[original_h] => 433
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999-300x184.jpg
[width] => 300
[height] => 184
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612204749:12
[_thumbnail_id] => 17889
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1350
[_oembed_2ad15990b8f5711e97fba462df9a8fbe] =>
Я вітаю рішучі дії Президента @ZelenskyyUa щодо боротьби з дезінформацією, яка завдає реальної шкоди 🇺🇦. Я також вітаю його запевнення у необхідності захисту свободи та плюралізму медіа #Україна
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face 🌻🇺🇦🌻🇺🇦🌻🇺🇦 (@chootchyface) March 6, 2022
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
NEW: We are re-opening the British Embassy in Kyiv, with our Ambassador @MelSimmonsFCDO returning to the city shortly. Thank you to Melinda and your team for your hard work and resilience. We stand with Ukraine 🇬🇧🇺🇦 pic.twitter.com/PpnRNWN1vt
Szabáh al-Hálid al-Hamad, Kuvait miniszterelnöke benyújtotta kormánya lemondását vasárnap az előző napi parlamenti választások nyomán, amelyeken a parlament csaknem kétharmada megújult, de egyetlen nő se került be a törvényhozásba.
A KUNA kuvaiti állami hírügynökség szerint a kuvaiti emír elfogadta a – választás után rutinszerű lépésnek számító – lemondást, és felkérte a kabinetet, hogy ügyvivőként irányítsa tovább az országot, amíg meg nem alakul az új kormány.
A Perzsa (Arab)-öböl partján fekvő, kőolajban gazdag apró, 1,4 millió lakosú monarchiában nem egészen hatszázezer választót vártak szombaton az urnákhoz, hogy megválasszák a törvényhozás 50 tagját. Kuvait az egyetlen Öböl menti arab monarchia, amely választott parlamenttel rendelkezik: az egykamarás, 65 tagú nemzetgyűlés 50 tagját négy évre közvetlenül választják, a fennmaradó 15 helyet a kormány miniszterei kapják.
Hírügynökségek szerint a leköszönő parlament ötven képviselője közül csak 19-et választottak meg újra, az ötven megválasztott törvényhozó 62 százaléka „újonc” lesz, akinek nincs semmilyen törvényhozási tapasztalata. A választásokon induló 28 nő közül egy se jutott be a parlamentbe, nem tudott győzni Szafa al-Hásem sem, aki több cikluson át volt a törvényhozás tagja.
A választási bizottság végleges adatokat még nem közölt, de a helyi sajtó szerint nem jutott be a parlamentbe az Iszlám Szalafista Gyűlés nevű szervezet, az Iszlám Alkotmányos Mozgalom – a Muzulmán Testvériség nemzetközi iszlamista szervezet politikai szárnya – pedig három mandátumhoz jutott, miközben előzőleg 24 mandátuma volt.
A síiták megőrizték hat helyüket a törvényhozásban.
A szigorú járványügyi korlátozások közepette tartott szavazáson a választási részvétel 60 százalékos volt.
