A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sajnálattal állapítja meg, hogy a törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek által megfogalmazott felvetéseket. Az első olvasatban elfogadott törvénymódosítás szövege szerint törlésre kerül a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérve, azaz, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, ami végső soron a nemzeti kisebbség fogalmának kiüresítését, illetve a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi. A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot.
Az első olvasatban elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a Velencei Bizottság és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokkal összhangban támogatja A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) Ukrajnában című törvény érdemi megváltoztatására, a kisebbségek jogainak bővítésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor nem tartjuk korrekt hozzáállásnak, hogy a törvény módosítási javaslatait csak közvetlenül a megbeszélés előtt juttatják el hozzánk, ami lehetetlenné teszi annak mélyreható jogi elemzését, illetve érdemi módosító javaslatok kidolgozását és megküldését. A magunk részéről sajnálatosnak tartjuk, hogy a kisebbségi törvény közel egyéves megvitatása során korábban megküldött építő jellegű javaslataink közül egyetlen egy sem került be a módosító indítványba. Ugyancsak sajnálatos, hogy a törvénymódosítás szeptember közepére tervezett elfogadása – a rövid határidőkre való tekintettel – nem tesz lehetővé érdemi vitát, illetve megfelelően alátámasztott javaslatok benyújtását.
Az Ukrajna etnopolitikai és lelkiismereti szabadság kérdéseivel foglalkozó állami szolgálata (mint a kérdésben illetékes legfelsőbb végrehajtó szerv) és Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa emberjogi, az Ukrajna megszállt területeinek deokupációjával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó bizottsága által kidolgozott, a társadalmi megvitatás előtt egy nappal (augusztus 8-án) megküldött törvénymódosító indítvány nagy része pusztán deklaratív jellegű szövegkiegészítéseket tartalmaz, amelyek egyes elemei más jogi dokumentumok dublírozása, illetve olyan meghatározatlan tartalmú fogalmakat használ, amelyek jogérvényesítési relevanciája csekély, ugyanakkor önkényes értelmezést is lehetővé tesz. A törvényalkotó által elkészített módosító indítvány nem veszi figyelembe az Európa Tanács 1201-es ajánlásában foglaltakat. Így például a módosító indítvány elfogadása esetén a törvény 1. cikkéből törölték a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérvét, azaz hogy annak képviselői „hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek”. Ebből kifolyólag Ukrajna valamennyi állampolgára, aki nem etnikai ukrán (vagy az őshonos népek tagja), a nemzeti kisebbségek kategóriájába fog tartozni. Meglátásunk szerint a tervezet több passzusa diszkriminatív, illetve sérti az alapvető emberi jogokat is, éppen ezért javasoljuk azok átdolgozását és/vagy törlését.
Egészében véve a módosítási javaslat nem állítja vissza a kisebbségek Ukrajna Alkotmánya által garantált jogainak összességét, mi több, nem szolgálja érdemben a korábban meglévő kisebbségi jogok visszaállítását sem.
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozata „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvénnyel kapcsolatban
2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket (azok közösségeit, szervezeteit) bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.
Meglátásunk szerint a törvény jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához. Az elfogadott törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös nyilatkozatot adott ki az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezettel kapcsolatban, melyben azt kifogásolják, hogy a kisebbségi nyelvek használatát a nyilvános térben csak a helyi tanácsok döntése nyomán és csak a helyi közösségek szintjén teszik lehetővé, mivel ebben az alkotmányos jogok korlátozásának és Ukrajna nemzetközi jogi kötelezettség vállalásainak megsértési szándékát látják.
Úgyszintén jogaink megsértésére irányuló kísérletként értékelik azt a próbálkozást, hogy a törvénytervezetben rögzítve legyen a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek megfosztása az anyanyelvű oktatáshoz való joguktól. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy a rendelkezések jelentős részében olyan fogalomzavar van, ami nem teszi lehetővé azt, hogy jogi dokumentumként alkalmazzák a gyakorlatban a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmére.
A törvénytervezetben a – szervezetek szerint – tetten érhető az Ukrajna számára kötelező nemzetközi jogi dokumentumok és azok egyes elveinek és normáinak a hiánya vagy szelektív érvényesülése, továbbá figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság ajánlásait. A nyilatkozatban a további jogkorlátozásokat is megemlítik, amelyek által a nemzeti kisebbségek képviselőinek nincs lefektetve a politikai életben való részvételének a joga, egyik közigazgatási szinten sem. Tehát a kisebbségi közösségek teljesen meg vannak fosztva a jogintézményektől és saját sorsuk befolyásolásának mechanizmusaitól.
A törvénytervezet a még hatályban lévő kisebbségi törvényhez képest jogszűkítéseket tartalmaz az anyanyelven történő oktatás, a kisebbségi nyelv használata, valamint a nemzeti szimbólumok használati lehetőségeit illetően, ami egyértelműen alkotmányellenes, áll a nyilatkozatban. A magyarságszervezetek úgy vélik, hogy egy ilyen törvény elfogadása a nemzetiségi kisebbségek az Alkotmány és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásai által szavatolt jogainak a megsértéséhez, jogi helyzetük jelentős romlásához vezet. Maga a tény, hogy ilyen szöveg kerül Ukrajna Legfelső Tanácsa elé, lényegesen károsíthatja Ukrajna nemzetközi megítélését.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmányának és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Választmányának nyilatkozata az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezettel kapcsolatban.
A törvény tervezete, amelynek szövege elérhető Ukrajna Legfelső Tanácsa emberi jogok, Donyeck és Luhanszk megyék ideiglenesen megszállt területei, a Krím Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város megszállás alóli mentesítése és visszaintegrálása, a nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó bizottságának honlapján, az Ukrajna nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezetének módosított és kiegészített változata.
