Végső eredmény csak hétfőn várható, ez is mutatja, mennyire szoros a verseny. A részvételi arány kulcsfontosságú lesz a voksolás során, Ukrajnáról teljesen másként gondolkodik a két elnökjelölt. A lengyel piacok előre felbolydultak.
Nagy a tétje a lengyel elnökválasztásnak. A 38 milliós országban ugyanis a parlament birtokolja a legtöbb hatalmat, de az elnök megvétózhatja a törvényhozást, így a végső szó tulajdonképpen az övé.
Az Európa-párti, kormányon lévő Polgári Koalíció (KO) jelöltje, Rafal Trzaskowski szűk előnnyel rendelkezhet a Brüsszel-kritikus Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki között.
Alapvetően másként gondolkodnak Ukrajnáról: míg az Oxfordban és Párizsban tanult, Varsó élére többször megválasztott, eddigi polgármester, Trzaskowski Ukrajna jövőbeli NATO-tagságát elengedhetetlennek tartja Lengyelország biztonsága szempontjából, Nawrocki, az egykori bokszoló, újonc politikus nemrégiben kijelentette, hogy elnökként nem ratifikálja ezt, mivel háborúba sodorhatná a szövetséget Oroszországgal. Nawrocki, aki májusban a Fehér Házban találkozott Trumppal, az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat helyezi előtérbe, míg Trzaskowski Brüsszel felé húz.
Zuhan a varsói tőzsde a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt
Tetőfokára hág az izgalom Varsóban. A lengyel elnökválasztás második fordulója előtt két nappal még mindig kiélezett a küzdelem a két állva maradt jelölt között, a varsói tőzsde is beleremegett a kőkemény választási harcba.
Az igazi tét
Ha Nawrocki győz, valószínűleg hasonló utat fog követni, mint Andrzej Duda elnök, a PiS szövetségese, aki vétójogát felhasználva megakadályozta a kormány azon erőfeszítéseit, hogy visszavonja az előző PiS-kormány igazságszolgáltatási reformjait, amelyek az EU szerint aláásták a bíróságok függetlenségét.
Most megmutatkozik a másfél éve megválasztott kormány valós támogatottsága – kommunikálja a Nawrocki-tábor az elnökválasztás valódi tétjét.
A szavazás reggel 7 órakor (GMT 5:00) kezdődik és este 9 órakor ér véget, a közvélemény-kutatási eredményeket nem sokkal ezután teszik közzé. A választási bizottság reményei szerint a végleges eredményeket hétfő reggel vagy kora délután hirdetik ki. Lesz dolguk éjjel a a szavazatszámlálóknak, ugyanis 2023-ban, látva a kígyózó sorokat, sok szavazókör a tervezettnél tovább tartott nyitva.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a jelöltek közötti különbség a hibahatáron belül van. Az elemzők szerint a fiatalabb, liberális, városi lengyelek magas részvételi aránya kulcsfontosságú volt Tusk többségének biztosításában.
A belső kérdéseket is máshogy látják
A két jelölt társadalomról alkotott víziója is eltér: Trzaskowski az abortusztörvények liberalizációját és az LMBT-párok bejegyzett élettársi kapcsolatát támogatja, míg Nawrocki szerint a túlnyomórészt katolikus Lengyelországnak el kellene utasítania az ilyen lépéseket.
A jobboldali PiS hagyományosan magas támogatottságot élvez a kisvárosokban és a vidéki területeken, különösen délen és keleten. Ezek a területek jellemzően társadalmilag konzervatívabbak, mint a nagyobb városok, és szegényebbek, ami egyfajta kirekesztésérzést kelt a lakosságban.
Az elit számára akarnak Lengyelországot építeni – hangsúlyozta Nawrocki a Biala Podlaska-i választóknak, a kampány utolsó napján.
Látom mennyien reménykednek egy olyan jövőben, amiben Lengyelország vezető szerepet játszik az Európai Unióban – zárta kampányát a nagyvárosokban népszerűbb Trzaskowski.
