Az amerikai Alkotmány szerint a hivatalban lévő alelnöknek kötelessége január 6-án kimondania, hogy hivatalosan és visszavonhatatlanul ki lett az Egyesült Államok elnöke. Ez a nem feltétlenül kellemes feladat a jelenlegi alelnökre, Kamala Harrisre hárul hétfő este, aki az új elnök vetélytársa volt.
Ez a feladat azért áll elő, mert az alelnök egyben a Szenátus elnöke is, akire a törvény rója azt a feladatot, hogy bejelentse a megválasztott új elnök személyét.
Ritka eset, hogy az egyik versengő félnek kell az érmet a másik nyakába akasztani, de azért volt rá példa a világháború óta. A legkellemetlenebb eset az 1960-as választás volt, amikor a biztos befutónak számító Richard Nixon alelnöknek kellett megerősítenie John F. Kennedy győzelmét. Nixon nyolc évvel később törleszthetett, amikor legyőzte az akkori alelnököt, Hubert Humphreyt.
A történet megismétlődött 2000-ben is, amikor Al Gore alelnök volt kénytelen bejelenteni G.W.Bush győzelmét. Azóta ilyen konstelláció nem állt elő, noha az érdekességek körébe sorolható az is, hogy 2016-ban az akkori alelnök, Joe Biden jelentette be Donald Trump első győzelmét, majd 4 évvel később legyőzte őt.
Megtörtént viszont, hogy az alelnök betegségre vagy más okra hivatkozva áthárította a feladatot a Szenátus pro tempore elnökére, azaz a többségi frakcióvezetőre.
Formaságnak látszik, de a jelentősége mégis nagy
Az egyes államokat képviselő elektori testület – különösebb viharok és viták nélkül – már korábban megállapította a győztest, és az alelnök feladata ennek a döntésnek a végleges jóváhagyása és kihirdetése.
Hétfőn közzétett videóüzenetében Harris azt mondja, hogy „ma a Capitoliumban alkotmányos kötelességemet teljesítem az Egyesült Államok alelnökeként, hogy hitelesítsem a 2024-es választások eredményét. Ez a kötelesség szent, amelyet a hazánk szeretete, az alkotmányunkhoz való hűség és az amerikai népbe vetett rendíthetetlen hitem vezérelve fogok betartani”.
Az esemény súlya az, hogy ezután már senki nem vonhatja kétségbe a győztes személyét, vagyis január 20-án csak Trump, és csakis ő jogosult az elnöki eskü letételére és a Fehér Ház birtokba vételére.
Emlékezetes, hogy kettejük választási viadala során Harris többször a demokráciára leselkedő veszélyként jellemezte Trumpot, akit nem tartott alkalmasnak a tisztség betöltésére. Az ellenoldal sem kímélte Harrist, aki nagyon erőteljesen indította kampányát Joe Biden visszalépése után, de október során a lendület elfogyott, mert a demokrata jelölt nem foglalkozott kellően a gazdasággal.
A kampány végéhez közeledve az is kiderült, hogy a Trump ellen indított büntető perek nem fognak célba érni a választásokig, így ezek sem javítottak az alelnök pozícióin. A több államban is megindult perek most már nem fogják érinteni Trump elnöki hatáskörét.
Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme után Joe Biden jelenlegi elnök kormánya Ukrajna támogatására összpontosít, mindenekelőtt annak érdekében, hogy visszaadják az atomfegyvereket Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság azt írta, hogy az Egyesült Államok jelenleg a maximális támogatási összeget próbálja kicsikarni Ukrajnának. Konkrétan még az atomfegyverek Ukrajnának történő visszaadására is javaslatot tettek. Joe Biden már engedélyezte Ukrajnának, hogy ATACMS rakétákat használjon az orosz területek elleni csapásokhoz. Azt is megerősítették, hogy Ukrajna amerikai taposóaknákat kap.
A Biden-adminisztráció igyekszik maximális összegű segélyt nyújtani Ukrajnának Trump hivatalba lépése előtt. Ukrajna 7 milliárd dollárt kap fegyverek és lőszerek formájában a Pentagon raktáraiból, és hozzávetőleg 2,1 milliárd dollárt különítenek el további fegyverek megrendelésére az amerikai védelmi vállalatoktól.