Elvi újítás az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvény tervezetében a megnevezés módosítása, miáltal megváltozik a szabályozás tárgya (objektuma), a jogviszony alanya (szubjektuma). Nevezetesen: a törvénytervezet az „Ukrajna nemzeti kisebbségei és a hozzájuk tartozó személyek” helyett az „Ukrajna nemzeti közösségei és a hozzájuk tartozó személyek” megfogalmazás használatát javasolja. Ezt a változtatást, a fogalmak ilyetén történő módosítását megengedhetetlennek tartjuk, mivel a „nemzeti közösség” kifejezést nem ismeri sem az Alkotmány, sem az Ukrajna által kötött nemzetközi szerződések. Ezekben az ukrán törvényhozó számára imperatív jellegű dokumentumokban a jogvédelem tárgyainak meghatározására a „nemzeti kisebbség”, „nyelvi kisebbség”, „kisebbségi nyelv”, „vallási kisebbség”, „őshonos nép” stb. kifejezések használatosak, miközben a „nemzeti közösség” kifejezés hiányzik belőlük.
Ezért kategorikusan elutasítjuk a jelzett új megnevezés bevezetését Ukrajna törvényeibe, mivel szerintünk az az alkotmányos és nemzetközi jogi alapelvektől történő eltéréssel alapot és előfeltételt teremt országunkban a nemzeti kisebbségek jogvédelmi rendszerének további rombolásához.
Ugyancsak nem érthetünk egyet azokkal a tervezet által javasolt normatív rendelkezésekkel, amelyek a kisebbségi nyelvek használatát a nyilvános térben csak a helyi tanácsok döntése nyomán és csak a helyi közösségek szintjén teszik lehetővé, mivel ebben az alkotmányos jogok korlátozásának és Ukrajna nemzetközi jogi kötelezettségvállalásai megsértésének a szándékát látjuk. Úgyszintén jogaink megsértésére irányuló kísérletként értékeljük a próbálkozást, hogy a törvénytervezetben rögzítve legyen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megfosztása az anyanyelvű oktatáshoz való joguktól.
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a rendelkezések jelentős részének deklaratív stílusa, valamint a fogalmi bizonytalanság alkalmatlanná teszi a javasolt normatív szöveget arra, hogy jogi dokumentumként alkalmazzák a gyakorlatban a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.
A fentiekben vázoltak alapján joggal állíthatjuk, hogy a törvénytervezetben sérülnek a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz és szabad anyanyelvhasználathoz való jogainak érvényesítésére vonatkozó alkotmányos normák, valamint, hogy sérül az Alkotmány a már létező jogok és szabadságjogok új törvények elfogadásakor történő korlátozására vonatkozó tilalmat illetően. A törvénytervezetben tetten érhető az Ukrajna számára kötelező nemzetközi jogi dokumentumok és azok egyes elveinek és normáinak a hiánya vagy szelektív érvényesülése és olyan megfogalmazásuk, amelyben elvész a tartalmi súlyuk, s figyelmen kívül maradtak az adott kérdésben a Velencei Bizottság ajánlásai is.
A tervezetből hiányzik egyes hatályos jogok rögzítése, mindenekelőtt a politikai életben való részvétel jogának érvényesítése mind a helyi, mind az államhatalmi szervek szintjén. Vagyis a tervezetben a kisebbségi közösségek jogállása kizárólag a jogviszony tárgyaként van rögzítve, a kisebbségi közösségek tehát teljesen meg vannak fosztva a jogintézményektől és saját sorsuk befolyásolásának mechanizmusaitól.
A törvénytervezet a még hatályba lévő kisebbségi törvényhez képest jogszűkítéseket tartalmaz az anyanyelven történő oktatás, a kisebbségi nyelv használata, valamint a nemzeti szimbólumok használati lehetőségeit illetően, ami egyértelműen alkotmányellenes.
Úgy véljük, hogy egy ilyen törvény elfogadása a nemzeti kisebbségek az Alkotmány és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásai által szavatolt jogainak a megsértéséhez, jogi helyzetük jelentős romlásához vezet. Maga a tény, hogy ilyen szöveg kerül Ukrajna Legfelső Tanácsa elé, lényegesen károsíthatja államunk nemzetközi megítélését.
A tervezettel kapcsolatos részletes észrevételeinket és javaslatainkat megküldtük Ukrajna Legfelső Tanácsa szakbizottságának.
2020-ban nemcsak a koronavírus-járvány nehezítette mindennapjainkat, hanem az ukrán hatóságok magyarellenes intézkedései is alaposan felkavarták azokat. Túl vagyunk egy önkormányzati választáson, ahol – a várakozásokkal ellentétben – a magyar–magyar együttműködés ezúttal elmaradt. A Kiszó által készített évértékelő interjúban Péter Csabával beszélgettek a leköszönő esztendő miértjei mellett 2021-es céljairól, kilátásairól, feladatairól. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) korábbi alelnöke, politikai pártjának exvezetője, a választások alapján a szervezet jelenlegi legnépszerűbb és legtámogatottabb politikusa, aki Kárpátaljai Megyei Tanácsban immáron 20 éve tevékenykedik.
– A 2015-ös helyhatósági választásokon egyértelműen sikerre vezetett a két kárpátaljai magyar szervezet együttműködése, ami az azóta eltelt években is jól működött, ám a 2020-as választások során a kooperáció váratlanul felbomlott. Mindkét szervezet vezetői a másik felet okolják a történtekért. Ön UMDSZ-es politikusként a KMKSZ magyar listáján lett ötödjére is megyei képviselő. Sokan a mai napig nem értik, hogy mi is történt.
