Mint arról már röviden beszámoltunk, precíziós fegyvereket és megrongált energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért az ukrán kormánynak kijevi látogatásán a brit külügyminiszter.
David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.
Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében.
David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot fordít.
A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.
David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli.
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.
A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.
Az amerikai képviselőház pénteken széleskörű kétpárti szavazással egy 95 milliárd dolláros törvénycsomagot terjesztett elő, amely Ukrajnának, Izraelnek és az csendes-óceáni térségnek nyújt segítséget, legyőzve a keményvonalas republikánus ellenzéket, amely hónapokig akadályozta a tervezetet – számolt be a Reuters.
A pénteki szavazás során a törvénycsomag 316-94 szavazti aránnyal, a demokraták nagyobb támogatásával ment át.
Joe Biden demokrata elnök, Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségű vezetője, Mitch McConnell, a szenátus vezető republikánusa és Hakeem Jeffries, a képviselőház vezető demokrata képviselője február óta szorgalmazta a szavazást. Mike Johnson republikánus házelnök a pártja egy kis, de hangos csoportjának ellenállásával szemben elzárkózott a szavazástól.
A szövetségeseknek nyújtott támogatáson kívül a csomag tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely a befagyasztott orosz vagyontárgyak Ukrajnának történő átutalását célozza, valamint szankciókat a Hamász és Irán ellen, és arra kényszeríti a kínai ByteDance-t, hogy adja el a TikTok közösségi médiaplatformot, különben az Egyesült Államokban tilalom alá esik.
A jogszabály több mint 95 milliárd dollárt biztosít biztonsági támogatásra, beleértve a demokraták által követelt 9,1 milliárd dollárt humanitárius segélyre. Ha a képviselőház a várakozásoknak megfelelően elfogadja az intézkedést, akkor a szenátusnak is követnie kell a példáját, hogy azt Biden aláírhassa.
Schumer pénteken azt mondta a szenátoroknak, hogy szükség esetén készüljenek fel a hétvégén való visszatérésre. Egyes konzervatív törvényhozók ellenzik az Ukrajnának nyújtott segélyt, és Donald Trump, a republikánus elnökjelölt vegyes üzeneteket küldött ezzel kapcsolatban.
A demokraták egy része szintén ellenzi a törvényjavaslat bizonyos rendelkezéseit, különösen az Izraelnek nyújtott támogatással kapcsolatban, és több feltételt szorgalmaztak a támogatásra vonatkozóan.
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken Brüsszelben bejelentette, hogy a szövetség védelmi miniszterei megegyeztek abban, hogy további katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, különös tekintettel a légvédelmi képességekre.
A főtitkár a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a NATO arra a következtetésre jutott, hogy vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyeket Ukrajna rendelkezésére lehet bocsátani.
„A Patriot légvédelmi rendszereken kívül vannak más fegyverek is, amelyeket a szövetségesek biztosítani tudnak Kijev számára, például a francia SAMP/T föld-levegő rakéták. Azok a szövetségesek, amelyeknek nincs birtokukban rendelkezésre bocsátható rendszer, ígéretet tettek arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak ezek megvásárlásához Ukrajna számára” – jelentette ki.
Stoltenberg nem részletezte, hogy Ukrajna hány új légvédelmi rendszert kap majd, de felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban újabb bejelentésekre számít ezzel összefüggésben a szövetségesektől. „A segítség már úton van. Arra számítok, hogy a közeljövőben további támogatást fognak bejelenteni” – hangsúlyozta.
A főtitkár üdvözölte az amerikai kongresszusban elért előrelépést az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú segélycsomag szombati megszavazása felé. „Számítok rá, hogy nem lesz további késedelem” – tette hozzá.
Mint mondta, a szövetségeseknek „mélyen bele kell nyúlniuk” készleteikbe, és fel kell gyorsítaniuk a rakéták és a lőszerek szállítását.
„Ukrajna az általunk biztosított fegyvereket az orosz harci képességek megsemmisítésére használja. Ez mindannyink biztonságát jelenti. A Kijevnek nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem befektetés a saját biztonságunkba” – hangoztatta.
A NATO-főtitkár szerint, az is „létfontosságú”, hogy a közel-keleti konfliktus ne eszkalálódjon. „Senki sem járna jól egy újabb háborúval a Közel-Keleten. Életbevágóan fontos, hogy a konfliktus ne fajuljon el, ezért minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – mondta.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Továbbra is teljes mértékben, rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát az Európai Tanács az uniós állam- és kormányfőkből álló testület ülésének szerdai napján elfogadott következtetések szerint.