A Pentagon bejelentette, hogy feloldották azt a tilalmat, hogy amerikai zsoldosokat telepítsenek Ukrajnába, hogy segítsék az ukrán fegyveres erőket a leszállított fegyverrendszerek szervizelésében és javításában. Mind az F-16-os vadászgépek javításáról, mind a Patriot légvédelmi rendszerekről van szó. Ezek a szakemberek messze lesznek a frontvonaltól, és nem vesznek részt csatákban. A zsoldosokkal kötött szerződéseket a tervek szerint még azelőtt aláírják, hogy Biden távozik hivatalából.
Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy Ukrajna biztonsági garanciaként szeretne meghívást kapni a NATO-ba. Biden elnöksége alatt azonban ez nem érkezett meg, és Trump elnöksége alatt nem valószínű, hogy megérkezik. Ezért számos amerikai tisztviselő felvetette, hogy Biden visszaadhatná Ukrajnának a Szovjetunió összeomlása után lefoglalt nukleáris fegyvereket. „Ez azonnali és hatalmas visszatartó erő lenne. De egy ilyen lépés nehéz lenne, és súlyos következményekkel járna” – írta a The New York Times.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Az Európai Uniónak meg kell fontolnia azt a forgatókönyvet, amely szerint az Ukrajnának nyújtott európai támogatás növekedni fog Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme után – jelentette ki kedden Josep Borrell, az EU diplomáciai főképviselője Varsóban, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel folytatott varsói találkozót követő sajtótájékoztatón Borrell hangsúlyozta, hogy Ukrajnának „e döntő pillanatban támogatásra van szüksége”. Az uniós diplomácia vezetője elsősorban azt javasolta, hogy az uniós miniszterek a következő, november 18-án esedékes Külügyi Tanácson tárgyaljanak erről a témáról.
„Nem állhat elő az a helyzet, hogy az amerikaiak cselekszenek, az európaiak pedig csak reagálnak. Nekünk magunknak kell vállalnunk a felelősséget. Biztosítanunk kell Ukrajnát a támogatásunk folytatásáról, de ehhez megfelelő erőforrásokra és elszántságra van szükség. Ehhez politikai akarat és mindenekelőtt pénzügyi források szükségesek” – hangsúlyozta a főképviselő.
Sikorski ugyanakkor azt mondta, hogy Európának minden erőfeszítést meg kell tennie a nemzetközi jog elveinek támogatása érdekében. Azt is megjegyezte, hogy a Külügyi Tanács következő ülésén nagyon komoly megbeszélések várnak rá. „Az, hogy mit teszünk vagy nem teszünk meg a Külügyi Tanácsban, meghatározhatja az EU jövőbeli tekintélyét és az EU stratégiai szereplőként való jövőjét” – mondta.
A lengyel diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Európa felelősséggel tartozik a polgáraiért, szomszédaiért és a jövő generációiért. „Köteles minden erőfeszítést megtenni a tisztességes megegyezés érdekében, támogatni a nemzetközi jog elveit, visszaállítani azt a tabut, hogy Európában nem lehet erőszakkal megváltoztatni a határokat” – mutatott rá. „Ha cselekedeteink vagy tétlenségünk következtében ezek a szabályok többé nem érvényesek, sötét jövő elé nézünk” – tette hozzá Radoslaw Sikorski.
Josep Borrell a hétvégén Ukrajnába látogatott, november 12-én délelőtt Varsóban találkozott a lengyel külügyminiszterrel.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Uniónak meg kell fontolnia azt a forgatókönyvet, amely szerint az Ukrajnának nyújtott európai támogatás növekedni fog Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme után – jelentette ki kedden Josep Borrell.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731445920
[modified] => 1731434668
)
[title] => Európának növelnie kell az Ukrajnának nyújtott támogatást Trump győzelme után – Borrell
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132236&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132236
[uk] => 132239
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132237
[image] => Array
(
[id] => 132237
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1.jpg
[original_lng] => 25162
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/borrell-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731427557:3
[_thumbnail_id] => 132237
[_edit_last] => 12
[views_count] => 950
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] =>
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Ukrajna aktív diplomáciai kampányt indított, amelynek célja Donald Trump meggyőzése arról, hogy a Kijevnek nyújtott katonai támogatást nem lehet megszakítani, mert az hatással lehet az Egyesült Államok globális vezetésére – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az El Pais című spanyol lapra hivatkozva.
A spanyol újság szerint Volodimir Zelenszkij elnök többször is hangsúlyozta az Egyesült Államok támogatásának fontosságát, mondván, enélkül az ország nehéz helyzetbe kerülne. Trump választási kampánya során megígérte, hogy véget vet az Ukrajnába irányuló milliárdos fegyverszállítmányoknak, és a háború gyors befejezésére összpontosít, még ha ez területi engedményeket is jelent Oroszországnak. Az ukrán elnök ugyanakkor reméli, hogy Trump kampány közbeni kijelentései és tényleges elnöki lépései eltérhetnek egymástól.