– Többet mondok, vagyunk egy páran az országos demokrata szövetség berkein belül is, akik nem értjük, miért kellett az UMDSZ vezetőinek felrúgniuk egy sikeres együttműködést. Kezdjük a kályhától: az év elején volt egy kibővített KMKSZ–UMDSZ elnökségi ülés, ahol meghatároztuk a közös stratégiai céljainkat, a két szervezet súlyához, arányaihoz képest vázoltuk az elképzeléseket, kilátásokat. Azon a bizonyos csapi összejövetelen konstruktív hozzáállással egy jó kiindulási alapot raktunk le. Azt viszont már nagyon sajnálom, hogy szervezetünk, az UMDSZ ezek után hónapokig nem tartott elnökségi ülést, így nem tudtuk összehangolni lépéseinket, felkészülni az előttünk álló feladatokra. Elnökségi tagként meglepődve tapasztaltam, hogy májustól az UMDSZ legszűkebb vezetése testületünk véleményét ki sem kérve elkezdett a háttérben egyezkedni különböző ukrán pártokkal, s magyarországi partnereinknek olyan feljegyzéseket, leveleket küldtek, amiket az elnökséggel meg sem tárgyaltak.
E Budapestnek címzett dokumentumok megfogalmazására az elnökség soha nem adott nekik felhatalmazást, csupán néhány ember vetette ily módon papírra gondolatait. Ráadásul ezek a fogalmazványok a blöf határát súrolták, ha nyilvánosságra kerülnének, sokak szeme kikerekedne az elnökségen belül is. A magyar partnereknek címzett levelek tartalma előrevetítette, hogy az UMDSZ vezetői kettőse nem érdekelt az együttműködésben, még ha kifelé mást is kommunikáltak.
Nekem nem tisztem védeni a KMKSZ-t, de mondhat bárki bármit, nem a kulturális szövetség volt az, amely magyar párt ellenében ukrán politikai erővel írt alá egy paktumot, ráadásul, mint tapasztaljuk, az semmit sem ér. Így szövetségünk 4 megyei mandátumtól esett el, ami pótolhatatlan politikai veszteség. Miután a saját szervezetem nem indított megyei listát, s nem fogadta el a KMKSZ ajánlatát sem, kérdem én: volt más választásom, minthogy UMDSZ-es politikusként elfogadjam a megyei magyar listán számomra felajánlott helyet? Vagy talán néhány más elnökségi tagtársamhoz hasonlóan ukrán pártra kellett volna cserélnem az UMDSZ-t? Merthogy sajnálatosan erre is van példa… Visszatetsző és felháborító a kettős mérce. A kialakult helyzetben örüljünk annak, hogy néhány személynek hála legalább ilyen, alternatív formában megvalósult a két szervezet közötti együttműködés, ami a kárpátaljai magyar közösség és az anyaország jogos elvárása.
– Mindazonáltal badarság lenne a homokba dugni a fejünket, az UMDSZ támogatottsága – kivéve a beregszászi szárnyat – jelentősen esett a 2015-ös eredményekhez képest. Házon belül elemezték már az okokat? Lát esélyt az országos demokrata szövetség megújulására?
– Akiknek ez a feladata lenne, mélyen hallgatnak. Az ungvári elképesztő mértékű leszereplés, az Ung-vidéki, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban tapasztalt eredményekkel a választók világosan üzentek a szervezet élén álló vezetőknek, hogy nem kérnek abból, amit ők az elmúlt öt évben műveltek. A teljes tétlenségnek nem is lehetett más a következménye, amiért politikai felelősséget illik vállalni. Ugyanakkor szabályt erősítő kivételnek tekinthetjük a Beregszászi kistérségben elért, kifejezetten jó eredményt, ami a mi kis csapatunk szorgos munkájának a gyümölcse. Megmutattuk a szervezeten belül is, hogy lehet ezt másként, hitelesen, eredményesen csinálni. A beregszászi kistérségi eredmények tudatában kizárólag ennek a szárnynak van felhatalmazása arra, hogy az UMDSZ megkerülhetetlen reformját végigvigye, hiszen mindenhol másutt a tagság nagyon megbüntette a szervezet vezetőit. Ezzel együtt hiszem, hogy az UMDSZ-t még vissza tudjuk terelni a helyes magyar útra. A személyemet és társaimat érő kritikákra mi inkább valós munkával és eredményekkel kívánunk válaszolni. A szervezet megújítását a nemzeti tanács átalakításával kell kezdeni. Ezt a döntéshozó grémiumot az UMDSZ színeiben megválasztott képviselőknek és a szövetségünket képviselő községi elöljáróknak, sztárosztáknak kell alkotniuk. Az teljességgel nonszensz, hogy egy képviselői mandátummal nem is rendelkező személy vezesse azt. Az elnökség tagjainak a nemzeti tanács mostani vezetője Szolyván már megígérte a távozását, várjuk a bejelentését. Ez utat nyithat a többi változás előtt is.
Budapest üzenete egyértelmű, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is kijelentette, az UMDSZ veszélyes útra tévedt. Össze kell fognunk, hogy letérítsük erről a rossz útról. 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz, Budapesten igenis számolnak egy megbízható, erős UMDSZ-szel, de ezért itt helyben nekünk is tenni kell. A mostani vezetők pedig azzal segíthetnek a legtöbbet, ha a szövetség érdekeit személyes céljaik elé helyezik. Ezt nekik is meg kell érteniük, nem pedig haragudni és személyeskedni.
