A Legfelső Tanács szerdai ülésén további 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást, a mostani már a 14. alkalom a teljes körű háború kezdete óta – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya arról tájékoztatott, hogy 315 képviselő támogatta a 12404. számú törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról. Az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló 12405. számú törvénytervezetre 310 honatya támogatta.
A meghosszabbított hadiállapot és általános mozgósítás az országban így 2025. február 8-tól 2025. május 9-ig lesz érvényben.
Most a vonatkozó jogszabályokat az államfőnek kell véglegesíteni az aláírásával.
Ukrajnában a teljes körű orosz invázió kezdetének napján, 2022. február 24-én vezették be a hadiállapotot, és május 25-én hosszabbították meg először. Ugyanezen a napon Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője hivatalosan bejelentette a 18 és 60 év közötti férfiak utazási korlátozásának bevezetését.
A Legfelső Tanács már ezen a héten elkezdheti az ukrán állampolgárság megszerzéséhez és megtartásához való jog biztosításáról szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett törvénytervezet vizsgálatát – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Nép Szolgája kormányzó pártban lévő forrására hivatkozva.
A jelentés szerint az informátor elmondta: „Valóban elkezdődhet ezen a héten, és az elnök ezt prioritásként jelölte meg. Az egyeztető ülésen a Nép szolgája párt frakció képviselői ragaszkodnak a törvényjavaslat vitájához ezen a héten.”
Zelenszkij augusztus elején jegyezte be az ukrán állampolgárság megszerzéséhez és megtartásához való jog biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a jogszabály meghatározza a többszörös állampolgárság megengedett eseteit, valamint az ukrán állampolgárság megszerzésének és megújításának sajátosságait bizonyos külföldiek kategóriái számára.
A törvénytervezet meghatározza az ukrán állampolgárság megszerzésének feltételeit is: születés szerint, területi eredet szerint, valamint az ukrán állampolgárság felvételének feltételeit.
A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén Andrij Szibihát nevezte ki Ukrajna külügyminiszterévé a lemondott Dmitro Kuleba helyett – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta, hogy Szibiha külügyminiszteri kinevezését 258 képviselő szavazta meg.
Dmitro Kuleba szeptember 4-én nyújtotta be a lemondását. Tegnap a Legfelső Tanács úgy döntött, hogy elhalasztja Kuleba bocsátását. A parlament azonban ma megszavazta Kuleba felmentését a Külügyminisztérium vezetői posztjáról.
Andrij Szibiha 1975. január 1-jén született a Ternopil megyei Zborivban. Tanulmányait a Lembergi Ivan Franko Állami Egyetemen szerezte nemzetközi kapcsolatok szakon, angol fordítóként. Később ugyanezen az egyetemen elvégezte a jogtudományi szakot. A munkáját 1997-ben kezdte a Külügyminisztérium szerződési és jogi főosztálya állam- és jogi osztályának másodtitkáraként. Ukrajna lengyelországi és törökországi nagykövetségén is dolgozott. Ezenkívül a Külügyminisztérium európai integrációs főosztálya jogi és humanitárius együttműködési főosztályának első titkára is volt.
Szibiha 2021 és 2024 között az Elnöki Hivatal helyettes vezetői posztját töltötte be. Külpolitikai kérdésekkel és a stratégiai partnerség fejlesztésével foglalkozott.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja