Ukrajna NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan folyamat, azonban nem szabad az orosz–ukrán háborút lezáró esetleges békemegállapodásához kötni – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár az Odesszában adott televíziós interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főtitkár arról biztosított, hogy Ukrajna NATO-tagsága minden megbeszélés ellenére továbbra is a szövetség napirendjén van. „Igen, feltétlenül. Ez volt a washingtoni csúcs eredménye: Ukrajna útja a NATO felé visszafordíthatatlan. És semmi sem változott” – mutatott rá.
Amikor Ruttét Donald Trump amerikai elnök szavairól kérdezték, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése lezárult-e, megismételte: „Ukrajna útja visszafordíthatatlan”. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai béke megteremtéséről szóló tárgyalásokat nem szabad a szövetséghez való csatlakozásához kötni. „Amikor azt mondtuk, hogy Ukrajna egy napon a NATO tagja lesz, nem ígértük meg, hogy ez egy békemegállapodás része lesz” – hangsúlyozta Mark Rutte.
A legjelentősebb és direkt fenyegetést jelenleg Oroszország jelenti a NATO-ra nézve, ami azt jelenti, hogy a katonai szövetségnek továbbra is Ukrajna támogatására kell összpontosítania, az ukrajnai háború igazságos és tartós befejezését célzó törekvése mellett – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában hétfőn az MTI híradása szerint.
A kedden kezdődő, kétnapos hágai NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte közölte: még mindig hiszünk abban, hogy Ukrajna számára visszafordíthatatlan út vezet a NATO-ba.
Az Izrael és Irán között kitört konfliktusra reagálva közölte: nem szabad megengedni Iránnak, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen.
Annak érdekében, hogy a NATO erősebb, igazságosabb és ellenállóbb szövetséggé váljon, a tagországok új, jelentős védelmi beruházási tervet fogadtak el, amelynek keretében a védelmi beruházások arányát várhatóan a GDP 5 százalékára emelik – közölte a NATO-főtitkár.
Az észak-atlanti szövetség június 24-25-én Hágában megrendezésre kerülő csúcstalálkozója előtt a lett Saeima jóváhagyott egy nyilatkozatot, amelyben támogatja Ukrajna mielőbbi NATO-meghívását, számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfire hivatkozva.
A dokumentum kimondja, hogy Ukrajna meghívása nem jelent azonnali csatlakozást, hanem politikailag és erkölcsileg is jelentős jelzést küld a Szövetség felé vezető egyértelmű útról. Lettország felszólítja szövetségeseit, hogy mozdítsák elő ezt a folyamatot, és hangsúlyozzák azt a hágai csúcstalálkozón.
A Saeima a nyilatkozatban megemlíti a Lettország és Ukrajna között 2024 áprilisában aláírt, hosszú távú támogatásról és biztonsági garanciákról szóló megállapodást, valamint az abban nyújtott gyakorlati és politikai támogatást, beleértve az euroatlanti integrációs folyamatot is. A Parlament emlékeztet arra, hogy következetesen támogatja Ukrajna területi integritását, szuverenitását és euroatlanti integrációját.
Ezen körülményekre való tekintettel a Lett Köztársaság parlamentje „támogatja Ukrajna mielőbbi NATO-meghívását és az Európai Unióhoz való csatlakozásának fokozatos előrehaladását”.
A Saeima hangsúlyozta, hogy Lettország Ukrajna euroatlanti integrációjának támogatása azon a meggyőződésen alapul, hogy a stabil Ukrajna a hosszú távú biztonság szükséges feltétele Európában és Lettországban.
Mint arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták a NATO tagországok vezetői hivatalos vacsorájára, amelyet a holland király rendez június 24-én este.
Ukrajna nem kap NATO-meghívót a hágai csúcson – jelentette ki Kestutis Budrys litván külügyminiszter, hozzátéve, hogy ez a kérdés „nincs napirenden” a június 24–25-ei találkozón.
Ez a kérdés egyáltalán nincs a NATO napirendjén, és senki sem fogalmazott meg olyan elvárást, hogy meghívó legyen Hágában – nyilatkozta a Balti Hírszolgálatnak.