Az uniós tagok egyhangúlag fogadták el a dokumentumot. Az Európai Tanács nem jogalkotó, de itt a legmagasabb politikai szinten köthetnek alkukat a tagállamok.
Eredetileg főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoztak volna a szerdán kezdődő kétnapos, informális ülésen. Az apadó ukrán fegyverkészletek miatt felpörgő orosz támadások és a példátlan, Izrael elleni iráni csapás miatt a külpolitikára került át a hangsúly, miközben a török-ciprusi kapcsolatokat egy új ENSZ-megbízott és egy kétállami javaslat tolta feljebb a napirenden.
Miután a tagállami vezetők videón egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az Európai Tanács elítéli az ukrán polgári célpontok – benne az energiaellátás – elleni légi- és rakétatámadásokat. Az állam- és kormányfői testület szerint sürgősen légvédelmet kell biztosítani Ukrajnának, valamint gyorsítani a szükséges katonai segítséget, így tüzérségi lövedékeket és rakétákat. (Az EU korábban egymillió, nagy kaliberű lövedéket ígért egy év alatt, amire az ukránoknak égető szüksége lenne, de csak lassan halad a beszerzés és a gyártás.) A tagállami vezetők felszólítják a saját minisztereiket, hogy biztosítsák a következő lépéseket. A katonai segítségnyújtásnál a szokásos fordulattal hagynak kiskaput a semleges vagy akár a magyar kormányhoz hasonlóan kimaradni szándékozó országoknak: tiszteletben tartják „bizonyos tagállamok” biztonság- és védelempolitikáját.
A légvédelmi eszközök sürgetése mellett ugyanakkor egyelőre nincs hír konkrét felajánlásról – annak ellenére, hogy az ukránok ezt kifejezetten kérik. Az ülés előtt több tagállami vezető, köztük Olaf Scholz német kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök jelezte, hogy nem számít új felajánlásokra. A németek a napokban egy Patriot üteget ígértek, Scholz pedig a csúcstalálkozóra érkezve azt bizonygatta, hogy győzködni fogja a kollégáit a példa követésére. Az ukránok 5-7 indítóegységet szeretnének és Zelenszkij szerint 25 kellene a teljes védelemhez.
Nem sokkal a legutóbbi, márciusi csúcstalálkozó előtt javasolta az Európai Bizottság, hogy a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereséggel támogassák Ukrajnát. A tervezet a pénz 90 százalékát katonai segítségként adná, de emiatt sajtóértesülések szerint több tagállam, köztük Magyarország kormánya sem lelkesedik. Bóka János magyar EU-ügyi miniszter még a javaslat nyilvánosságra hozása előtt általánosságban jelezte: bonyolítaná az amúgy sem egyszerű helyzetet, ha a lefoglalt orosz vagyon felhasználását összekötnék Ukrajna katonai támogatásával. Ahogy márciusban, úgy most sem született döntés, csak üdvözölték az eddigi haladást. Nem ilyen sok szóra, hanem katonai eszközökre szükség, hangsúlyozta az első napot záró sajtótájékoztatóján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A közel-keleti helyzetről kiadott következtetések elítélik Irán támadását Izrael ellen. Felszólítják a több száz drónt és rakétát indító országot és a csatlósait, hogy fejezzék be a támadásokat, de (részben, a neve kimondása nélkül Izraelt is figyelmeztetve egy esetleges válaszcsapás miatt) mindenkit arra kérnek, hogy fogja vissza magát és ne fokozza a feszültséget. Iránnak jelzik, hogy újabb szankciókra számíthat, különösen a drónokra és rakétákra (bár nem teszik hozzá, de iráni modellek Ukrajnában is feltűntek). Michel az első napot záró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: döntöttek arról, hogy szankciók lesznek és a rakétákat, drónokat gyártó cégeket veszik majd célba.
Az EU elkötelezett a deeszkaláció és Palesztina esetében a kétállami megoldáson alapuló tartós béke mellett, mondta ki az Európai Tanács. Azonnali tűzszünetet és minden, a Hamász gázai terrorszervezet tavaly októberi támadásában ejtett túsz elengedését szeretné a testület. Arra is felszólított, hogy a szükséget szenvedő palesztinok azonnal jussanak hozzá a humanitárius segélyekhez.
Több bekezdést kapott Libanon, amelynek déli részét az Iránnal szövetséges Hezbollah uralja. A terrorszervezet és Izrael a Hamász októberi támadása óta többször oda-vissza lőtte egymást. Az Európai Tanács elismeri az ország nehéz helyzetét és elkötelezett a stabilitása mellett. A nagyjából ötmillió lakosú államra – amelyben etnikailag-vallásilag sokféle, egymással 15 évig polgárháborút vívó csoport lakik – az ENSZ becslése szerint másfél millió szíriai menekült zúdult. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az EU eltökélt a megsegítésükben.