Valamennyiünknek szemünk előtt kell tartani Budapest üzenetét, vissza kell nyerni az anyaország kormányának és a kárpátaljai magyarságnak az eljátszott bizalmát. Amennyiben ez nem történik meg, az UMDSZ-nek esélye sincs visszakerülni a Máért-ba, a külhoni magyar szervezetek legrangosabb fórumába. 8-10 év kemény munkája volt, hogy komolyan számoljanak velünk, hogy ott lehessünk, erre most egy rossz politikai döntéssel mindent elvesztettünk. Szervezetünknek sürgősen tisztújításra és alapszabály-módosításra van szüksége. Nem maradhatnak olyanok a helyükön, akiket a választók elzavartak, és olyanok sem, akiknek nem volt merszük megmérettetni magukat. A helyüket olyanoknak kell átvenniük, akik erre világos, legitim, jól mérhető felhatalmazást kaptak a szavazóktól.
– Beregszászban létrejött egy stabil magyar többség az UMDSZ és a KMKSZ összefogásának köszönhetően, de nem mindenhol van ez így.
– Valóban Beregszász a pozitív, s mondjuk Csap a negatív példa. A határ menti kistérségben az UMDSZ-es képviselők megmagyarázhatatlan módon nem a másik magyar szervezetben látnak partnert, hanem inkább Andrij Baloga Csapatának pártját részesítik előnyben, s ezáltal olyanokat segítenek hatalomhoz, akik korábban éppen magyarellenes cselekedeteikkel híresültek el. S hogy még furább legyen az összkép, az UMDSZ vezetői – megint csak az elnökség és a szélesebb tagság felhatalmazása nélkül – ugye paktumot kötöttek a Nép Szolgájával, ehhez képest a zöldek színében, az UMDSZ támogatásával megválasztott mezőkaszonyi polgármester ellenzi, hogy Hegedűs Attila Beregsom községi elöljárója legyen, egy olyan személy, aki több évtizede szervezetünk hű tagtársa. Mit ér akkor egy ilyen paktum? Kaotikus az egész. Arról már nem is beszélve, hogy hallotta-e bárki is megszólalni az elmúlt hetek magyarellenes inzultusai kapcsán az UMDSZ elnökségének jóváhagyása nélkül született paktumot a zöldek részéről aláíró Mihajlo Laba parlamenti képviselőt? Egyszer is kiállt valaki a hatalompárt részéről? Senki sem tartotta fontosnak elítélni a közösségünk elleni megfélemlítő akciókat…
– Ejtsünk pár szót a megyei önkormányzatról is. A magyar frakciónak sikerült megőriznie politikai súlyát, de a rendkívül furcsa koalíciókeringő során úgy alakult, hogy nem lettek a többség tagjai. Megtudhatunk esetleg többet ennek a hátteréről?
– A mostani megyei koalíció csak megválaszolatlan kérdések sorát veti fel. A mi frakciónk azt szerette volna, hogy kárpátaljai kötődésű legyen a megyei tanács új vezetője, ez a színtiszta igazság. Mert aki helyi, az sokkal jobban ismeri a helyzetet, a sajátos viszonyokat, nagyobb felelősséggel viseltetik szülőföldje iránt.
Rossz és vállalhatatlan alkut nem köthettünk csak azért, hogy pozíciókhoz jussunk, mert azzal becsapnánk a szavazóinkat, ők nem erre adtak felhatalmazást.
A megszületett szivárványkoalíció sok egyéb mellett azért sem vállalható, mert a kulisszák mögött a Nép Szolgája kiegyezett esküdt ellenségével, az Európai Szolidaritással, a pillanatnyi érdekeik felülírtak mindent, a pénzéhségben megtalálták egymást. Számunkra az első perctől kezdve nem a poszt a fontos, hanem a választóink érdekképviselete, ehhez most nem találtunk megfelelő partnert. Ugyanakkor ismerve a helyzetet, akár már egy éven belül átrendeződhetnek az erőviszonyok és akkor a megváltozott új felállásban a mi pozícióink is kedvezően módosulhatnak. Látjuk, Ukrajnában minden nagyon képlékeny, egy előrehozott parlamenti választásnak is nagy esélyt adok.
– Könnyebb lesz-e közösségünk számára 2021, mint a leköszönő esztendő volt?
– Nehéz optimistának lenni, amikor körbe nézünk az országban. Januártól az élet minden egyes területén szigorítások jönnek, többet fizetünk majd a rezsiért, a szociális háló recseg-ropog, január közepétől a kisebbségellenes nyelvtörvény újabb passzusai lépnek életbe, ami még jobban a perifériára szorítja a nemzeti közösségek nyelveit. Mindeközben káoszt látunk mindenütt, különösen a legfelső politikai szinteken, a korrupció mit sem csökkent, Ukrajnában lassan már több a milliárdos, mint egész Európában, miközben az életszínvonal az afrikai országok szintjén mozog. Ennek ellenére nekünk tenni kell a dolgunkat, van bőven feladatunk. A megyei tanácsban tárgyalásos úton meglesznek az eszközeink arra, hogy erős lobbit folytassunk közösségünk érdekében. Például a „Nagy építkezés” állami fejlesztési alapból a közösségünk 12 százalékos arányának megfelelően szeretnénk részesülni a magyar lakta vidékekre jutó infrastrukturális forrásokból, nagyon fontos, hogy elkészüljön a beregszászi kórház, amihez a magyar kormány is kész hozzájárulni. Pontot kell végre tenni a Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitásának a végére. Aztán ott vannak az újonnan megalakult kistérségek előtt tornyosuló feladatok: 2021-ben a kommunális intézményeket a kistérségekbe kell integrálni, azokhoz megnyugtató finanszírozást rendelni, már az első fél évben rendezni kell a földkérdéseket. Ezeket egységesen, közös erővel kell megoldanunk, tehát rengeteg munka vár ránk, unatkozni nem fogunk, az egyszer biztos, s reméljük az idei évünket megkeserítő Covid-19 is enged már a szorításából.
Az alkalmat megragadva, szeretnék az ideinél nyugodtabb, békés, szeretetben teljes új esztendőt kívánni valamennyi honfitársamnak!