A nyilatkozat a Donald Trump elnök hivatalba lépése óta a szövetségen belüli retorikai változást jelzi. Az új adminisztráció ellenezte Kijev csatlakozását, Trump pedig az orosz narratívát ismételte, miszerint Ukrajna NATO-törekvései segítettek kirobbantani az orosz inváziót. A korábbi csúcsokkal ellentétben a zárónyilatkozat állítólag teljesen kihagyhatja Ukrajna tagságának témáját, mivel a NATO-tagok el akarják kerülni a konfliktust az Egyesült Államokkal.
Ukrajna 2022 szeptemberében pályázott NATO-tagságra. A szövetség 2024-ben a washingtoni csúcson „visszafordíthatatlannak” nevezte Ukrajna útját a tagság felé – formális meghívó nélkül.
A The Kyiv Independent szerint bizonytalan, hogy a hágai csúcs áttörést hoz-e. Miután Trump elnök részvétele kérdéses, a külföldi lapok szerint Volodimir Zelenszkij is kihagyhatja a csúcsot.
A kormánypárt lengyel elnökjelöltje, Rafal Trzaskowski varsói polgármester nem volt hajlandó aláírni a szélsőjobboldali és ukránellenes politikus, Slawomir Menzen nyilatkozatát. A dokumentum azt az ígéretet tartalmazza, miszerint nem engedik Ukrajna felvételét a NATO-ba, számolt be a Radio Zet tudósított.
Rafal Trzaskowski és Karol Nawrocki, akit az ellenzéki PiS párt támogat, elfogadta az Ukrán-ellenes Konföderáció vezetőjének, Menzennek egy beszélgetésre szóló meghívását, amelyen a saját programjának nyolc fő pontjához való hozzáállásról kérdezett.
Trzaskowski és Nawroski köztudottan június 1-jén csapnak össze az elnökválasztás második fordulójában.
Menzen nyilatkozatának egyik pontja azt az ígéretet tartalmazza, miszerint a jelölt, ha elnök lesz, nem írja alá az Ukrajna NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló törvényt. Ezzel a ponttal kapcsolatban, amely az ötödik a nyilatkozatban, Trzaskowski megjegyezte, hogy nem ért egyet Menzennel.
„Ha nem lesznek biztonsági garanciák, Putyin felfegyverzi magát és tovább lép. Lengyelországnak törekednie kell Ukrajna NATO-csatlakozására” – mondta.
„Ha Putyin megtámadhatja Lengyelországot annak ellenére, hogy az a NATO tagja, akkor megtámadhatja a NATO tag Ukrajnát is” – mondta Menzen válaszul.
Trzaskowski erre azt válaszolta, hogy kategorikusan nem ért egyet: „Nagyon jól ismerem Putyint, és szorosan figyelemmel kísérem. Csak az erőszak nyelvét érti.”
Menzen továbbá kijelentette, hogy „mindenki tudja, hogy Ukrajna határai rendezetlenek”.
„Ráadásul az USA, még Biden elnöksége alatt sem járult hozzá Ukrajna NATO-csatlakozásához. Miért kellene Lengyelországnak valami lehetetlenre törekednie?” – kérdezte a Konföderáció vezetője.
„Nem mondtam, hogy könnyű folyamat lesz. Lengyelországnak törekednie kellene Ukrajna NATO-csatlakozására. Csak akkor leszünk biztonságban” – hangsúlyozta Trzaskowski, megjegyezve, hogy Ukrajna potenciálisan 10-15 éven belül csatlakozhat a NATO-hoz. Trzaskowski ugyanakkor ellenezte a lengyel csapatok Ukrajnába küldését.
A pénteki vitában az ellenzék által támogatott lengyel elnökjelölt, Karol Nawrocki úgy értékelte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök rosszul bánik Lengyelországgal, míg Rafal Trzaskowski kormányjelölt azzal vádolta meg, hogy Vlagyimir Putyin nyelvezetét használja Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Friedrich Merz új német kancellár kormánya úgy véli, hogy Ukrajnának van esélye mind az EU-, mind a NATO-csatlakozásra, és hogy ez az út „visszafordíthatatlan” – jelentette ki szombaton Johann Wadeful német külügyminiszter a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint Wadeful megjegyezte, hogy Ukrajnának lehetősége van mind az Európai Unió, mind a NATO tagjává válni. „A NATO-ban közösen megállapodtunk abban, hogy Ukrajna a védelmi szövetséghez való csatlakozás útján halad, és ez az út visszafordíthatatlan” – hangsúlyozta.