Törökországról csak általános fordulatokra futotta, az „együttműködő és kölcsönösen előnyös kapcsolat” kialakítását hangsúlyozva. „Stratégiai vitát” folytattak az évtizedek óta uniós tagjelölt országgal, amellyel évekkel ezelőtt befagyasztották a felvételi eljárást. Kiemelték, mennyire fontos lenne, hogy a törökök folytassák a párbeszédet a részben török megszállás alatt álló, görög többségű uniós országgal, Ciprussal. Üdvözölték, hogy az ENSZ új megbízottat nevezett ki a szigetországnak, bár nem mondták ki, hogy ez mennyire lendítheti fel a tárgyalásokat, amelyek korábban a világszervezet terve alapján haladtak, de épp Ciprus 2004-es EU-csatlakozása előtt akadtak el. Mindenesetre készen állnak minden szükséges eszközt megadni egy ENSZ-vezetésű folyamathoz.
Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök már előre elégedett volt, hogy a következtetések összekötik a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat a ciprusi rendezéssel, ráadásul az ENSZ határozataira is utalnak.
A csúcstalálkozó csütörtökön folytatódik a gazdasági ügyekkel.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának képviselői találkoztak a Képviselőház tagjaival, és sürgették őket, hogy hagyják jóvá az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, mert az ukrán hadsereg „most szörnyű helyzettel néz szembe a csatatéren” – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint Charles Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke elmondta: „Legyen szó lőszerről, járművekről vagy platformokról, az oroszok jobbak Ukrajnánál. Egyszerűen elmondom, hogy Ukrajna jelenleg szörnyű helyzettel néz szemben a csatatéren.”
Lloyd Austin védelmi miniszter, aki Brown mellett ült, azt mondta az amerikai törvényhozóknak, hogy az idő a lényeg. „Már látjuk, hogy a csatatéren kezd valamelyest megváltozni a helyzet Oroszország javára. Látjuk, hogyan érnek el fokozatos sikereket. Azt látjuk, hogy az ukránok feladata a front tartása” – mutatott rá a Pentagon vezetője.
A NATO-tagállamok elegendő számú légvédelmi rendszerrel rendelkeznek, amelyeket biztosítani tudnak Ukrajna számára az orosz támadások elleni védekezéshez – jelentette ki szerdán Jens Stoltemberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta: „Nem tudom megmondani a pontos számot, mert hírszerzési vagy titkos információkról van szó, amelyekbe nem tudok belemenni. De 100-nál kevesebb van Európában.” A szövetség jelentős számú Patriot-üteggel rendelkezik, de ez azt is tükrözi, hogy az Egyesült Államoknak, amely a legtöbb ilyen légvédelmi rendszerrel rendelkező szövetséges, „globális felelőssége van” – tette hozzá..
„De a valóság az, hogy természetesen vannak olyan rendszereink, amelyekből elegendő van ahhoz, hogy sokkal többet szállítsunk Ukrajnának, ha általában a légvédelemről van szó, mindenekelőtt a Patriot ütegekről. Most éppen ezen dolgozunk” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Litvánia M-577-es páncélozott csapatszállító járművekből álló újabb katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának – közölte a balti állam védelmi minisztériuma szombaton.
„Stratégiai célunk Ukrajna megsegítése” – idézte a közlemény Laurynas Kasciunas litván védelmi minisztert. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy országa és a többi szövetséges állam ellátja Ukrajnát a számára nélkülözhetetlen fegyverekkel és katonai felszerelésekkel.
A védelmi tárca nem fedte fel, hogy pontosan hány M-577-es járművet adtak át Ukrajnának. A miniszter emlékeztetett arra, hogy márciusban Litvánia 155 milliméter kaliberű tüzérségi lövedékeket adott Kijevnek, valamint 35 millió eurót különített el a cseh kezdeményezés részeként az ukrán hadsereg lőszerrel való ellátására.
Vilnius azt tervezi, hogy 2024-2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Oroszország Ukrajna elleni háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta a balti állam 605 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
Ingrida Simonyte litván kormányfő pénteken jelentette be, hogy országa további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol idén Ukrajna számára mintegy 2 millió euró értékben. Erről azután beszélt, hogy Vilniusban megbeszélést folytatott ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel.