Zelenszkij már megkezdte a kommunikációt Trumppal, gratulált neki a választási győzelméhez, és reményét fejezte ki egy „mindannyiunk számára új korszak” előtt. Az ukrán elnök a telefonhívásában „történelmi eredmény” elérésére képes vezetőnek nevezte Trumpot, és hangsúlyozta az amerikai támogatás fontosságát.
Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője emellett megerősítette, hogy Ukrajna számára stratégiai jelentőségűek a Trumppal fenntartott kapcsolatok. A közelmúltban megtartott Kijevi Gazdasági Fórumon ezt a témát aktívan vitatták az üzleti élet képviselői és a politikai szereplők is, hiszen a konfliktus jövőbeni megoldása az új amerikai elnök pozíciójától függhet. Zelenszkij és csapata abban reménykedik, hogy ha Trump korlátozza is a közvetlen katonai szállítást, továbbra is támogatja Ukrajnát más csatornákon keresztül.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna aktív diplomáciai kampányt indított, amelynek célja Donald Trump meggyőzése arról, hogy a Kijevnek nyújtott katonai támogatást nem lehet megszakítani, mert az hatással lehet az Egyesült Államok globális vezetésére.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731101100
[modified] => 1731090569
)
[title] => Ukrajna diplomáciai offenzívát indított, hogy megőrizze az amerikai támogatást Trump alatt – El Pais
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131798&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131798
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131799
[image] => Array
(
[id] => 131799
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7.jpg
[original_lng] => 27520
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-7.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731084316:8
[_thumbnail_id] => 131799
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1056
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 696188
[1] => 531262
[2] => 57397
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => diplomáciai kampány
[1] => Trump győzelme
[2] => Ukrajna támogatása
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[4] => Array
(
[id] => 131727
[content] =>
Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását.
Pietro Parolin azt mondta, sok bölcsességet kívánnak az Egyesült Államok új elnökének, mivel „a Biblia szerint ez a kormányzók legfőbb erénye”.
A szentszéki államtitkár úgy vélte, Donald Trumpnak azon kell dolgoznia, hogy egész nemzetének elnöke legyen, „tehát túl kell lépnie a megosztottságon, amely bekövetkezett, és korunkban nagyon is érezhető”.
A Vatikán Állam diplomáciai tevékenységét vezető bíboros kijelentette, remélik, hogy Donald Trump valóban enyhülést és megbékélést tud teremteni a világot jelenleg sújtó véres konfliktusokban.
„Azt mondta, hogy leállítja a háborút. Reméljük. Persze neki sincsen varázspálcája” – nyilatkozott Parolin.
Pietro Parolin a római Pápai Gergely Egyetem egyik rendezvényének vendégeként kommentálta az amerikai elnökválasztás eredményét.
Hangoztatta, hogy a háborúk befejezéséhez „nagyon nagy alázatra van szükség, nagy rendelkezésre állásra, mondhatjuk, hogy az emberiség általános érdekeinek valódi keresésére a részérdekekre való összpontosítás helyett”.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy ukránok és a palesztinok attól tartanak, hogy az esetleges békekötés hátrányos lehet számukra, Pietro Parolin hangoztatta, hogy Donald Trump a választási kampányban több kijelentést tett ezzel kapcsolatban, a háborúk befejezését ígérve, de nem mondott konkrét részleteket.
„Meglátjuk, mit javasol a beiktatása után” – mondta Parolin.
Arra a kérdésre, miszerint Donald Trump a latin-amerikai illegális bevándorlók tömeges kitoloncolását ígérte, Pietro Parolin megjegyezte, hogy „a pápa és a Szentszék állásfoglalása nagyon világos, (…) mi a bölcs politikát támogatjuk a migránsokkal szemben, ilyen szélsőségek elkerülésével”. Hozzátette, „emberséges megoldást” kell találni.
A szentszéki államtitkár szerint a Vatikán és Washington kapcsolata nem módosul a Trump-kormányzattal.
„Kapcsolatban álltunk (Trumppal) előző elnöksége idején is, tehát többé-kevésbé úgy folytatjuk, ahogyan mindig tesszük. Vannak kérdések, amelyekben közel állunk egymáshoz, másban talán különbségek adódnak és távolságot teremtenek, de alkalmunk lesz a párbeszéd gyakorlására, hogy együtt találjunk rá a közös pontokra a közös jó és a világ békéje érdekében” – mondta Pietro Parolin.
