Kijev az Ukrajnán illegálisan elhagyó, Moldovába menekülő ukrán mozgósításkerülők hazatoloncolásáról tárgyal a hivatalos Chisinauval, mivel moldovai határőrök által feltartóztatott ukrán szökevények egy része Moldovában kap menedékjogot – jelentette ki kedden Marko Sevcsenko, Ukrajna moldovai nagykövete, számolt be az rbc.ua hírportál a Newsmakerre hivatkozva.
A jelentés szerint a diplomata elmondta, hogy Kijev „bizonyos párbeszédet folytat Chisinauval a Moldovába menekült hadköteles korú ukránok visszaadásáról. A nagykövet szerint a moldovai határőrök által feltartóztatott szökevények egy része Moldovában kap menedékjogot, másik részük pedig „ismeretlen helyre” távozik. Nem tartják fogva őket, így valószínűleg vagy Moldova területén maradnak, vagy más országokba mennek, az ilyen emberek számáról nincs pontos kimutatás – tette hozzá.
„Amikor a kollégáimmal beszélek, azt mondom, hogy ha egy nagy problémát nem tudunk megoldani, jobb, ha egyedül oldjuk meg a kisebbeket – mit kezdjünk azokkal, akiktől Moldova megtagadta a menedékjogot” – emlékeztetett Marko Sevcsenko.
Marko Buschmann német igazságügyi miniszter elutasította az ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) párt javaslatát a munkanélküli ukrán menekültek hazatoloncolására. A hírt a Tagesschau közölte.
Bushman jelezte, kétségei vannak afelől, hogy a kiutasítás ötletét előterjesztő Alexander Dobrindt „az alkotmányos és európai jogi kereteken belül lehetséges intézkedésekre gondolt”.
„Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne gyorsabban és nagyobb számban integrálni a munkaerőpiacra a hazánkban védelmet kereső ukránokat” – mondta a német igazságügyi tárca vezetője.
A német kormány elutasította a nem dolgozó ukránok kitoloncolásának ötletét – közölte a német szövetségi külügyminisztérium szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál az NTV német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a német külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Oroszország nap mint nap támad Ukrajna-szerte célpontokat, és megpróbálja tönkretenni az ország nyugati részén lévő infrastruktúrát is. „Éppen ezért nem tudom, hol lehet biztonságos hely Ukrajnában” – hangsúlyozta.
Alexander Dobrindt német politikus vasárnap azt mondta, hogy az ukrán menekülteknek vagy Németországban kell munkát találniuk, vagy vissza kell térniük Ukrajna biztonságos területeire, ahol lehetőséget találhatnak arra, hogy hozzájáruljanak szülőföldjük újjáépítéséhez.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Bírálta a Németországban kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) arra vonatkozó javaslatát, hogy visszaküldhetnék hazájukba a munkanélküli ukrán menekülteket.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az Augsburger Allgemeine című napilapnak nyilatkozva reagált az Alexander Dobrindttól, a CSU szövetségi parlamenti frakcióvezetőjétől származó javaslatra. A nyilatkozat a lap hétfői számában fog megjelenni, de a dpa német hírügynökségnek már vasárnap birtokába került az anyag.
Esken úgy fogalmazott: a berlini kormánynak nem az a feladata, hogy az ukrán menekültek kárára végrehajtson mindenféle javaslatot, hanem az, hogy gondoskodjon olyan működőképes szociális infrastruktúráról, amely rendelkezésére áll mindazoknak, akik biztonságban akarnak élni Németország területén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek között sok a nő és a gyerek, és gondot okoz, hogy nincs elegendő gyermekellátó létesítmény. „Biztos vagyok benne, hogy a CSU többet tudna segíteni (ezen a téren) Bajorországban” – jegyezte meg.
Alexander Dobrindt a Bild című lap vasárnapi számában megjelent cikk szerint azt mondta: „két évvel az (ukrajnai) háború kirobbanása után most már azt az irányelvet kellene követni, hogy a menekültek vagy vállaljanak munkát, vagy térjenek vissza a biztonságos nyugat-ukrajnai régiókba”.
Martin Rosemann, az SPD munkaerőpiaci szakpolitikusa viszont arra mutatott rá, hogy az ukrán menekülteknek azért okoz nehézséget elhelyezkedni a németországi munkaerőpiacon, mert a gyerekeiket nem tudják elhelyezni az ellátórendszerben, nem beszélnek elég jól németül, illetve rendkívül hosszadalmas eljárás elismertetni az Ukrajnában szerzett szakképesítéseiket.
