Ursula von der Leyen arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal, miután Washington heteken át tartó tárgyalásai nem vezettek átfogó kereskedelmi megállapodáshoz az Egyesült Államok e kulcsfontosságú kereskedelmi partnereivel.
„Tudomásul vesszük az Egyesült Államok elnöke által küldött levelet, amely a módosított vámkulcsokat és az új határidőt tartalmazza” – fogalmazott Von der Leyen.
A bizottság elnöke megerősítette: az EU készen áll arra, hogy augusztus 1-jéig folytassa a tárgyalásokat a megegyezés érdekében. Ugyanakkor hozzátette: „Minden szükséges lépést meg fogunk tenni az uniós érdekek védelmében, ideértve arányos ellenintézkedések bevezetését is, amennyiben ez indokolttá válik”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az Ukrajna Újjáépítési Konferenciáján bejelentette egy új Ukrajna Újjáépítési Alap létrehozását, amelyet a világ legnagyobb, a háború sújtotta országot támogató részvényalapjának nevezett – számolt be az rbc.ua hírportál az Euronewstévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az EB-elnök elmondta: „Örömmel jelentem be ma az Ukrajna Gazdasági Fellendítését Támogató Európai Zászlóshajó Alap létrehozását, amely a világ legnagyobb, a gazdaságélénkítést támogató részvényalapja.” A hírek szerint az alapot Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Európai Beruházási Bank együttműködésével hozzák létre.
„Ez (egy új alap létrehozása – a szerk.) lendületet ad a beruházásoknak az energia, a közlekedés, a kritikus nyersanyagok és a kettős felhasználású ágazatokba. Szó szerint Ukrajna jövőjére fogadunk, közpénzeket használunk fel nagyszabású magánberuházások vonzására és az ország újjáépítésének elősegítésére” – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Ursula von der Leyen csütörtökön megúszta az Európai Bizottság vezetésével szembeni bizalmatlansági szavazást az Európai Parlamentben.
A csütörtöki szavazásnak Ursula von der Leyen és Manfred Weben tekintélye is a tétje volt, azonban az Európai Bizottság elnökét csak a sajátjai buktathatták volna meg a voksoláson.
A Politico szerint az Európai Bizottság elnöke mellett végül kiállt az Európai Parlament képviselőinek többsége.
A jelen lévő képviselők (553 fő) közül csak 175-en szavaztak igennel, miközben 360 nem voks érkezett 18 tartózkodás mellett.
Az indítvány elfogadásához ráadásul az egyszerű többség nem is lett volna elég, hanem a leadott szavazatok (ez csak 535 voks, mivel a tartózkodások nem számítanak bele) kétharmada kellett volna hozzá. Magyarán 357 igen kellett volna ahhoz, hogy átmenjen a javaslat az EP-n.
Így sem lesz könnyű dolga
Ha elveszítette volna a szavazást, akkor Von der Leyennek és a bizottság többi tagjának le kellett volna mondania, ami káoszba sodorta volna az EU-t – jegyezte meg a Politico. A lap hozzátette, hogy a jelek szerint most az Európai Néppártnak, valamint a szocialisták frakciójának, a Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) liberálisainak és a még a zöldpárti frakciónak a zöme is támogatta a bizottsági elnököt, de ezekben a frakcióban sok olyan képviselő volt, akik távol maradtak a szavazástól.
A voksolás eredménye ellenére a bizottsági elnöknek a későbbiekben sem lesz könnyű a dolga. A Politico szerint az indítvány – amely 2014 óta az első ilyen jellegű kísérlet volt a bizottság elnöke ellen –
egyre nagyobb politikai ellenállást mutat az Európai Bizottság elnökével szemben, aki – Európa nagy részéhez hasonlóan – jobbra tolódott, és ezzel ellentétbe került két olyan nagy frakcióval, amelyek hatalomra juttatták.
Von der Leyen túlélte a szavazást, de az EP frakciói minden szakterületen az Európai Bizottsággal szembeni sérelmeik hangoztatására használták fel az eljárást – legyen szó az átláthatóságról és a hatalom túlzott központosításáról, a zöldmegállapodással kapcsolatos visszalépésről vagy az uniós intézményi eljárások megsértésének vádjáról, összegezte a brüsszeli lap.
Tapsviharok és tömeges bekiabálások váltották egymást a vitán, amelyet a Parlament vezetőjének is félbe kellett szakítania egy ponton. Ursula von der Leyen és az általa vezetett Bizottság ellen indítványoztak bizalmatlansági eljárást, amelynek eredményeként akár az egész biztosi kollégium elveszítheti a mandátumát. Bár az erősebb pártcsaládok várhatóan megvédik von der Leyent, az indítvány teret adott a saját berkeikben is meghúzódó sérelmek kiengedésének.
Ursula von der Leyennek hétfőn kellett elmondania védőbeszédét a Bizottság ellen indított bizalmatlansági szavazás előtt, amelyre csütörtökön kerül majd sor. Az indítványt a román Gheorghe Piperea terjesztette be, és még június végén megszerezte hozzá a szükséges 10 százalékos támogatást.
Az indítvány még a saját Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládján belül is megosztó, így annak olasz társelnöke, Nicola Procaccini már előre jelezte, hogy bár tagjaik szabadon szavazhatnak majd az ügyben, ő nem fogja támogatni a Bizottság megbuktatását.
Procaccini azzal érvelt, hogy a mostani vakcinabeszerzések alatt küldött személyes üzenetek miatt von der Leyen előző kormánya alatt is benyújthatták volna az indítványt, csak az a különbség, hogy azóta sok mindenben jobb belátásra tért a Bizottság. Így például komolyabban próbálja kezelni a migrációt, és a zöldátállásban is rugalmasabb álláspontot kezdett képviselni.
Ez utóbbi különösen érzékeny téma, miután pár hete a Bizottság visszahívott egy, a Szociáldemokraták (S&D) és a liberális Renew által is jegyzett javaslatot, miután erre kérték Ursula von der Leyent a Parlament több jobboldali pártjának képviselői. A törvénytervezet azokat a vállalatokat vonná felelősségre, amelyek alaptalanul hivatkoznak környezetbarát működésre.
Az eset feltehetően jó részben egy komolyabb kommunikációs malőr volt, hiszen a kisvállalatok mentességére hivatkozva történt a visszavonás, amelyet éppen a Parlament tárgyalt volna a tagállamokat tömörítő Tanáccsal. A tárgyalás elhalasztásával most a tervezet elfogadása is tolódik, de a hiba kiváló lehetőséget biztosított az S&D-nek és a Renew-nak is, hogy felhánytorgassák a Néppárt (EPP) és a tőle jobbra álló frakciók alkalmi együttműködéseit.
A mostani vitán a szocdem pártvezér kritikája így legfőképpen a Néppártot vezető Manfred Weberre éleződött ki, míg a liberálisok és a zöldek az átláthatóságra tett kívánalmaikat emelték ki, amelyeket az EPP sokszor a tőlük jobbra helyezkedő pártokkal szavazott le.
Az ő beszédeik nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy Webert válaszút elé állítsák: vagy komolyan veszi szövetségét az ő pártcsaládjába tartozó, von der Leyent is újraválasztó centrista pártokkal, vagy jobbra tolódik, és olyanokkal működik együtt, akiknek valójában nem érdekük egy erős Európa.
Weber maga még a számonkérések előtt beszélt, amelyben hangsúlyozta, hogy a jelenlegi parlamenti felállás szavazásainak 90%-ában a középerőkkel szavazott pártja. Ő ezen túl egy Európa-ellenes – és Vlagyimir Putyin orosz elnök számára igencsak szimpatikus – összeesküvésként beszélt az indítványról, amely szerinte csak felesleges időhúzás.
Ursula von der Leyen is hasonlóan láttatta a felállást, bár ő a „szélsőséges” jelzést használta azokra a képviselőkre, akik számon akarták kérni a vakcinabeszerzések átláthatósága miatt. Szerinte a Covid-járvány idején tanúsított határozott és közös fellépés az EU erejét igazolja:
Ez a szolidaritás Európája, amelyet én szeretek – és ez az az Európa, amelyet a szélsőségesek gyűlölnek – fogalmazott a Bizottság elnöke.
Bár von der Leyen továbbra sem hozza nyilvánosságra a Pfizer-vezérrel váltott személyes üzeneteinek leiratát, hangsúlyozta, hogy ugyanígy egyeztetett megannyi szakértővel és a tagállamok vezetőivel is, akik a szerződések teljes ismeretében, szabadon dönthettek arról, milyen típusú és mennyi vakcinát szeretnének beszerezni.
Az ügyben való szavazásra csütörtökön kerül sor, amelyen kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi Bizottság leváltásra kerüljön. A Néppárt működésével elégedetlen pártcsaládok már előre jelezték, hogy nem fognak részt venni Ursula von der Leyen megbuktatására tett kísérletében. Von der Leyen maga is jelezte: érti a kritikát, és elkötelezett abban, hogy a törvényhozás „minden lépését” együtt járja be a Parlamenttel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az Európai Unió kész segíteni Moldovának megvédeni magát az „autokrácia ügynökei” hibrid támadásaitól. Az elnökasszony ezt a péntek este Chisinauban megrendezett első Moldova–EU csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Von der Leyen méltatta Moldova szolidaritását az Európai Unióval, amikor az több százezer ukrán menekültet fogadott be, és segített megfékezni az európai államokban dúló tüzeket tavaly nyáron.
„És éppen erről szól az EU-tagság. Elsősorban a szolidaritásról és a védelemről. Az Európai Unió meg fogja védeni Moldova szabadságát, demokráciáját, identitását és biztonságát” – ígérte Von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke egyben kijelentette, hogy az EU kész megvédeni Moldovát „a hibrid támadásoktól és az energiasokkoktól”.
„Mindannyian jól tudjuk, hogy kik állnak ezek mögött a támadások mögött. Ugyanazokról az autokrácia ügynökeiről van szó, akik megpróbálják aláásni a demokráciáinkat szerte Európában. És mi megmutatjuk nekik a demokráciák erejét” – mondta von der Leyen.
2025 első hat hónapjában Ukrajna 22 milliárd dollár külső finanszírozást vont be állami költségvetésébe. Az ukrán pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a G7 országokkal és az Európai Unióval együttműködve működtetett ERA (Extraordinary Revenue Acceleration for Ukraine) kezdeményezés keretében eddig 17,6 milliárd dollárt utaltak Ukrajnának.
Áprilisban az Európai Unió 3,5 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának a Ukraine Facility eszközön keresztül, amely részben kedvezményes finanszírozásból, részben pedig vissza nem térítendő támogatásból állt. Ezen felül a Nemzetközi Valutaalaptól 400 millió dollár érkezett az Extended Fund Facility program sikeres felülvizsgálata után.
A nemzetközi támogatások között szerepel még Japán 190 millió dolláros hozzájárulása a DRIVE projekt keretében, amely Ukrajna úthálózatának megerősítését és infrastruktúrájának fejlesztését célozza, valamint a Világbank THRIVE egészségügyi projektje, amely a megbízható egészségügyi rendszer kialakítását támogatja. A teljes háborús időszak alatt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi költségvetési támogatás meghaladja a 137 milliárd dollárt.
Bizalmatlansági szavazást tartanak az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ellen az Európai Parlamentben csütörtökön – írja az Euractiv.
Az indítványt a romániai AUR párt képviselője nyújtotta be még múlt héten, 74 európai képviselő aláírásával. Az Euractiv szerint Roberta Metsola EP-elnök már tájékoztatta az Európai Parlament napirendjét meghatározó testületet, hogy az indítvány megfelelt a Parlament eljárási szabályzatának 131. cikkében foglalt összes követelménynek.
Írták még, hogy az indítványt hétfőn vitatják meg, majd csütörtökön szavaznak róla a strasbourgi plenáris ülésen. A szavazás valószínűleg nem fog átmenni – tették hozzá.