[type] => post
[excerpt] => Végső eredmény csak hétfőn várható, ez is mutatja, mennyire szoros a verseny. A részvételi arány kulcsfontosságú lesz a voksolás során, Ukrajnáról teljesen másként gondolkodik a két elnökjelölt. A lengyel piacok előre felbolydultak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748791380
[modified] => 1748786814
)
[title] => Brüsszel vagy USA – ez a mai lengyel elnökválasztás tétje
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=152671&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 152671
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 152672
[image] => Array
(
[id] => 152672
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki.jpg
[original_lng] => 96352
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nawrocki.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1748776068:12
[_thumbnail_id] => 152672
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1084
[_algolia_sync] => 40510695001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 809850
[1] => 1019848
[2] => 1063
[3] => 1006039
[4] => 166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Karol Nawrocki
[1] => lengyel elnökválasztás
[2] => Lengyelország
[3] => Rafal Trzaskowski
[4] => választás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 149286
[content] =>
A kanadai szövetségi választások napján szokatlan és provokatív üzenetet tett közzé Donald Trump amerikai elnök, amelyben arra buzdította a kanadai választópolgárokat, hogy szavazzanak rá – azzal az ígérettel, hogy Kanada az Amerikai Egyesült Államok 51. tagállamává válhat.
Trump hétfőn, a kanadai választások napján egy közösségi médiás bejegyzésében azt írta: „Válasszátok meg azt az embert, akinek megvan az ereje és a bölcsessége ahhoz, hogy az adóitokat a felére csökkentse, a katonai erőtöket ingyen a világ legmagasabb szintjére növelje, az autó-, acél-, alumínium-, fűrészáru-, energia- és minden más vállalkozásotok méretét NÉGYSZERESÉRE növelje, NULLA VÁM ÉS ADÓMENTESSÉG, ha Kanada az Amerikai Egyesült Államok dédelgetett 51. államává válik”.
Az üzenetben látszólag saját magát ajánlja a kanadai választók figyelmébe – jóllehet az amerikai politikus természetesen nem szerepelt a hivatalos szavazólapokon, és nem is lehetett rá szavazni.
A választások győztese a liberális Mark Carney lett, aki már korábban átvette a miniszterelnöki posztot Justin Trudeau márciusi lemondása után. A kanadai televíziós csatornák hétfő este jelezték, hogy Carney vezette győzelemre a Liberális Pártot: 343 választókörzetből 123-ban már biztos vagy vezető pozícióban álltak, míg a Pierre Poilievre vezette konzervatívok 88 körzetben szerepeltek jól – közölte az ABC News.
Mark Carney nyert, Trump bejegyzése mégis vihart kavart, ugyanis Carney az X-en közzétett videóüzenetében reagált Trump kijelentésére, hangsúlyozva: „Ez Kanada – mi döntjük el, mi történik itt”.
A Trump-bejegyzésre élesen reagált Pierre Poilievre, a Kanadai Konzervatív Párt vezetője is, aki határozottan elutasította az amerikai elnök beleszólását a kanadai belpolitikába. „Az egyetlen ember, aki eldönti Kanada jövőjét, a kanadaiak lesznek a szavazóurnáknál. Kanada mindig büszke, szuverén és független lesz, és SOHA nem leszünk az 51. állam” – írta Poilievre az X-en. „Ma a kanadaiak a változásért szavazhatnak, hogy megerősíthessük országunkat, megállhassunk a saját lábunkon, és erős pozícióból szállhassunk szembe Amerikával”.
Trump bejegyzése nem az első eset, hogy szokatlan stílusban kommentálta más országok belügyeit. Az üzenet komolysága és szándéka továbbra is vitatott, ám mind a liberális, mind a konzervatív oldal elutasította a felvetést, miszerint Kanada lemondana függetlenségéről.
[type] => post
[excerpt] => A kanadai szövetségi választások napján szokatlan és provokatív üzenetet tett közzé Donald Trump amerikai elnök, amelyben arra buzdította a kanadai választópolgárokat, hogy szavazzanak rá – azzal az ígérettel, hogy Kanada az Amerikai Egyesült Álla...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746028260
[modified] => 1745985178
)
[title] => Trump felszólította a kanadaiakat, hogy szavazzanak rá
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149286&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149286
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149287
[image] => Array
(
[id] => 149287
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7.png
[original_lng] => 560108
[original_w] => 981
[original_h] => 492
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7-768x385.png
[width] => 768
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7.png
[width] => 981
[height] => 492
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7.png
[width] => 981
[height] => 492
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7.png
[width] => 981
[height] => 492
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-7.png
[width] => 981
[height] => 492
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745974396:12
[_thumbnail_id] => 149287
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1148
[_algolia_sync] => 1299925668001
[_oembed_97aac1117ebb73965e2f675b0ac25a1c] =>
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
Portugáliában május 18-án ismét parlamenti választásokat tartanak, ami az elmúlt három évben már a harmadik ilyen alkalom. Marcelo Rebelo de Sousa elnök csütörtökön jelentette be a döntést, két nappal azt követően, hogy a jobbközép kisebbségi kormány vereséget szenvedett a parlamenti szavazáson.
Az államfő azután döntött a törvényhozás feloszlatásáról és az előrehozott választások kiírásáról, miután konzultált a főbb politikai pártokkal és az azok képviselői alkotta államtanáccsal, amely elmondása szerint egyhangúlag a választások kiírása mellett foglalt állást – írja az MTI.
Az új parlament megalakulásáig a jelenlegi kormány viszi ügyvivőként az ügyeket.
Luis Montenegro miniszterelnök a múlt héten indítványozta a bizalmatlansági szavazást azt követően, hogy az ellenzék megkérdőjelezte a feddhetetlenségét, mivel továbbra is rendszeresen kapott pénzt egy általa alapított és a felesége nevére íratott tanácsadó cégtől.
Montenegro tagadta, hogy megsértette volna az összeférhetetlenség elvét, vagy etikai vétséget követett volna el. Az ügyészek tanulmányoznak egyes állításokat, de az ügyben nem folyik aktív vizsgálat. Montenegro Szociáldemokrata Pártja kiállt a miniszterelnök mellett, és közölte, hogy ismét indítja őt a választáson, az ellenzéket okolva a válságért.
Múlt heti felmérések szerint a fő ellenzéki párt, a Szocialisták kis mértékben vezet a Montenegro vezette pártszövetség előtt, de mindkét formáció fej fej mellett halad mintegy 30 százalékkal, így kevés változás várható a tavalyi választásokhoz képest.
[type] => post
[excerpt] => Portugáliában május 18-án ismét parlamenti választásokat tartanak, ami az elmúlt három évben már a harmadik ilyen alkalom. Marcelo Rebelo de Sousa elnök csütörtökön jelentette be a döntést, két nappal azt követően, hogy a jobbközép kisebbségi korm...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741966800
[modified] => 1741958699
)
[title] => 3 év 3 választás – ismét feloszlatták a portugál parlamentet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144569&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144569
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 144570
[image] => Array
(
[id] => 144570
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[original_lng] => 332863
[original_w] => 940
[original_h] => 508
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-300x162.png
[width] => 300
[height] => 162
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-768x415.png
[width] => 768
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741951497:5
[_thumbnail_id] => 144570
[views_count] => 1533
[_algolia_sync] => 831848535002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24405
[1] => 18989
[2] => 166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => parlament feloszlatása
[1] => Portugália
[2] => választás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 144367
[content] =>
Ukrajnában a hadiállapotot csak a háború befejezése után oldják fel, és csak ezután kerül sor a törvényeknek megfelelő választásokra – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arra a kérdésre, hogy a tűzszünet után feloldják-e a hadiállapotot, Zelenszkij megjegyezte, hogy most az első lépésekre, vagyis a tűzszünet elérésére kell koncentrálni. „Készen állunk a tűzszünetre, vagy a fegyvernyugvásra? Konkrétan ezt tettük, és azt mondtuk: igen. A kérdés az, hogy az orosz fél kész lesz-e erre” – tette hozzá.