Május közepén Csehországban jelent meg a sajtóban, hogy a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetette: vissza kellene küldeni a hadköteles korú ukrán férfiakat Ukrajnába. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter akkor határozottan kijelentette, hogy a javaslat nem megvalósítható, egy ilyen eljárást a nemzetközi jog és a különféle szerződések rendelkezései nem tesznek lehetővé.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az EU-tagállamok támogatják az Európai Bizottság javaslatát, miszerint 2026. március 4-ig meghosszabbítják az Oroszország agressziós háborúja elől menekülő több mint négymillió ukrán számára biztosított ideiglenes védelmet – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos csütörtökön Luxemburgban.
A biztos az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a javaslat támogatása nagyon fontos üzenet küld Ukrajnának és az ukránoknak.
Idén márciustól az EU megszüntette az ellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon, és Ylva Johansson reményét fejezte ki, hogy az év végére Ausztria megszünteti vétóját e két tagállam szárazföldi schengeni csatlakozása kapcsán.
„A júliustól kezdődő uniós magyar elnökség prioritásként kezeli, hogy a Románia és Bulgária szárazföldi határainak megszüntetéséről szóló döntés megszülessen. Szeretném, ha így történne, és meg is vagyok róla győződve, hogy így is fog történni” – jelentette ki.
Az uniós belga elnökséget képviselő Nicole de Moor menekültügyi államtitkár elmondta, hogy a tanácskozáson megvitatták a közös uniós vízumpolitika jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a közös migrációs politika megvalósításához egy erősebb vízumpolitikára is szükség van. Felhívta a figyelmet, hogy a vízumkérdés kevesebb figyelmet kapott az illegális migráció visszaszorítására tett erőfeszítések miatt.
„Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy jelentős számú menedékjogi kérelmet olyan emberek nyújtanak be, akik szabályosan, vízummal vagy vízumdíjas utazást követően érkeztek” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a miniszterek egyetértettek abban, hogy a vízumszabályokkal és -feltételekkel való visszaélés, és azok nem megfelelő használata ellen is határozottabb európai válaszra van szükség.
Abban is megállapodtak, hogy a vízumot stratégiai szempontból célzottabban használják az EU harmadik országokkal való kapcsolataiban. Ha az EU és egy harmadik állam közötti együttműködés a migráció területén nem kielégítő, akkor annak következményei kell, hogy legyenek a vízumkedvezmények felfüggesztése vagy megvonása formájában – tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy a nemrégiben elfogadott új uniós migrációs és menekültügyi paktum intézkedéseit csak úgy lehet sikeresen megvalósítani, ha azt a lehető leghamarabb és a leghatékonyabb módon hajtják végre a tagállamok. A tagállamoknak december közepéig kell elkészíteniük a megvalósítással kapcsolatos nemzeti terveiket.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek jogszerű Lengyelországban való tartózkodásának meghosszabbításáról szóló törvénymódosítást, olvasható a lengyel államfő honlapján.
A dokumentum 2024. június 30-tól 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmének idejét. Ez idő alatt Ukrajna állampolgárai továbbra is igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat, családi és szociális támogatásban részesülnek.
A törvény néhány újítást ír elő az ukránok számára. Az ukrán állampolgárok pénzügyi támogatást kaphatnak a Dobry Start program keretében attól függően, hogy a gyermek lengyel oktatási intézményben tanul-e. Ezenkívül a törvény 36 hónapos időszakot ír elő a tanulók számára, amely alatt további ingyenes lengyel nyelvórákon vehetnek részt, ha azt az előző tanévben már megkezdték.
A dokumentum módosítja az UKR státuszú PESEL-szám igénylésének határidejét is, Lengyelország területére való érkezéstől számított 30 napról „ a közvetlenül az érkezés után” időpontra.
Ezen kívül a PESEL szám igénylése során a személyazonosság igazolására csak érvényes úti okmány alapján lesz lehetőség. Azoknak az ukrán állampolgároknak pedig, akik más okirat alapján kaptak PESEL számot, ezentúl a kiállítástól számított 60 napon belül bármely önkormányzati szervben meg kell erősíteniük személyazonosságukat.
