A kölcsönt az Unióban befektetett és befagyasztott orosz eszközök nyereségéből fizetik vissza. Az elkobzási és átadási folyamatban Japánra, az Egyesült Királyságra és Kanadára is számítanak.
Az EU és az Egyesült Államok közel áll egy megállapodáshoz, amelyben egyenlő arányban osztják fel az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros kölcsönhöz való hozzájárulást – mondta a POLITICO-nak egy beavatott tisztviselő.
Brüsszel és Washington egyenként 20 milliárd dollárt adna át a kijevi vezetésnek, mely Vlagyimir Putyin 2022. februári inváziója óta harcol Oroszország ellen – áll a G7 pénzügyminisztereinek szerdai, Rio de Janeiro-i találkozójának várható nyilatkozatában.
A kölcsön fennmaradó részét az Egyesült Királyság, Japán és Kanada fedezné.
A megállapodás megnyitná az utat a nyugati szövetség számára, hogy már a maga szabta év végi határidő előtt folyósítsa a kölcsönt Ukrajnának. A pénztömeget Ukrajna többféle célra is felhasználhatja, beleértve a védelmi és humanitárius szükségleteket.
A G7 egyetért abban, hogy az 50 milliárdos kölcsönt a Nyugaton lefoglalt mintegy 250 milliárd euró értékű orosz befektetések bevételeiből, hozamából fizessék vissza. Az eszközök nagy részét a brüsszeli székhelyű Euroclear értékpapír-letéttár tárolja.
Korábban a szövetségesek közötti nézeteltérések adódtak a kölcsön felosztásával kapcsolatban. A legkényesebb kérdés az volt, hogy az Egyesült Államok várhatóan bevonja a folyamatba a Kongresszust, ha úgy látja, hogy a művelet az amerikai adófizetők pénzét kockáztatja. Ezért némi aggodalmat kelt, hogy a folyamat a határidőn túlra tolódik.
A kockázat elkerülésére Washington biztosítékot kér az Uniótól, hogy maga az orosz vagyontömeg a hitel visszafizetéséig befagyasztva marad. A blokk azt javasolja, hogy foglalják jogszabályba az érintett eszközöket, amíg Oroszország meg nem fizeti a háború utáni kártérítést Ukrajnának.
Az Európai Bizottság eddig elzárkózott attól, hogy ilyen szöveget javasoljon az uniós jogba való átültetésre, de Brüsszelben egyre nagyobb az optimizmus, hogy ez már szerdán megtörténhet.
A finn védelmi erők közölték, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyek fejlesztés alatt álló termékeket is tartalmaznak. Ez segíti a legújabb finn hadi felszerelések fejlesztését.
Az Yle információi szerint ezt a finn védelmi erők katonai gazdasági főosztályának vezetője, Mikko Heiskanen altábornagy jelentette be.
„A finn felszerelés felhasználásával kapcsolatos visszajelzések pozitívak voltak” – mondta a katonai tisztviselő az STT ügynökségnek adott interjújában, hozzátéve, hogy az Ukrajnában szerzett tapasztalatok hasznosak lesznek a legújabb finn katonai technika fejlesztéséhez.
Heiskanen megjegyezte, hogy a védelmi erők által a finn vállalatok számára készített termelési tartalékokat Ukrajna támogatására aktiválhatják. Szerinte ehhez politikai akarat és többletfinanszírozás kell.
Emlékeztetőül, Alexander Stubb, Finnország elnöke kijelentette, országa mindent megtesz Ukrajna győzelméért az Oroszország elleni háborúban.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Joe Biden amerikai elnök pénteken a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott franciaországi találkozóján egy 225 millió dollár értékű új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – közölte az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatorna tudósítására hivatkozva.
A jelentés szerint „Biden új, 225 millió dolláros segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amiért Zelenszkij köszönetet mondott”. A médium arról is beszámolt, hogy Biden bocsánatot kért az Ukrajnának szánt amerikai fegyverek hónapokig tartó késéséért.
Az új fegyvercsomag tartalmát hivatalosan közzétették az Egyesült Államok védelmi minisztériumának honlapján, és az a következőket tartalmazza: rakéták a HAWK légvédelmi rendszerhez, Stinger légvédelmi rakéták, lőszerek HIMARS reaktív tüzérségi rendszerekhez, 155 mm-es tarackok, 155 mm-es és 105 mm-es kaliberű tüzérségi lövedékek, 81 mm-es habarcsrendszerek, M113 páncélozott szállítójárművek, pótkocsik nehéz berendezések szállításához, parti és folyami járőrhajók, páncéltörő rakéták (TOW), Javelin és AT-4 páncéltörő rendszerek, lőszerek kézi lőfegyverekhez és gránátokhoz, robbanó lőszerek, éjjellátó eszközök, pótalkatrészek és egyéb segédberendezések.
Az Associated Press amerikai hírügynökség ezt megelőzően azt írta, hogy az ukrán hadsereg a fegyvereket az új csomagból csapásmérésekre használhatja Oroszországon belüli célpontok ellen, Harkiv város védelme érdekében. Hogy a fegyverek gyorsan eljussanak az ukrajnai csatatérre, azokat a rendelkezésre álló amerikai készletekből szállítják.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Az Egyesült Államok javaslata alapján, az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros kölcsönt a befagyasztott orosz vagyonból származó haszonból fizessék ki azzal a feltétellel, hogy az EU beleegyezik az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításába a háború befejezéséig – írja a Financial Times június 5-én egy kiszivárgott tényre hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok javaslatát egy uniós dokumentumban vitatták meg. A dokumentum szerint az USA követeli az EU-tól az orosz állami vagyon elleni háborús szankciók meghosszabbítását, amelyeket egyhangú döntés hiányában félévente automatikusan törölnek. Az uniós rendszer minden ilyen változásához azonban a vezetők jóváhagyására van szükség, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökére is, aki féltékenyen őrzi állandó vétójogát a szankciós döntések felett.
Washington megegyezésre törekszik a jövő heti olaszországi G7-csúcs előtt. A befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből történő finanszírozás mechanizmusa várhatóan Ukrajna támogatásának központi elemévé válik. Fő lehetőségként az USA azt tervezi, hogy Ukrajnának – esetleg más G7-államokkal párhuzamosan – hitelt nyújtson, nagyjából a Nyugaton befagyasztott százmilliárd dolláros orosz vagyonból származó becsült nyereségnek megfelelő mértékben. Diplomaták szerint ez akár 50 milliárd dollár is lehet.
A hitel pontos részleteit, beleértve a lejárat időpontját, a kamatlábat, közvetlenül vagy közvetítve, például a Világbankon keresztül nyújtják. Washington azonban úgy ítéli meg, hogy minden ilyen kölcsön feltétele, hogy az EU az eszközökből származó nyereséget kifizetésekre fordítsa, és garantálja, hogy „az orosz központi bank EU-ban lévő eszközei mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Oroszország nem vállalja az Ukrajnának okozott károk megfizetését”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok javaslata alapján, az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros kölcsönt a befagyasztott orosz vagyonból származó haszonból fizessék ki azzal a feltétellel, hogy az EU beleegyezik az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításá... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1717608300 [modified] => 1717616782 ) [title] => Az USA 50 milliárd dollár kölcsönt javasol Ukrajnának, viszont feltételekhez köti azt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115213&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 115213 [uk] => 115241 ) [crid] => bey5821 [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 114134 [image] => Array ( [id] => 114134 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large.jpg [original_lng] => 97309 [original_w] => 1140 [original_h] => 760 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/200288-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 760 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1717605982:12 [_thumbnail_id] => 114134 [_edit_last] => 12 [views_count] => 828 [translation_required_done] => 1 [_oembed_e1907d81ef815510beafbfbc7d083cad] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Mint arról már röviden beszámoltunk, precíziós fegyvereket és megrongált energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért az ukrán kormánynak kijevi látogatásán a brit külügyminiszter.
David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.
Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében.
David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot fordít.
A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.
David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli.
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.
A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.