Gheorghe Pipera szélsőjobboldali román európai parlamenti képviselő bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben a koronavírus-vakcinákat gyártó Pfizer vállalat vezetőségével folytatott levelezés törlése miatt, számolt be a Politico.
Pipera megszerezte a szükséges 70 európai parlamenti képviselő támogatását ahhoz, hogy bizalmatlansági szavazást tartson von der Leyen ellen az úgynevezett Pfizergate-ügyben.
Az ügy az Európai Bizottság vezetője és Albert Bourla, a Pfizer gyógyszeróriás vezérigazgatója közötti titkos levelezésről, a koronavírus-járvány idején az EU oltóanyag-ellátásáról folytatott megbeszélésekről szól.
Az Európai Parlament jelenleg Pipera javaslatának elfogadhatóságát vizsgálja, és ha jóváhagyják, július közepén vitára kerülhet sor a von der Leyennel szembeni bizalmatlansági szavazásról.
A meghallgatások során az Európai Bizottság vezetőjének meg kell jelennie az Európai Parlamentben, hogy megvédje magát, ezt követően vitára kerül sor, amelyen a politikai csoportok vezetői fejtik ki véleményüket.
A Politico által végzett közvélemény-kutatás szerint az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportjai – von der Leyen saját Európai Néppártjától a „Renew Europe” szocialistáiig és liberálisaiig – megerősítették, hogy a bizalmatlansági szavazás ellen fognak szavazni.
A javaslatot csak a szélsőjobboldali Patriots for Europe és a Sovereign Nations Europe csoportok EP-képviselői támogatták, de szavazataik nem elegendőek a döntés elfogadásához.
[type] => post
[excerpt] => Gheorghe Pipera szélsőjobboldali román európai parlamenti képviselő bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben a koronavírus-vakcinákat gyártó Pfizer vállalat vezetőségével folytatott l...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751031300
[modified] => 1751017707
)
[title] => Bizalmatlansági szavazást kezdeményeznek az Európai Bizottság vezetőjével szemben a Pfizerrel folytatott botrányos levelezés miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155079&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155079
[uk] => 155063
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155064
[image] => Array
(
[id] => 155064
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[original_lng] => 368121
[original_w] => 1280
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751006908:5
[_thumbnail_id] => 155064
[views_count] => 555
[_edit_last] => 5
[_algolia_sync] => 176415272002
[_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] =>
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv
Ukrajna megtette a magáét az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében, most az Európai Unión a sor – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az Európai Bizottság támogatja az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. „A folyamatos tűz alatt Ukrajna reformot reform után hajt végre. Ezért a bizottság támogatja a tárgyalások első klaszterének a megnyitását. Ukrajna teljesítette kötelezettségeit – most nekünk is teljesítenünk kell azokat” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna cserébe megérdemli a továbblépést. Kijelentette továbbá, hogy határozottan támogatja Ukrajnát mind katonai, mind politikai téren.
Az Európai Bizottság vezetője külön hangsúlyozta, hogy az Európai Unió már 1 milliárd eurót különített el az ukrán védelmi ipar támogatására – a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek felhasználásával. Azt is elmondta, hogy az EU kész előre biztosítani Ukrajnának a G7-hitelcsomag fennmaradó 11 milliárd euróját, figyelembe véve az ezen források iránti igényt.
„Jó úton haladunk afelé, hogy elérjük a 2025-re Ukrajnának szánt 2 millió tüzérségi lövedék átadásának célját. Készen állunk arra is, hogy a G7-kölcsönökből fennmaradó 11 milliárd eurót előre biztosítsuk, mert megértjük, mennyire fontos Ukrajna számára, hogy most megkapja ezeket a forrásokat” – jegyezte meg Ursula von der Leyen.
Politikai téren – mondta az EB-elnök – az EU továbbra is nyomást fog gyakorolni Oroszországra, hogy komoly párbeszédre kényszerítse, kezdve egy valódi tűzszünettel. Ennek érdekében már készül a 18. szankciós csomag, amelyről a tervek szerint a közeljövőben megállapodnak.