Mike Johnson, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus elnöke közölte, hogy a húsvéti ünnepek után, április 7-én ismét szavazhat a kongresszus az Ukrajnának nyújtott támogatásokról – írja a The Kyiv Independent.
Az amerikai törvényhozásban 2023 vége óta nem sikerült megállapodni ebben a kérdésben. Februárban a szenátuson már átment egy törvényjavaslat, de a képviselőházban akkor nem került napirendre a kérdés.
Jelzésértékű lehet, hogy Mike Johnson pár napja telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Mike Johnson, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus elnöke közölte, hogy a húsvéti ünnepek után, április 7-én ismét szavazhat a kongresszus az Ukrajnának nyújtott támogatásokról – írja a The Kyiv Independent.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712046840
[modified] => 1712021866
)
[title] => Még a héten szavazhat a kongresszus Ukrajna támogatásáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108438&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108438
[uk] => 108488
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97124
[image] => Array
(
[id] => 97124
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-scaled.jpeg
[original_lng] => 1022728
[original_w] => 2560
[original_h] => 1706
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-1536x1024.jpeg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-2048x1365.jpeg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/usa-kongresszus-biden-scaled.jpeg
[width] => 2560
[height] => 1706
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712068581:8
[_thumbnail_id] => 97124
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 788
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4d8c8caf31049a48f4862809cf528379] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
A háború kezdete óta az Európai Unió és tagállamai összesen 31 milliárd euró értékben szállítottak Ukrajnának katonai felszerelést, és ez az összeg napról napra növekszik – közölte hétfőn Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője blogbejegyzésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell megjegyezte, hogy az Európai Békealap az EU kormányközi és nem költségvetési alapja. „2021-ben hozták létre a partnerek katonai felszerelésekkel való támogatására, ami az uniós költségvetés miatt lehetetlen volt. A költségvetése eredetileg 5 milliárd euró volt, mára a pénzügyi plafon 17 milliárd euróra nőtt” – mondta.
„Bár a békealap eredetileg nem erre a célra jött létre, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk gerincévé vált. Eddig 6,1 milliárd eurót használtunk fel belőle Ukrajna támogatásának ösztönzésére az EU-tagországoktól, és velük együtt az EU összesen 31 milliárd euró értékben szállított katonai felszerelést Ukrajnába a háború kezdete óta” – írta Borrell.
Az európai fődiplomata szerint ezeknek az alapoknak köszönhetően az EU továbbra is katonai támogatást nyújt Ukrajnának. „Egyebek mellett ez év nyarára 60 ezer ukrán katonát képezünk ki, 500 ezer tüzérségi lövedéket adtunk át Ukrajnának, év végére több mint 1 millió lesz. Ezen kívül az európai védelmi ipari-kereskedelmi szerződések keretében 400 000 lövedéket is szállít Ukrajnának. Csehország kezdeményezése, hogy az EU-n kívül szerezzen be lőszert, kiegészíti ezeket az erőfeszítéseket” – mutatott rá.
Ugyanakkor a főképviselő elismerte, hogy ez még korántsem elég, ezért „növelnünk kell mind a termelési kapacitásunkat, mind az Ukrajna támogatására fordított pénzügyi forrásokat”. „Múlt hétfőn a Külügyi Tanács ülésén úgy döntöttünk, hogy az Európai Békealap keretein belül létrehozunk egy új, 5 milliárd eurós Ukrajna Támogatási Alapot Ukrajna katonai támogatásának folytatására. Múlt szerdán azt is javasoltam a tanácsnak, hogy a zárolt orosz vagyon utáni rendkívüli bevételek 90%-át irányítsák át az Európai Békealapba, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás pénzügyi lehetőségét” – tette hozzá Josep Borrell.
Az Egyesült Államok Demokrata Pártjának tagjai a Kongresszus mindkét házában készek támogatni az Ukrajnának nyújtott hitelsegélyek ötletét. Erre azért van szükség, hogy kijussunk a „zsákutcából” – írja a The Hill.
A kiadvány megjegyzi, hogy a hitel továbbra is nemkívánatos lehetőség a demokraták számára. A Szenátus által múlt hónapban elfogadott sürgősségi külföldi segélycsomag elfogadását követelik, amely 60 milliárd dollárnyi segélyt tartalmaz Ukrajnának.
A demokraták azonban továbbra is készek támogatni Mike Johnson „hitelstratégiáját”, ha ez lehetővé teszi a Kongresszus számára, hogy kijusson a „zsákutcából”.
Az újságírók hangsúlyozzák, hogy kevés kongresszusi képviselő hiszi, hogy a háború utáni újjáépítéssel szembesülő Ukrajna vissza fogja adni ezeket a kölcsönöket.