Ferenc pápa az elnökválasztási kampányban csupán annyit üzent az amerikaiaknak, hogy válasszák „a kisebbik rosszat”.
Az argentin egyházfő és Donald Trump között közös pontot képvisel az élet védelme, viszont másképpen értékelik a klímaváltozást és a migrációt.
Trump első elnökségének idején, 2017 májusában tett látogatást a Vatikánban.
A francia elnök Donald Trump győzelme után azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy hangolják össze közös stratégiájukat.
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár telefonbeszélgetést folytatott, hogy egyeztessék álláspontjukat az amerikai elnökválasztás eredményét illetően, amelyet Donald Trump nyert meg, számolt be a Reuters november 6-án, szerdán.
A hírek szerint Franciaország és Németország védelmi miniszterei szerdán Párizsban találkoznak. A kormánytisztviselők valószínűleg megvitatják Ukrajna stratégiáját, a NATO-t és az EU védelmi stratégiáját.
Ismertté vált, hogy Macron Trump győzelme után felajánlotta az uniós országoknak, hogy a közös európai stratégiáról tárgyaljanak.
„Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy az Európai Unió 27 tagállama hangolja össze stratégiáját Európa megerősítése érdekében, miután Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást”, közölte egy francia kormánytisztviselő.
Donald Trumpgyőzelmét követően az amerikai elnökválasztáson az orosz külügyminisztérium közölte, hogy együtt fognak dolgozniaz új amerikai adminisztrációval, „keményen védve az orosz nemzeti érdekeket” és szem előtt tartva „a háborúban kitűzött összes cél elérését” – olvasható az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának szerdán közzétett közleményében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az orosz külügyminisztérium közölte, Trump győzelme az amerikaiak elégedetlenségét tükrözi Joe Biden kormányzásával és a Demokrata Párt választási programjával.
Kijelentették, hogy Trump a demokraták által ellene indított „propagandakampány” ellenére győzelmet aratott, de ez „nem törli el az Egyesült Államok társadalmának mély megosztottságát”.
Az Oroszországi Föderációnak ugyanakkor „nincs illúziója” a megválasztott amerikai elnökkel kapcsolatban, akit „Oroszországban nagyon jól ismernek”.
„Az USA-ban uralkodó politikai elit pártállástól függetlenül ragaszkodik az oroszellenes hozzáálláshoz és „Moszkva megfékezésének” irányvonalhoz. Ezt nem befolyásolja az USA belpolitikai barométerének ingadozása, legyen szó Trump és támogatói értelmezésében „Amerika az első”, vagy a demokraták szabályain alapuló világrendről”, áll a közleményben.
„Oroszország akkor fog együtt dolgozni az új adminisztrációval, amikor azt beiktatják a Fehér Házban, keményen fogja védeni az orosz nemzeti érdekeket, és a különleges katonai művelet összes céljának elérésére fog összpontosítani. Feltételeink változatlanok, Washingtonban jól ismerik őket” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.
Harris „megvitatta Trumppal a békés hatalomátmenet fontosságát” – közölte az alelnök egyik magas rangú munkatársa.
„Trump köszönetet mondott Harris alelnöknek eltökéltségéért, szakmaiságáért és kitartásáért végig a kampány során, és a két vezető megegyezett, hogy egyesíteni kell az országot” – írta közleményében Steven Cheung, a republikánus jelölt szóvivője.
Gratulált Donald Trumpnak Joe Biden elnök is, és meghívta a Fehér Házba – közölte az elnöki hivatal.
A 81 éves demokrata párti politikus csütörtökön intéz „üzenetet a nemzethez”, hogy szóljon a választás eredményekről és az átmeneti időszakról – tette hozzá a Fehér Ház.
Trump Észak-Karolina, Georgia, Pennsylvania és Wisconsin billegő államokban aratott győzelmével biztosította a győzelmet szerda reggel, ezekhez csatlakozott később Michigan állambeli győzelme is.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy egy második Donald Trump-elnökség „kockázatokat” jelent egy sor kérdésben, köztük az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásában és az Európával folytatott kereskedelemben.
Miközben a közösségi médiában megosztott nyilatkozatában gratulált Trumpnak az elsöprő győzelemhez és dicsérte a „kiváló svéd–amerikai kapcsolatokat”, a svéd kormányfő ugyanazzal a levegővel egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Fehér Ház új lakója katasztrófát jelent Európa számára.