Csehországban támogatási program indult azoknak az ukrán menekülteknek a számára, akik ideiglenes védelemben részesültek az országban, és jelezték, hogy szeretnének visszatérni Ukrajnába – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Radio Prague International adására hivatkozva.
A jelentés szerint a Cseh Köztársaság belügyminisztériuma kísérleti projektet indít az ukrán menekültek önkéntes hazatérésének elősegítésére. Eszerint az állam fizeti a menekülteknek a menetjegyet és a betegek mentőautóval történő szállítását. A projekt júniustól novemberig tart. Az állam maximum 400 fő menetjegyét kész állni, valamint legfeljebb harminc beteg egészségügyi szállítását megszervezni.
A cseh kormány május közepén fogadta el a koncepciót. A programra az állami költségvetésből 5,5 millió koronát különítettek el. A menekültek csak egyszer élhetnek majd a fizetett önkéntes hazatérés lehetőségével.
A cseh belügyminisztérium közlése szerint áprilisban mintegy 339 ezer ukrán állampolgár élt Csehországban, akik Oroszország teljes körű inváziója miatt hagyták el hazájukat. Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag nem változott az ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekültek száma az országban.
Lengyelország katonai egységet készít fel az országban élő hadköteles korú ukrán férfiakból – jelentette be pénteken Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek informális prágai találkozója után, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta, ahelyett, hogy lengyel kiképzőket küldenének Ukrajnába, hatékonyabb lesz egy Lengyelországban élő ukrán egység felállítása és kiképzése.
„Lengyelország fontolóra vette Ukrajna kiképzési kérelmét, de arra a következtetésre jutottunk, hogy biztonságosabb és hatékonyabb lenne egy ukrán egységet kiképezni olyan ukránoktól Lengyelországban, akik besorozás alatt állnak az ukrán hadseregbe, és ez egy hatékonyabb módszer, hogy segítsünk Ukrajnának” – mutatott rá Radoslaw Sikorski.
Lengyelország lehetségesnek tartja a mozgósítást kerülő ukrán menekültek juttatásainak korlátozását, de Varsó szerint ennek egy összeurópai intézkedésnek kell lennie – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter The Guardian című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője kijelentette, hogy Ukrajnának kell eldöntenie és közölnie, hogy mit legyen a külföldön tartózkodó hadköteles férfiakkal. „Határozottan nem hiszem, hogy az embernek joga van társadalombiztosításban részesülnie azért, mert elkerüli a mozgósítást. A fronton harcolóknak is vannak emberi jogaik” – mutatott rá.
Radoslaw Sikorski szerint minden juttatást korlátozó rendszernek összeurópainak kell lennie, különben a mozgósítást elkerülők Európa-szerte elkezdenek kedvezményeket vásárolni maguknak.
A szövetségi tartományok és Németország belügyminisztériuma május 7-én, kedden tervezi megvitatni a helyzetet az ukrán hadkötelesekkel, számolt bea Tagesspiegel.
Megjegyezték, a német Hessen szövetségi tartomány belügyminisztere, Roman Posek nem zárja ki, hogy Németország segítséget nyújt Ukrajnának a hadköteles férfiak hazaszállításában.
„Ez magában foglalhatja azt is, hogy segítünk abban, hogy Ukrajna alkalmazhassa azokat a férfiakat, akik külföldre menekültek, de bevonhatják őket a háborúba” – mondta Posek.
Elmondása szerint Németország biztonságos menedék akar maradni a menekültek számára, de támogatni kell Ukrajna védelmi képességét, ezért egy dilemma alakult ki.
Az ukrán külügyminisztérium által bevezetett, a külföldön tartózkodó férfiakra vonatkozó konzuli szolgáltatások korlátozásaival kapcsolatban Posek megjegyezte: nem lát esélyt arra, hogy Németország a lejárt útleveleket valamilyen más okmánnyal helyettesíti.
„Szkeptikus vagyok, mert nem látom, hogy ehhez meglennének a felelő feltételek. Ukrajna nem illegitim állam” – magyarázta.
Ugyanakkor közölték, hogy a szövetségi tartományok és a német belügyminisztérium május 7-én, kedden az ukrán férfiak körül kialakult helyzetet tervezi megvitatni. A szövetségi tartományok azt akarják, hogy Berlin hozzon valamiféle országos döntést.