A miniszter ugyanakkor felidézte, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz a megválasztása előtt arról beszélt, hogy Ukrajna csak a háború befejezése után csatlakozhat a NATO-hoz.
Donald Trump elnök kormánya egy olyan megállapodási tervet mutatott be Kijevnek, amely Moszkva számára nagyon kedvező feltételeket tartalmaz, az Európai Unió számára azonban elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok elismerje Oroszország szuverenitását a félsziget fölött, hogy megtagadja Ukrajna NATO-csatlakozását – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nem volt hajlandó elismerni Oroszország szuverenitását a 2014 óta elfoglalt területek felett. Trump kifogásolta Zelenszkij álláspontját, és azt „nagyon károsnak” és „lázítónak” nevezte a béketörekvésekre nézve. „Békét érhet el vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot” – írta az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán.
Washington azon ajánlata, hogy elismeri Moszkva Krím feletti ellenőrzését, megsértve az elfogadott NATO-politikát, talán a legnagyobb engedmény, amit Moszkvának tett az elmúlt hónapokban a megegyezésre törekvő rohanásban – írta a Financial Times.
A Trump-kormányzat Ukrajna NATO-tagságát is kizárta, ami egy régóta fennálló orosz követelés. Míg Moszkvát nagylelkűen bátorították, Kijevet nyomásnak és fenyegetéseknek vetették alá. Keveset ajánlottak neki cserébe azért, hogy feladja a területét – jegyezte meg a brit lap.
Nyugati kormánytisztviselők azt mondták az FT-nek, hogy az európai fővárosok nem hagynak jóvá semmilyen amerikai lépést, amely a Krím félszigetet oroszként ismerné el, sem nyomásgyakorlást Kijevre, hogy egyetértsen vele, és fenntartották azt a régóta fennálló álláspontot, hogy nem fogadnak el semmit Ukrajna szuverenitásának a rovására. „A Krím Ukrajna” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője.
Az európaiak számára elfogadhatatlan az a gondolat, hogy elismerjék a Krím annektálását – 1945 óta az első katonai erővel elfoglalt területet Európában –, mert aláásná a szabályokon alapuló rendet, amely generációkon keresztül fenntartotta a békét a kontinensen. „A Krím félsziget és a NATO-tagságra vonatkozó jövőbeli törekvések vörös vonalak számunkra” – mondta egy másik magas rangú EU-diplomata, hozzátéve, hogy „nem adhatjuk fel őket”.
Még ha az Egyesült Államok egyoldalúan cselekszik is, jutalmazza az orosz agressziót, és arra ösztönzi Moszkvát, hogy érvényesítse követeléseit Grúziában és Moldovában, és fenyeget más volt szovjet országokat, például a balti államokat, amelyek egyszerre NATO- és EU-tagok.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump elnök kormánya egy olyan megállapodási tervet mutatott be Kijevnek, amely Moszkva számára nagyon kedvező feltételeket tartalmaz, az Európai Unió számára azonban elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok elismerje Oroszország szuvereni...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745508900
[modified] => 1745497737
)
[title] => Trump ukrajnai megállapodásának két pontja kategorikusan elfogadhatatlan az EU számára – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148704&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148704
[uk] => 148715
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148705
[image] => Array
(
[id] => 148705
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg
[original_lng] => 27031
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745490571:3
[_thumbnail_id] => 148705
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1162
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1271483862001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8625
[1] => 957547
[2] => 154
[3] => 98072
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békemegállapodás
[1] => elfogadhatatlan
[2] => Európai Unió
[3] => Ukrajna NATO-csatlakozása
)
)
[7] => Array
(
[id] => 148426
[content] =>
Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament Külpolitikai és Parlamentközi Együttműködési Bizottságának elnöke szerint egyetlen békemegállapodás sem sértheti Ukrajna alkotmányát.
