Nagyinterjút adott a Hlavkom című ukrán lapnak Sándor Fegyir, Ukrajna leendő budapesti nagykövete. A kárpátaljai illetőségű, részben magyar származású tanár-katona-diplomatajelölt jó szokása szerint Magyarország- és kárpátaljaimagyar-barát kijelentések sorát tette, bírálva azokat, akik az ukrán–magyar ellentétek szításában érdekeltek.
Némiképp meglepő módon még Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról is elismerően beszélt, mondván, „ő Magyarország érdekeit védi, Ukrajna a sajátjait”.
A feladatairól azt mondta, fontos dolga lesz, hogy a két ország közötti ellentétek éleit elsimítsa. Első helyen kulturális területen szeretne előrelépni, hogy bemutathassa a magyar embereknek, milyen ország Ukrajna. Emellett konkrétumként említette a határ átjárhatóságának az ügyét, azzal, hogy további átkelőket kell nyitni a két ország között, amelyek előkészítése meg is történt korábban. Sándor Fegyir szerint ugyanakkor nincs szükség magyar autonómiára Kárpátalján, lévén, hogy az az új, kistérségekre alapozó közigazgatási rendszer révén lényegében meg is valósult, csak ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket. Az anyanyelvi oktatás elsorvasztásával kapcsolatos kérdésekre reagálva arról beszélt, hogy a vonatkozó jogszabályok célja az agresszív oroszosítás következményeinek visszanyesése, ami jogos, de „ahol fát vágnak, ott hullik forgács”. Azt konkrétan nem mondta ki, hogy a magyar vagy a román tannyelvű iskolákra vonatkozóan módosításokra lenne szükség – jelezte: kifogásai nemcsak az Orbán-kormánynak, hanem Romániának is vannak, annyi a különbség, hogy utóbbiak kevésbé hangsúlyosak az ukrajnai közbeszédben –, ám arról részletesen értekezett, hogy az ukrán oktatási rendszer képtelen megteremteni a színvonalas ukránnyelv-oktatás feltételeit a nemzeti kisebbségek számára. Se tanárok, se tankönyvek nincsenek ehhez megfelelő számban, állította.
„Elsősorban arra lenne szükség, hogy a magyar iskolák végzősei ne hagyják el Ukrajnát – mondta. – Ha valaki magyarul és ukránul is tud, marad. Ha csak magyarul beszél, akkor Magyarországra megy, és elveszítjük őt. A falvakból eltűnnek az emberek, ennek eredményeként újabb konfliktushelyzetek keletkeznek.”
A Hlavkom újságírója felidézte a leendő nagykövet korábbi kijelentését, amely szerint az ukránok és a magyarok közötti gyűlölet „mítoszát” Kijevben teremtették meg, és megkérdezte, kikre-mire utalt ezzel kapcsolatban. A nagykövetjelölt Viktor Medvedcsuk bukott oligarchára és Leonid Kucsma volt államfőre mutatva azt mondta, mindez bizonyos elnökök és kabinetjeik idején kezdődött. Medvedcsuk a 2000-es évek elején vezette az elnöki adminisztrációt, ebben az időszakban testvére, Szerhij Kárpátalján töltött be állami tisztségeket.
Sándor Fegyir a magyar és az ukrán érdekekről azt mondta, senkinek sincs joga más országok szempontjait a saját hazája fölé helyezni. A magyar érdekek képviseletét „Moszkva konkrét ügynökei” tüntetik fel negatív színben mindkét oldalon. „Hadd dolgozzam száz napot nagykövetként, utána konkrétabban és pontosabban fogok beszélni erről” – jelentette ki.
Majd Magyarország érdemeit sorolva kijelentette, vannak dolgok, amelyek nem fognak megváltozni. Ilyen, hogy 1991-ben Magyarország elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét, az is, hogy a nehéz időkben üzemanyaggal látta el szomszédját, és emellett nyitott határokkal és komoly segítséggel várta a totális háború kirobbanása után a menekülőket. „A viszonyunkra mindenképpen pozitív szemszögből tekintek, mert ha az egész világot mindig negatívan szemlélnénk, fel is köthetnénk magunkat” – fogalmazott.
Sándor szerint érthető, hogy Magyarország kiemelten figyel a határon túli magyarokra – van egy mondás, ami szerint Magyarország Magyarországgal határos, ugyanis Trianon után a magyarok majdnem fele az anyaországon kívül találta magát, idézte fel a leendő nagykövet –, akikre mint választópolgárokra is szüksége van. Ahogy Ukrajnának is szüksége lesz azokra, akik elhagyták. Sándor Fegyir emiatt is mondja, hogyamint Ukrajna megnyeri a háborút, haladéktalanul be kell vezetni a kettős állampolgárság intézményét.
A tanár-katona-diplomatajelölt beszélt a Magyarországra szállított hadifoglyok ügyéről is, ami miatt nem az abban részt nem vállaló magyar kormányt, hanem az azokban közreműködő orosz ortodox egyházat és máltai lovagrendet illeti bírálat, a kérdéseket nekik kell feltenni.
Az interjúban szó esett az ukrán hadseregben harcoló kárpátaljai magyarokról is. Sándor Fegyir mintegy 400 ilyen katonáról tud, akik közül 31-en vesztették életüket. Azt mondta, magyar bajtársai egyszerre beszélnek elismerően Orbán Viktor politikájáról és harcolnak hősiesen az agresszor ellen,de egyetlen olyan ember sem volt köztük, aki dezertált volna, ez a valóság.