A második kérdés az elnök szerint az, hogy Ukrajna partnerei készen állnak-e a technikai megfigyelésre. „Ez egy nagyon fontos szempont. Őszintén megmondtam, hogy úgy gondolom, a tűzszünet a levegőben és a tengeren egyértelmű számunkra, hogyan figyeljük meg. De ha mindenhol fegyvernyugvás van, megérteni, kivel van dolgunk, és megérteni az elmúlt évek tapasztalatait, akkor itt technikai segítségre van szükség. A partnerek biztosítanak minket erről. És a felek beszéltek erről, ez nagyon fontos” – mutatott rá.
Az államfő hozzátette, ezek után még el kell készíteni egy teljes, lépésről-lépésre szóló tervet a háború befejezésére az ukrán fél biztonsági garanciáival. „Ha mindez megtörténik, akkor ennek a tervnek az elkészítése után mindenesetre lesz egy szakaszos végrehajtás, ami a háború végéhez vezet. A háború befejezése után a hadiállapot megszűnik. A hadiállapot feloldása után pedig az ukrán törvényeknek megfelelően választásokat tartanak. Senki nem halaszt el semmit szándékosan” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, hogy az Egyesült Államok üzenetei az ukrajnai választásokkal kapcsolatban orosz narratívák.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740411000
[modified] => 1740398057
)
[title] => Az EU támogatja Zelenszkijt abban, hogy nem akar választásokat tartani a háború alatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142260&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142260
[uk] => 142273
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 139734
[image] => Array
(
[id] => 139734
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[original_lng] => 51326
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740400968:3
[_thumbnail_id] => 139734
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1236
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_76618d4d50d1953a05f94be1ce9ac9f4] =>
Nincs alapjuk azoknak a szóbeszédeknek és pletykáknak, miszerint Ukrajnában a kormány online választásokat készül tartani, ez pusztán manipuláció, ami bizalmatlanságot ébreszt az állampolgárokban, akárcsak a levélben történő szavazás – jelentette ki szerdán Olena Suljak, a Nép Szolgája kormányzó párt vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Suljak elmondta: „Ha már az online szavazásról és más országok tapasztalatairól beszélünk, akkor ez egy teljesen független rendszer, amit a mi valóságunkban a Központi Választási Bizottságnak (CVK) tudnia kellene kezelni. A CVK a tudomásom szerint nem rendelkezik saját Gyija applikációval a választások megtartásához.”
A pártvezető szerint Ukrajna elsősorban Észtország tapasztalatait tanulmányozta, ahol 25 évbe telt az online szavazás lehetőségének megvalósítása. „Hány év kell Ukrajnának, azt hiszem, senki sem tudja megmondani. Annak ellenére, hogy jelenleg a világ egyik legdigitálisabb állama vagyunk” – jegyezte meg.
Ráadásul, amint a politikus megjegyezte, a társadalom kevéssé bízik az online választások kérdésében, csakúgy, mint a levélben történő szavazásban – az állampolgárok mindössze 8 %-a támogatná az akaratnyilvánítás ilyen formáját. „Tanulmányozhatjuk a (különböző országok – a szerk.) tapasztalatait, de amikor döntés születik arról, hogyan rendezzük meg a háború utáni első választásokat, természetesen figyelembe vesszük a társadalom véleményét. Ez nagyon fontos számunkra, hogy a választásokat érthetően, demokratikusan rendezzük meg, hogy az ilyen választások eredményét a társadalomban mindenki elfogadja” – magyarázta Olena Suljak.
A román rendőrség 20 embert – köztük egy zsoldoscsoport vezetőjét – állított meg, akik a román főváros felé tartottak felfegyverkezve.