A nemzeti újrakezdés évének nyilvánítják 2021-et, hangzott el a rendhagyó formában, online módon megtartott idei Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén. Ez az év és a világjárvány bebizonyította, hogy mi, magyarok valóban összetartozunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a XIX. Máért-ülésre küldött videoüzenetében. „Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket” – fogalmazott a kormányfő. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejtette: nem hiszi, hogy van a magyar politikának még olyan szegmense, ahol olyan konszenzus van, mint a nemzetpolitikában. A közös gondolkodást, az egységes cselekvést a Máért és a párhuzamosan megtartott Magyar Diaszpóra Tanács zárónyilatkozatai is tükrözik, amit Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár ismertetett. Az online térben zajló fórumra ezúttal vidékünkről csak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kapott meghívót.
Korábban lapunknak adott választási kommentárjában Péter Csaba UMDSZ-es politikus már megfogalmazta annak veszélyét, hogy miután az országos szervezet szűk körű vezetése elutasította a megyei tanácsi közös magyar indulást, a szervezet önhibájából négy megyei mandátumtól esett el, s mivel ezzel elvesztette a tartományi képviseletet, a jövőben nem számíthat a legmagasabb szintű nemzetpolitikai fórum meghívójára. Ez most sajnálatos módon bekövetkezett, amit a következőképpen kommentált az UMDSZ elnökségéből kilépő korábbi pártelnök és alelnök:
– Mély aggódással szemlélem az UMDSZ szomorú jelenét és szorongással tölt el szervezetem jövője – kezdte a tagságát megőrző megyei magyar politikus. – Sajnálattal kell konstatálni, hogy a választási kampányban tanúsított megmagyarázhatatlan viselkedéssel 10 év munkáját tették tönkre egyesek.
Az elnök rossz döntést hozott, a magyar érdekek ellenében olyan ukrán párttal szövetkezett, amire semmi szükség nem volt. Mi ennek a paktumnak a hozadéka? Milyen partnerségről beszélhetünk? Senki nem szólalt meg azóta sem, nem tudjuk, hogy mi szükség volt erre, mit nyert ezzel a szövetség, a kárpátaljai magyar közösség. Csak azt látjuk, hogy mit veszítettünk… Ukrán–magyar relációban előrelépés helyett megdöbbentő dolgokat tapasztalunk.
Grezsa István kitiltása mögött ott van a kormányzópárt megkerülhetetlen szerepe. Ez botrányos és vállalhatatlan. Amikor Magyarországról annyi segítség jön a Covid-elleni védekezés terén, segédeszközöket, lélegeztetőgépeket ad Ukrajnának és Kárpátaljának, mindeközben ez a válasz: háborút nyitnak a barátok ellen. Miközben az UMDSZ és a Nép Szolgája közötti paktumban kisebbségi jogvédelemről értekeznek, eközben némán, tétlenül tűrik a magyarokat ért újabb uszító beregszászi videót, vagy itt van a legújabb botránykeltés, a Brenzovics László és a KMKSZ intézményei elleni érthetetlen, megfélemlítést célzó hatósági titkosszolgálati akció, ami még mélyebb gödörbe taszíthatja a két ország közötti kapcsolatokat. Mégsem látunk semmilyen elhatárolódást a vélt ukrán partnerek részéről.
– Térjünk még vissza a Máért-re. Az UMDSZ ugyan nem lehetett jelen, ennek ellenére mit üzenhet a szervezet aktivistáinak és a kárpátaljai magyarságnak az idei nemzetpolitikai fórum?
– Több szempontból is rendhagyó volt a 2020-as ülés, de egy momentumot mégis ki kell ragadnunk. Elhangzott: 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz! A kárpátaljai magyarság a sikeres választási szerepléssel bizonyította: a következő 100 évben is szeretne erős képviselettel rendelkezni. Ehhez pedig biztosítani szükséges a politikai kereteket, az elvárások még nagyobb egységbe kell kovácsoljanak bennünket. Közben pedig azt is tapasztaljuk, ez bizony nem mindenkinek tetszik a környezetünkben. Támadásoktól is tartanunk kell.
A nemzeti újrakezdés mottója hatványozottan igaz kell, hogy legyen az országos szövetségre. Nincs más út a szervezet előtt, csak az újrakezdés, az elkövetett hibák kijavítása, az UMDSZ-nek a magyarság szolgálatába való visszaállítása. Ebben mindenkinek van felelőssége, aki szívén viseli az országos demokrata szövetség sorsát, jövőjét.
– Olyan vélekedéseket is hallani, hogy vannak, akik tönkre akarják tenni a szervezetet, s az Ön neve is felmerül…
– Az ilyen és ehhez hasonló kommunikáció érthetetlen. Nyilván azt a politikai célt szolgálja, hogy leplezze a választási sikertelenséget, az elmulasztott lehetőségeket, ne kelljen megválaszolni az ukrán paktum kapcsán felmerülő kérdéseket, ez csak a felelősség alóli kibúvás. Ám ez nem járható út, az, hogy Zubánics László elnök homokba dugja a fejét, és úgy tesz, mintha mi sem történt volna, ez nem vezet sehová, vagy ha mégis, pont az ő kicsinyes viselkedése eredményezheti a szervezet halálát. Az UMDSZ esetében csakis az újrakezdésről beszélhetünk, amire reális esély mutatkozik, de ezért valamennyiünknek áldozatot kell hozni. Érthetetlen számomra, hogy a legfelső szintű vezetőségben semmi sem történik, az elnök ragaszkodik a rossz irányvonalához. Most a személyes érdekeket félre kell tennie és a szervezet érdekeit szükséges előtérbe helyezni.
Nincs időnk a semmittevésre, minél előbb hozzá kell látni az építkezéshez. 2014-ben Gajdos István akkori elnök felismerte a felelősséget és a szervezet jövője szempontjából meghozta az áldozatot, ennek ugyanígy most is meg kell történnie. Nem lehet más célunk, mint visszakerülni a Máért-szereplőink sorába, ahonnan Zubánics László kiírt minket. Amennyiben kijavítjuk a mások által elkövetett hibákat, Budapesten visszavárnak bennünket. 2021-ben ismét ott kell lennünk a Magyar Állandó Értekezlet meghívottjai között.
– Sok szó hangzott már el az újrakezdésről. Vannak esetleg konkrét tervek is?
– Természetesen, hiszen a politika pragmatikusságot követel. A szervezetnek erős politikai szerepeket kell elvállalnia, ehhez tárgyalni kell a kistérségekben az érintettekkel. Miután az UMDSZ elnöke továbbra sem tesz semmit, így a tettre kész Bereg-vidéki csapatunk végzi ezt az aprólékos, fontos munkát. Mindent megteszünk, hogy az UMDSZ arculatát, becsületét megmentő beregszászi szárnnyal megerősítsük a szervezet jövőbeni gerincét.
Hatalmas munka vár ránk, legelőbb is a Bereg-vidéki bázisunkon létrehozunk egy átfogó UMDSZ-es képviselői csoportot, ahol a megválasztott képviselők mellett olyan tisztviselőkre, községi elöljárókra és polgármester-helyettesekre is számítunk, akik képesek eredményesen és hitelesen képviselni a magyar érdekeket. 30-40 elkötelezett tag részvételére számítok ebben az UMDSZ-es csoportban, ami az új nemzeti tanács alapjait fogja képezni. Spenik Sándor, a nemzeti tanács mostani elnöke már jelezte az elnökség tagjainak, hogy ő csak egy kadenciára vállalta a tisztséget, s ennek megfelelően kész pozícióját átadni. Reméljük, erre mihamarabb sor kerül, s jó példát mutat az országos szövetség elnökének is. Természetesen mindenkinek a munkája fontos, aki szervezetünk képviseletében a Bereg-vidéken túl bármilyen szintű mandátumot is szerzett október 25-én.
Nagyra becsülöm az elnökségen belül azok kiállást is, akik bátor lépést tettek és nemet mondtak a mostani irányvonalnak. Remélem, mindenki ezt fogja tenni, ne féljünk a megújulástól. Vannak olyanok, akik szeretnék a mostani kritikus állapotokat elhúzni egészen 2022-ig, s egy esetleges magyarországi belpolitikai fordulattól remélni valamit. Ám a gyurcsányista erők győzelmére várni vállalhatatlan és rossz döntés, ennek a törekvésnek senki nem lehet a cinkosa. Persze azt is jó volna már tisztázni, hogy az elnökségen belül mik a politikai hovatartozás kritériumai, mert az nonszensz és abszurd, hogy egyesek a kampány során ukrán pártok szekerét tolták, most meg úgy tesznek, mintha mi sem történt volna. Adódik a kérdés: aki melléjük leül, az mihez is asszisztál?…
Azt tudom csak mondani, elnök úr ne féljen vállalni a felelősséget és az UMDSZ megmentése érdekében lemondania!
Lassan kezdenek leülepedni az október végi önkormányzati választások korbácsolta hullámok. A kárpátaljai magyarságnak sikerült megőriznie erős megyei jelenlétét, ami akár a mostaninál is erősebb lehetett volna, amennyiben 2015-höz hasonlóan közös listát állít a két kárpátaljai magyarságszervezet. Az UMDSZ azonban elutasította a KMKSZ ezen ajánlatát, sőt, azon képviselőket, akik mégis éltek a kulturális szövetség felkérésével, kizárással fenyegetik. Hogy világosabb képet kapjunk az országos demokrata szövetség feszültségektől sem mentes viszonyairól, Péter Csabát, a KMKSZ listáján megyei mandátumhoz jutott UMDSZ-es képviselőt, a szövetség korábbi alelnökét és pártjának ex-elnökét kérdezte a KISZO.
– Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerint kicsiben, alternatív módon mégiscsak megvalósult a kárpátaljai magyar összefogás, az UMDSZ egyes vezetői viszont árulásnak tartják, hogy néhányan – köztük Ön is – a KMKSZ megyei listáján indult.
– Egy kis visszatekintéssel kezdeném ezt a történetet. 2015-ben az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnökeként sikeres magyar–magyar megállapodást kötöttünk, a kárpátaljai magyarságnak az volt az érdeke, hogy ez 2020-ban is megvalósuljon. Ám az UMDSZ egyes vezetői ezt másképp gondolták, az Önök lapjában szeptember 3-án publikált, Sajnos nem együtt… című dolgozatában Zubánics László elnök gyakorlatilag egyoldalúan kilépett a további tárgyalások folyamatából, amivel – az eredmények tudatában – beláthatatlan károkat okozott magának a szervezetnek. Én csak azt az együttműködést folytattam, ami 2015-ben elkezdődött szervezeteink között, s amit a tagság nagyobbik része most is helyénvalónak tart. A választási kampány idején folyamatos kapcsolatban voltam szövetségünk elnökségével, levélben minden lépésemről tájékoztattam őket, sőt, igyekeztem segíteni a két szervezet közötti egyeztetést is, javaslatot tettem például egy kárpátaljai magyar politikai kerekasztal megszervezésére külképviseleteink vezetőinek bevonásával, de szövetségünk elnöke semmit sem tett e kezdeményezés realizálása céljából. Arra is figyelmeztettem levelemben elnökségi tagtársaimat, hogy végzetes hibát követünk el akkor, amikor kimaradunk a megyei szintű választásokból.