Az amerikai képviselőház pénteken széleskörű kétpárti szavazással egy 95 milliárd dolláros törvénycsomagot terjesztett elő, amely Ukrajnának, Izraelnek és az csendes-óceáni térségnek nyújt segítséget, legyőzve a keményvonalas republikánus ellenzéket, amely hónapokig akadályozta a tervezetet – számolt be a Reuters.
A pénteki szavazás során a törvénycsomag 316-94 szavazti aránnyal, a demokraták nagyobb támogatásával ment át.
Joe Biden demokrata elnök, Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségű vezetője, Mitch McConnell, a szenátus vezető republikánusa és Hakeem Jeffries, a képviselőház vezető demokrata képviselője február óta szorgalmazta a szavazást. Mike Johnson republikánus házelnök a pártja egy kis, de hangos csoportjának ellenállásával szemben elzárkózott a szavazástól.
A szövetségeseknek nyújtott támogatáson kívül a csomag tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely a befagyasztott orosz vagyontárgyak Ukrajnának történő átutalását célozza, valamint szankciókat a Hamász és Irán ellen, és arra kényszeríti a kínai ByteDance-t, hogy adja el a TikTok közösségi médiaplatformot, különben az Egyesült Államokban tilalom alá esik.
A jogszabály több mint 95 milliárd dollárt biztosít biztonsági támogatásra, beleértve a demokraták által követelt 9,1 milliárd dollárt humanitárius segélyre. Ha a képviselőház a várakozásoknak megfelelően elfogadja az intézkedést, akkor a szenátusnak is követnie kell a példáját, hogy azt Biden aláírhassa.
Schumer pénteken azt mondta a szenátoroknak, hogy szükség esetén készüljenek fel a hétvégén való visszatérésre. Egyes konzervatív törvényhozók ellenzik az Ukrajnának nyújtott segélyt, és Donald Trump, a republikánus elnökjelölt vegyes üzeneteket küldött ezzel kapcsolatban.
A demokraták egy része szintén ellenzi a törvényjavaslat bizonyos rendelkezéseit, különösen az Izraelnek nyújtott támogatással kapcsolatban, és több feltételt szorgalmaztak a támogatásra vonatkozóan.
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken Brüsszelben bejelentette, hogy a szövetség védelmi miniszterei megegyeztek abban, hogy további katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, különös tekintettel a légvédelmi képességekre.
A főtitkár a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a NATO arra a következtetésre jutott, hogy vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyeket Ukrajna rendelkezésére lehet bocsátani.
„A Patriot légvédelmi rendszereken kívül vannak más fegyverek is, amelyeket a szövetségesek biztosítani tudnak Kijev számára, például a francia SAMP/T föld-levegő rakéták. Azok a szövetségesek, amelyeknek nincs birtokukban rendelkezésre bocsátható rendszer, ígéretet tettek arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak ezek megvásárlásához Ukrajna számára” – jelentette ki.
Stoltenberg nem részletezte, hogy Ukrajna hány új légvédelmi rendszert kap majd, de felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban újabb bejelentésekre számít ezzel összefüggésben a szövetségesektől. „A segítség már úton van. Arra számítok, hogy a közeljövőben további támogatást fognak bejelenteni” – hangsúlyozta.
A főtitkár üdvözölte az amerikai kongresszusban elért előrelépést az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú segélycsomag szombati megszavazása felé. „Számítok rá, hogy nem lesz további késedelem” – tette hozzá.
Mint mondta, a szövetségeseknek „mélyen bele kell nyúlniuk” készleteikbe, és fel kell gyorsítaniuk a rakéták és a lőszerek szállítását.
„Ukrajna az általunk biztosított fegyvereket az orosz harci képességek megsemmisítésére használja. Ez mindannyink biztonságát jelenti. A Kijevnek nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem befektetés a saját biztonságunkba” – hangoztatta.
A NATO-főtitkár szerint, az is „létfontosságú”, hogy a közel-keleti konfliktus ne eszkalálódjon. „Senki sem járna jól egy újabb háborúval a Közel-Keleten. Életbevágóan fontos, hogy a konfliktus ne fajuljon el, ezért minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – mondta.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Továbbra is teljes mértékben, rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát az Európai Tanács az uniós állam- és kormányfőkből álló testület ülésének szerdai napján elfogadott következtetések szerint.