Az ország továbbra is feszült helyzetben van az elhalasztott elnökválasztás miatt.
A kihallgatottak között volt Horaţiu Potra, aki a helyi román politikában ismert személyiség, és korábban egy Afrikában működő zsoldoscsoport vezetője volt – írja a Mandiner. A román nemzeti hírügynökség szerint Potrát szombat este tartóztatták fel, amikor egy Mercedes autóban Bukarest felé tartott. Az autóban fegyvereket, késeket, valamint készpénzt találtak öt különböző valutában – írta a Politico.
Sajtóinformációk szerint további 20 személyt – akik szintén fegyvereket szállító járművekkel tartottak Bukarest felé – feltartóztattak és kihallgattak. A csoport, amelyet állítólag Potra koordinált, a bukaresti Egyetemi térhez közeli szállodákban foglalt szállást, és a szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu elleni tüntetések megzavarását tervezték.
A médiában megjelent hírek szerint a csoport egy listát is összeállított politikusokról és újságírókról egy „megfélemlítési művelet” részeként.
A román hatóságok közleményükben megerősítették, hogy „több járművet is megállítottak”, és különféle fegyvereket foglaltak le. Összesen 13 személyt hallgattak ki.
Potra ügyvédje szerint védence ellen fegyverrel és nyilvános uszítással kapcsolatos vádak miatt indult eljárás egy Facebook-bejegyzés kapcsán, de tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne Georgescuval.
„Potra úr határozottan tagadja az ellene felhozott vádakat” – nyilatkozta az ügyvéd.
Ami az állítólagos kapcsolatát illeti Călin Georgescuval, nincs bizonyíték vagy említés az ügyben ilyen kapcsolatról.
Georgescu a Potrával való kapcsolatáról azt nyilatkozta a román hírtelevízióban, hogy hallott már a zsoldosról, de „személyesen nem találkozott vele”, és tagadta, hogy ő hívta volna a fegyveres csoportot Bukarestbe a tüntetések megzavarása céljából.
Románia a múlt héten politikai káoszba süllyedt, mivel az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját állítólagos orosz befolyásolási kísérlet miatt.
Orbán Viktor 1993–2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb két éve, a 2021 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), míg Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban tartott helyi törvényhozási választáson. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) Hessenben a második, Bajorországban a harmadik legerősebb párt lett, és mintegy 40 százalékot erősödött a legutóbbi, 2018-as Landtag-választások óta – derül ki a hétfőn közölt, nem hivatalos végeredményből.
Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja – a CSU, illetve a CDU – maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.
A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – mindkét tartományban gyengültek.
A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) párt mindkét tartományban megerősödött, az ország nyugati részét tekintve – vagyis a volt NDK területét nem számítva – története legjobb eredményét érte el.
Ugyanakkor a többi párt továbbra is elutasítja az együttműködést vele.
Bajorországban a csak az ebben a tartományban működő, Markus Söder miniszterelnök vezette CSU a szavazatok 37 százalékát gyűjtötte össze, ami alig 0,2 százalékpontos gyengülés a 2018-as Landtag-választás óta. Egyúttal a keresztény-konzervatív párt leggyengébb eredménye 1950 óta, de a CSU így is messze a legnagyobb támogatottságú szereplő a bajor politikában és folytathatja a kormányzást.
Eddigi és kiszemelt jövendőbeli partnere a Szabad Választók (Freie Wähler, FW) nevű regionális párt, amely a szavazatok 15,8 százalékát begyűjtve története legjobb eredményét érte el, és 4,2 százalékponttal erősödött 2018 óta.
Az AfD lépett elő a harmadik számú politikai erő pozíciójába, a bevándorlásellenes párt 14,6 százalékos eredménye 4,4 százalékpontos erősödést jelent.
A Zöldek a szavazatok 14,4 százalékát kapták meg, ezzel a baloldali ökopárt 3,2 százalékponttal gyengült az előző választáshoz képest.