Ne felejtsük el, a kulturális szövetség elnökének ajánlata mindvégig élt, s minden második hely az UMDSZ jelöltjeit illette volna, ami most azt jelentené, hogy az eddigi három helyett minimum négy tagot delegálhatott volna az UMDSZ a Kárpátaljai Megyei Tanácsba. Ezzel szemben viszont a szervezet kiírta magát a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagtársai közül, hiszen a legrangosabb külhoni nemzetpolitikai fórum tagságához minimum tartományi képviselet szükségeltetik. Ennek hiányában az UMDSZ ezentúl nem számíthat Máért-meghívóra…
Amit több mint 10 év verejtékes munkával felépítettünk, az elnök egy érthetetlen és megmagyarázhatatlan döntéssel porig rombolt. A választások után is megfogalmaztam egy levelet az elnökség tagjainak címezve, amiben kizárásom körülményeit is furcsállom, hiszen tájékozódtam az etikai bizottságunk elnökénél, aki még csak nem is hallott az ügyről, mint ahogyan az elnökség sem határozott a kizárásomról, de nem is határozhatott, hiszen a választásokat megelőző hetekben ülést sem tartottak. Semmiféle hivatalos értesítést nem kaptam erről. Zubánics Lászlónak az Indexnek adott botrányos interjújából szereztem tudomást a kizárásomról. Itt arról van szó, hogy egy-két személy önkényes döntéseket hoz nemcsak rólam, hanem úgy általában, s mint látjuk, ezzel a tönk szélére sodorták az UMDSZ-t.
– Sokakban megrökönyödést váltott ki, hogy miközben a KMKSZ-szel semmilyen szinten nem kívántak szövetségre lépni, eközben a választási kampány hajrájában az ukrajnai kormánypárttal kötöttek együttműködési paktumot. Az ehhez hasonló korábbi megállapodások tükrében mi szükség volt erre?
– Ennek a kérdésnek a megválaszolására rajtam kívül nagyon sokan kíváncsiak még. Magyar szervezettel nem, de az ukránnal igen… Ezzel kapcsolatban több dolog is tisztázásra vár. Hiába állítják azt, hogy az a választások utáni időszakra szól, ez nem igaz, mert az aláírt dokumentumban konkrét utalás van egyrészt a választási kooperációra vonatkozóan, másrészt az államfő politikájának támogatását ígéri meg szervezetünk elnöke, de még csak közös pártgyűlések terve is szerepel benne, ami teljesen nonszensz. Míg a korábbi paktumokat, még ha azok nem is sültek el valami jól közösségünk számára, de legalább a legmagasabb szinten – személyesen Viktor Juscsenko, Viktor Janukovics és Petro Porosenko regnáló államfők – szignózták, ezt viszont a Nép Szolgájának egyik alig ismert kárpátaljai parlamenti képviselője, ami után nem is lehet mit kezdeni ezzel az egésszel. A szóban forgó szerződéssel azonban mégiscsak az a legnagyobb probléma, hogy ennek aláírására egyszerűen nem volt semmiféle felhatalmazása a szervezet vezetőjének.
Az elnökség nem is tárgyalt erről, ám ez egy olyan fajsúlyos kérdés, ami a jelenlegi ukrán–magyar viszonyban azt kívánta volna meg, hogy közgyűlés döntsön ennek a megállapodásnak az aláírásáról. Sokat járok a Bereg-vidéki településeinken, UMDSZ-es tagtársaim sérelmezik ezt a döntést, nem értik, milyen célt szolgál mindez.
Az ukrán pártokkal való párbeszédnek a választások után, a koalíciókötésekkor jön el az ideje, ez a bevett gyakorlat, nem pedig a kampány hajrájában „aláfeküdni” valakinek valamiért.
– Nem ejtettünk még szót a legfontosabb tanulságokról, magukról a választások eredményeiről. Miként lehet azt értékelni?
– Sokakhoz hasonlóan engem is letaglózott az UMDSZ listáinak egyes körzetekben való katasztrofális leszereplése. Amíg az én választási kerületemhez tartozó Beregszászi vagy éppen Nagyberegi kistérségekben a vártnál is jobb eredmények születtek, addig az Ungvári járásban, és különösen Ungváron értékelhetetlen számokat produkált szervezetünk. Ez azért is érthetetlen, mert tudni kell, a kampányeszközök java részét bizonyíthatóan Ung-vidékre fordította a szervezet vezetése, a Bereg-vidéket csekély reklámanyag kivételével – azt is nagy késedelemmel és hiányosan kapták meg – semmivel nem segítették.
Ezek után alaposan rácsodálkoztunk, hogy a különböző sajtóorgánumoknak adott nyilatkozatában Zubánics László elnök igyekezett kisajátítani a Bereg-vidéki eredményeket. Jeleztem is levelemben, hogy ezt a jövőben ne tegye, mert ehhez egyszerűen nincs erkölcsi joga, az itt született eredményekért ő semmit sem tett, a sikeresen szereplő jelöltjeinket még csak nem is ismeri, ami egyébként sokat elárul a szervezeten belüli viszonyokról. Az elnök és a nemzeti tanács elnöke inkább az Ungváron és a járásban született eredményeket magyarázza meg.
Elfogadhatatlan, hogy egy 120 ezres megyeszékhelyen 362 szavazatot kapjon az UMDSZ listája, úgy, hogy azon nagyrészt ukrán jelölteket szerepeltetett. Ezzel csak azt érték el, hogy megakadályozzák a magyar jelenlétet az Ungvári Városi Tanácsban, hiszen a KMKSZ-nek alig 200 voks hiányzott a bejutáshoz. Közös indulás esetén 3-4 képviselője lenne a magyarságnak Ungváron, helyette, most először, egy sem lesz. Ezek mellett nem mehetünk el szó nélkül, hiba és bűn lenne így tenni, a felelősséget férfiasan viselni kell.