Az uniós tagok egyhangúlag fogadták el a dokumentumot. Az Európai Tanács nem jogalkotó, de itt a legmagasabb politikai szinten köthetnek alkukat a tagállamok.
Eredetileg főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoztak volna a szerdán kezdődő kétnapos, informális ülésen. Az apadó ukrán fegyverkészletek miatt felpörgő orosz támadások és a példátlan, Izrael elleni iráni csapás miatt a külpolitikára került át a hangsúly, miközben a török-ciprusi kapcsolatokat egy új ENSZ-megbízott és egy kétállami javaslat tolta feljebb a napirenden.
Miután a tagállami vezetők videón egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az Európai Tanács elítéli az ukrán polgári célpontok – benne az energiaellátás – elleni légi- és rakétatámadásokat. Az állam- és kormányfői testület szerint sürgősen légvédelmet kell biztosítani Ukrajnának, valamint gyorsítani a szükséges katonai segítséget, így tüzérségi lövedékeket és rakétákat. (Az EU korábban egymillió, nagy kaliberű lövedéket ígért egy év alatt, amire az ukránoknak égető szüksége lenne, de csak lassan halad a beszerzés és a gyártás.) A tagállami vezetők felszólítják a saját minisztereiket, hogy biztosítsák a következő lépéseket. A katonai segítségnyújtásnál a szokásos fordulattal hagynak kiskaput a semleges vagy akár a magyar kormányhoz hasonlóan kimaradni szándékozó országoknak: tiszteletben tartják „bizonyos tagállamok” biztonság- és védelempolitikáját.
A légvédelmi eszközök sürgetése mellett ugyanakkor egyelőre nincs hír konkrét felajánlásról – annak ellenére, hogy az ukránok ezt kifejezetten kérik. Az ülés előtt több tagállami vezető, köztük Olaf Scholz német kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök jelezte, hogy nem számít új felajánlásokra. A németek a napokban egy Patriot üteget ígértek, Scholz pedig a csúcstalálkozóra érkezve azt bizonygatta, hogy győzködni fogja a kollégáit a példa követésére. Az ukránok 5-7 indítóegységet szeretnének és Zelenszkij szerint 25 kellene a teljes védelemhez.
Nem sokkal a legutóbbi, márciusi csúcstalálkozó előtt javasolta az Európai Bizottság, hogy a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereséggel támogassák Ukrajnát. A tervezet a pénz 90 százalékát katonai segítségként adná, de emiatt sajtóértesülések szerint több tagállam, köztük Magyarország kormánya sem lelkesedik. Bóka János magyar EU-ügyi miniszter még a javaslat nyilvánosságra hozása előtt általánosságban jelezte: bonyolítaná az amúgy sem egyszerű helyzetet, ha a lefoglalt orosz vagyon felhasználását összekötnék Ukrajna katonai támogatásával. Ahogy márciusban, úgy most sem született döntés, csak üdvözölték az eddigi haladást. Nem ilyen sok szóra, hanem katonai eszközökre szükség, hangsúlyozta az első napot záró sajtótájékoztatóján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A közel-keleti helyzetről kiadott következtetések elítélik Irán támadását Izrael ellen. Felszólítják a több száz drónt és rakétát indító országot és a csatlósait, hogy fejezzék be a támadásokat, de (részben, a neve kimondása nélkül Izraelt is figyelmeztetve egy esetleges válaszcsapás miatt) mindenkit arra kérnek, hogy fogja vissza magát és ne fokozza a feszültséget. Iránnak jelzik, hogy újabb szankciókra számíthat, különösen a drónokra és rakétákra (bár nem teszik hozzá, de iráni modellek Ukrajnában is feltűntek). Michel az első napot záró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: döntöttek arról, hogy szankciók lesznek és a rakétákat, drónokat gyártó cégeket veszik majd célba.