A 20 éve ciklusról ciklusra egyre gyengébb szociáldemokraták támogatottsága újabb mélypontra süllyedt: az SPD a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 1,3 százalékponttal gyengülve 2018-hoz képest.
A szabad demokraták (FDP) 3 százalékos eredménye – 2,1 százalékponttal gyengülve – nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, vagyis kiesnek a müncheni Landtagból.
A tájékoztatás szerint a tartományi gyűlésnek várhatóan 203 tagja lesz. A CSU és az FW többséggel 122 képviselői helyet szerezhet, így többségi törvényhozási támogatásra támaszkodó kormányt alakíthat.
Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke a vasárnap az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a „polgári koalíció folytatását” tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.
Az AfD a második erő a nyugatnémet tartományban, 18,5 százalékos eredménye 5,3 százalékpontos erősödés az öt évvel korábbihoz képest.
Az SPD Hessenben is tovább gyengült, 15,1 százalékot ért el, 4,7 százalékponttal visszaesve az előző Landtag-választáshoz képest.
A Zöldek is gyengültek, 14,8 százalékos eredményük 5 százalékpontos visszaesést jelent.
A liberálisok éppen csak megőrizték képviseletüket a wiesbadeni Landtagban, mivel a bejutási küszöbön (5 százalék) végeztek, 2,5 százalékponttal elmaradva a 2018-ban elért eredményüktől.
Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a „demokratikus spektrum” valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Újabb négy évig Kelemen Hunor vezeti a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), miután a szervezet 16. tisztújító kongresszusa bizalmat szavazott neki szombaton Temesváron.
A 660 érvényes szavazatból 653 igen, 7 pedig nem szavazat volt, 665-en vettek részt a voksoláson, miközben 835 küldöttnek igazolták a mandátumát – közölte a szavazóbizottság.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a kongresszusnak a „bizalomért és a feladatért”. Elmondta, hogy ezután nem marad más, mint folytatni a sok éve elkezdett munkát.
„A mi szövetségünk eszköz a romániai magyarok kezében. Bízom benne, hogy együtt sikeressé tudjuk tenni a romániai, erdélyi magyar közösséget” – fogalmazott Kelemen Hunor köszönőbeszédében.
A megválasztása utáni sajtótájékoztatón közölte: a következő évtizedben jó irányba fog változni a romániai valóság, és ő tapasztalt politikusként részt akar venni ebben a munkában, ezért vállalt újabb mandátumot 12 év elnökség után. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság érdeke soha nem ellentétes a román többség érdekével, és ezt fontos felismerni.
Úgy vélte, a következő időszak nem lesz könnyű, de az RMDSZ-es csapat tudja, hogy mit kell tenni, mi az irány, és ha követni tudja ezt utat, a következő időszakban is sikereket tud elérni.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ nem támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, és véleménye szerint ez alkotmányossági szempontból nem is lehetséges.
A regionalizmusra vonatkozó kérdésre kifejtette: ez szerinte áltéma, a közigazgatási átszervezésről lehet ugyan beszélni, de meglátása szerint nem egy évvel a választások előtt. A kormányfőváltásról elmondta: az RMDSZ nem ad kormányfőt, így a szövetséget nem érinti a bukaresti kormánykoalíció két nagy pártja közötti megállapodás.
Az RMDSZ-kongresszus szombati zárónapján jelen volt Markó Attila korábbi kisebbségi államtitkár, a restitúciós bizottság volt tagja is, akit csütörtökön az utolsó perben is felmentettek az ellene felhozott vádak alól. „Jó újra itthon lenni!” – mondta, mivel nyolc és fél év távollét, magyarországi tartózkodás után első útja Temesvárra vezetett, a küldöttek vastapssal fogadták.
Köszönetet mondott feleségének, barátainak és a magyar kormánynak az elmúlt években nyújtott támogatásért. „Úgy álltak ki mellettem, hogy tudták, nem vagyok hibás” – mondta, és arra intette a jelenlévőket, hogy mindig álljanak ki az igazság mellett.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