– Ezekben a napokban, hetekben az UMDSZ iránt aggódók azt találgatják, milyen jövő várhat az 1991-ben alapított szövetségre. Esetleg elindul az ukránosodás útján, reális veszély-e, hogy a gyenge választási eredmények és a belső feszültségek hatására szétesik, vagy képes lehet a megújulásra?
– Meggyőződésem, szervezetünknek semmiképp sem szabad megszűnnie, ám mindenkinek be kell látnia, ennek érdekében radikális változásokra van szükség.
Én az elnökségnek írt, október 29-én keltezett levelemben – UMDSZ-es tagságomat megőrizve – lemondtam az elnökségi tagságomról, s erre szólítottam fel mindenkit. Ez az egyetlen járható út a megtisztulás irányába. Ne féljenek a változástól, mert további szerepvállalásukkal csak cinkosai lesznek azoknak, akik a megsemmisülés szélére sodorták a szervezetünket.
Milyen vezető az olyan, aki nem mert elindulni a választásokon? Egyesek a pozíciójukhoz való ragaszkodásukkal gátolják a továbblépést, kishitűségükkel, választási leszereplésükkel csak büntetik az UMDSZ tagságát. Vagyunk egy páran, akik több mint 10 éve a hátunkon cipeljük itt, Bereg-vidéken a szervezetet. Készek vagyunk ezt a jövőben is folytatni, még tovább erősíteni azt az építkező jellegű munkát, amire a választók október 25-én igent mondtak. Halljuk meg a szavukat!
Forrás: KISZó/Dunda György
[type] => post
[excerpt] => A kárpátaljai magyarságnak sikerült megőriznie erős megyei jelenlétét, ami akár a mostaninál is erősebb lehetett volna, amennyiben 2015-höz hasonlóan közös listát állít a két kárpátaljai magyarságszervezet. Az UMDSZ azonban elutasította a KMKSZ ez...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1605184254
[modified] => 1605183768
)
[title] => Péter Csaba: Ne féljünk a változástól!
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=13794&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13794
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 13795
[image] => Array
(
[id] => 13795
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546.jpg
[original_lng] => 36161
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/peter-csaba-scaled-e1605166095546.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1605176569:4
[_thumbnail_id] => 13795
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3079
[_oembed_908924fe80d3c87b47e3c9a8dc7dacd9] =>
[_oembed_time_908924fe80d3c87b47e3c9a8dc7dacd9] => 1605177064
[_oembed_4f283e0149402db7b580207ce44f1d74] =>
[_oembed_time_4f283e0149402db7b580207ce44f1d74] => 1611565501
[_oembed_71ef561725bd23c1d16722e63bfac6bc] =>
[_oembed_time_71ef561725bd23c1d16722e63bfac6bc] => 1613575917
[_oembed_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] =>
[_oembed_time_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] => 1613575917
[_oembed_ca4e7a166d22fa1bec64aea56bac40a7] =>
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Az interneten megjelent felvételek alapján ukrán pártban politizál Tóth Bálint tiszapéterfalvi polgármester és csapata.
A megyénkben nemrég megalakult Ridne Zakarpattya elnevezésű új párt konferenciáján ismerős arcok is feltűntek… A párt Facebook-oldalára egy teljes fényképalbumot töltöttek fel az eseményről. A sorok között többen is kiszúrták Tóth Bálintot, aki mindamellett, hogy Tiszapéterfalva polgármestere, az UMDSZ nagyszőlősi járási elnöke is, valamint Albók Ödönt és Balázs Gyulát, akik az UMDSZ nagyszőlősi járási képviselőjeként tevékenykednek.
Ezek után még mindig csak „alávaló rágalom és provokáció” az, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ukrán pártokkal szimpatizál a helyhatósági választásokat illetően?
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke Facebook-bejegyzésben reagált az UMDSZ választási összefogással kapcsolatos megnyilvánulásaira.
„2020. október 25-én Ukrajnában soron következő helyhatósági választásokat tartanak.
Mint minden választás, ez is kiemelkedő fontossággal bír magyar közösségünk szempontjából.
Sajnálattal tapasztalom azonban, hogy a két magyar érdekvédelmi szervezet a KMKSZ és az UMDSZ között még nem született érdemi megegyezés.
Követve az események történéseit, értetlenül állok az UMDSZ elnökségének megnyilvánulásai előtt.
A mai napig nem érkezett javaslat a KMKSZ által felvetett együttműködési szerződésre, ami lényegében a 2015-ben elkezdett közös munka folytatása lenne. Konstruktív javaslattétel helyett a sajtóban üzenve tudhattuk meg, hogy az UMDSZ nem kíván tovább tárgyalni és minden választási szinten indít jelölteket. Ezzel egy olyan együttműködési szerződést utasított el, ami 5 éve már sikert aratott és a gyakorlatban is jól működött.
A KMKSZ Ifjúsági Szervezet elnökeként tisztelettel kérem az UMDSZ elnökségét, tanúsítson megfelelő lojalitást az egységes kárpátaljai magyar nemzeti ügy iránt. Folytassa a tárgyalásokat a KMKSZ elnökségével, dolgozzon a kompromisszumok keresésén.
Ez mindannyiunk közös érdeke, minden pártszimpátián felül.
Tistelettel:
Dobsa István a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke”
«Агентурна криза» спонукає Росію діставати з шафи навіть найбільш забутий політичний нафталін. Якщо ?? пан Марга робить свої заяви «зі всією відповідальністю», то має розуміти й перспективу кримінальної відповідальності. За посягання на цілісність і суверенітет іншої держави.