Ebben a helyzetben fontos, hogy továbbra is ragaszkodjunk ahhoz, hogy a világ összes állama, köztük az Egyesült Államok is betartsa Ukrajna területi integritásának elvét, és elismerje Ukrajna szuverenitását – mondta Merezsko hétfőn az Interfax-Ukraine-nek.
Emlékeztetett a Krím státuszával kapcsolatos hivatalos amerikai álláspontra, amely Ukrajna területi integritását hivatott támogatni.
„Az Egyesült Államok – még Donald Trump első elnöki ciklusa alatt is – mindig azon az állásponton volt, hogy a Krím Ukrajnáé, és továbbra is ragaszkodik ahhoz a politikához, miszerint nem ismerik el a Krím Oroszország általi annektálási kísérletét” – hangsúlyozta Merezsko.
Ukrajna NATO-csatlakozási lehetőségének kizárását, amit a békemegállapodás részeként az Egyesült Államok is javasolt, a politikus így kommentálta: a vilniusi NATO-csúcstalálkozó közös nyilatkozata egyértelműen kimondja, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan úton halad a NATO felé. Az Egyesült Államoknak ezt tiszteletben kell tartania, valamint tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverén jogát, hogy önállóan döntsön arról, melyik nemzetközi szervezethez csatlakozzon.
Merezsko azt is megjegyezte, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű feletti ellenőrzést vissza kell adni Ukrajnának, mivel ezt a nemzetközi jog és a biztonsági érdekek egyaránt megkövetelik.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Keith Kellogg, Trump különmegbízottja kijelentette, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de megjegyezte, hogy vannak más lehetőségek is, amelyekkel élni lehet – számolt be az rbc.ua hírportál Kellogg Fox News. amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kellogg kifejtette:
„Hadd mondjak egy példát. Nagyon világossá tettük: a NATO-tagság nem jöhet szóba. Ukrajna nem lesz a NATO tagja. Ez nem hír – 2008 óta beszélünk erről, amikor Burns nagykövet azt mondta Condoleezza Rice-nak, hogy ez túl sok. Erről magam is írtam 2013-ban.”
A különmegbízott szerint vannak kerülőutak és egyéb lehetőségek. Azt is bejelentette, hogy a háború befejezéséről szóló tárgyalásokat a jövő héten Londonban folytatják. „Vannak kerülőutak. Vannak használható lehetőségek. Tehát nem szabad úgy állni a problémához, hogy nem ajánlunk semmilyen megoldást. Ez mindenre kiterjed, amit megbeszélünk. Úgy gondolom, hogy egészen konstruktív tárgyalásaink lesznek a jövő héten Londonban” – hangsúlyozta Keith Kellog.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter méltatta szombaton Donald Trump amerikai elnököt, mondván, jobban megérti az ukrajnai háború lényegét, mint bármely más nyugati vezető.
„Az egyetlen módja a probléma megoldásának és a tartós béke elérésének, ha megszüntetjük a kiváltó okokat. Trump elnök volt az első, és eddig, úgy gondolom, szinte az egyetlen nyugati vezető, aki többször is kijelentette, hogy hiba volt Ukrajnát közelíteni a NATO-hoz, és ez az egyik alapvető ok, amelyre már annyiszor rámutattunk” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírportál beszámolója szerint Lavrov a törökországi Antalyában megrendezett diplomáciai fórumon.
A tárcavezető kijelentette, hogy Moszkva tartja magát az Egyesült Államok közvetítésével létrejött részleges – az energetikai létesítmények elleni támadásokat tiltó – tűzszüneti egyezséghez. Kijevet viszont azzal vádolta meg, hogy szinte mindennap mér csapásokat az orosz energetikai infrastruktúrára.
Szergej Lavrov közölte, hogy átadta Hakan Fidan török külügyminiszternek ugyanazokat a dokumentumokat az orosz energetikai létesítményeket ért “ukrán támadásokról az elmúlt három hétből”, amelyeket Washingtonnak, az ENSZ-nek és az EBESZ-nek is.