Az EU elkötelezett a deeszkaláció és Palesztina esetében a kétállami megoldáson alapuló tartós béke mellett, mondta ki az Európai Tanács. Azonnali tűzszünetet és minden, a Hamász gázai terrorszervezet tavaly októberi támadásában ejtett túsz elengedését szeretné a testület. Arra is felszólított, hogy a szükséget szenvedő palesztinok azonnal jussanak hozzá a humanitárius segélyekhez.
Több bekezdést kapott Libanon, amelynek déli részét az Iránnal szövetséges Hezbollah uralja. A terrorszervezet és Izrael a Hamász októberi támadása óta többször oda-vissza lőtte egymást. Az Európai Tanács elismeri az ország nehéz helyzetét és elkötelezett a stabilitása mellett. A nagyjából ötmillió lakosú államra – amelyben etnikailag-vallásilag sokféle, egymással 15 évig polgárháborút vívó csoport lakik – az ENSZ becslése szerint másfél millió szíriai menekült zúdult. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az EU eltökélt a megsegítésükben.
Törökországról csak általános fordulatokra futotta, az „együttműködő és kölcsönösen előnyös kapcsolat” kialakítását hangsúlyozva. „Stratégiai vitát” folytattak az évtizedek óta uniós tagjelölt országgal, amellyel évekkel ezelőtt befagyasztották a felvételi eljárást. Kiemelték, mennyire fontos lenne, hogy a törökök folytassák a párbeszédet a részben török megszállás alatt álló, görög többségű uniós országgal, Ciprussal. Üdvözölték, hogy az ENSZ új megbízottat nevezett ki a szigetországnak, bár nem mondták ki, hogy ez mennyire lendítheti fel a tárgyalásokat, amelyek korábban a világszervezet terve alapján haladtak, de épp Ciprus 2004-es EU-csatlakozása előtt akadtak el. Mindenesetre készen állnak minden szükséges eszközt megadni egy ENSZ-vezetésű folyamathoz.
Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök már előre elégedett volt, hogy a következtetések összekötik a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat a ciprusi rendezéssel, ráadásul az ENSZ határozataira is utalnak.
A csúcstalálkozó csütörtökön folytatódik a gazdasági ügyekkel.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának képviselői találkoztak a Képviselőház tagjaival, és sürgették őket, hogy hagyják jóvá az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, mert az ukrán hadsereg „most szörnyű helyzettel néz szembe a csatatéren” – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint Charles Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke elmondta: „Legyen szó lőszerről, járművekről vagy platformokról, az oroszok jobbak Ukrajnánál. Egyszerűen elmondom, hogy Ukrajna jelenleg szörnyű helyzettel néz szemben a csatatéren.”
Lloyd Austin védelmi miniszter, aki Brown mellett ült, azt mondta az amerikai törvényhozóknak, hogy az idő a lényeg. „Már látjuk, hogy a csatatéren kezd valamelyest megváltozni a helyzet Oroszország javára. Látjuk, hogyan érnek el fokozatos sikereket. Azt látjuk, hogy az ukránok feladata a front tartása” – mutatott rá a Pentagon vezetője.
A NATO-tagállamok elegendő számú légvédelmi rendszerrel rendelkeznek, amelyeket biztosítani tudnak Ukrajna számára az orosz támadások elleni védekezéshez – jelentette ki szerdán Jens Stoltemberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta: „Nem tudom megmondani a pontos számot, mert hírszerzési vagy titkos információkról van szó, amelyekbe nem tudok belemenni. De 100-nál kevesebb van Európában.” A szövetség jelentős számú Patriot-üteggel rendelkezik, de ez azt is tükrözi, hogy az Egyesült Államoknak, amely a legtöbb ilyen légvédelmi rendszerrel rendelkező szövetséges, „globális felelőssége van” – tette hozzá..
„De a valóság az, hogy természetesen vannak olyan rendszereink, amelyekből elegendő van ahhoz, hogy sokkal többet szállítsunk Ukrajnának, ha általában a légvédelemről van szó, mindenekelőtt a Patriot ütegekről. Most éppen ezen dolgozunk” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