Trump második ciklusa kockázatos lehet a kontinens védelme szempontjából. Az előző kormány például kiállt Ukrajna mellett, a republikánusok azonban már nem ennyire kemények Oroszországgal szemben – idézte a Politico Kristerssont, aki a kínai-amerikai kereskedelmi háború szörnyű következményeire is felhívta a figyelmet.
Svédország rendkívül függ az exporttól, az Egyesült Államokkal pedig jelentős kereskedelmi kapcsolatai vannak; Trump azonban a kampánya során többször is megígérte, hogy az amerikai piac védelme érdekében 10-20 százalékos vámokat fog kivetni még a legnagyobb partnereire is.
Felkészült a svéd kormány Amerika távozására
Kristersson azonban megismételte, hogy Európa számára a legnagyobb gondot a Kijevnek nyújtott támogatások megszakítása jelenti, mivel az USA volt eddig az ukrán hadsereg legnagyobb támogatója a háború kitörése óta.
Trump azonban többször is azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a Kijevnek nyújtott amerikai segélyeket – igaz, ezzel párhuzamosan a konfliktus lezárását is első számú célnak tűzte ki.
A svéd kormányfő elismerte, hogy az EU eddig természetesnek vette az amerikai bőkezűséget, s bár hálásak érte, megérti, ha ezután egyedül kell ellátniuk az ukránokat fegyverekkel.
Mi készen állunk arra, hogy támogassuk Kijevet, akár az USA nélkül is. Európa biztonsága a cél, és ehhez minden áldozatot hajlandóak vagyunk meghozni – jelentette ki Kristersson, hozzátéve, hogy kormánya hónapok óta dolgozik forgatókönyveken, amelyek megoldást nyújthatnak a Trump-elnökséggel járó kockázatokra.
[type] => post
[excerpt] => Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerdán arra figyelmeztetett, hogy egy második Donald Trump-elnökség „kockázatokat” jelent egy sor kérdésben, köztük az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásában és az Európával folytatott kereskedelemben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730982240
[modified] => 1730948085
)
[title] => Svéd miniszterelnök: Trump győzelme veszélyt jelent Európára – ki fog fegyvert adni Ukrajnának?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131610&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131610
[uk] => 131771
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131611
[image] => Array
(
[id] => 131611
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson.jpg
[original_lng] => 55172
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/ulf-kristersson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731058418:2
[_thumbnail_id] => 131611
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 783
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] =>
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
A kiadvány azt tanácsolta a német hatóságoknak, hogy már most kezdjék el rendezni kapcsolatukat Trumppal.
A német hatóságoknak készen kell állniuk arra, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül is segítséget nyújtsanak Ukrajnának.
Erre a következtetésre jutott Paul Ronzheimer, a BILD főszerkesztő-helyettese, miután részt vett az USA Republikánus Pártja kongresszusán. „A Republikánus Párt közgyűlése után egy dolog egyértelmű: Trump az amerikai elnökválasztás favoritja! A német kormány eddig durván alábecsülte Trump győzelmének valószínűségét. Ez veszélyes Németország számára. Bárki a kormányban, aki továbbra is zúgolódik és nyilvánosan panaszkodik arra, hogy a Trump 2.0 milyen rossz lehet, Németország érdekei ellen cselekszik” – osztotta meg meggyőződését az újságíró.
Megjegyezte, hogy jelenleg három dologra van szükség. Először is Olaf Scholz kancellárnak közvetlenül fel kell vennie a kapcsolatot egy lehetséges Trump elnökkel. „Sholznak fel kell hívnia telefonon az elkövetkezendő napokban” – javasolta az újságíró.
Másodszor, a német gazdaság védelme érdekében a kormánynak terveket kell kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy Trump kemény kereskedelmi politikájának és esetleges büntetővámjainak milyen következményei lehetnek, és fel kell készülnie ezekre.
Harmadszor, Ronzheimer véleménye szerint Németországnak és minden Ukrajnát támogató országnak most ki kellene dolgoznia egy tervet arra vonatkozóan, hogy az ország hogyan folytathatja a harcot az Oroszországi Föderáció ellen az Egyesült Államok segítsége nélkül.
„Ha a végén nem is alakul minden olyan drámaian, az már most egyértelmű, hogy Trump sokkal többet fog követelni Európától. A milwaukee-i pártkonferencia jelzés értékű kell hogy legyen a kancellár és a kormány számára” – összegezte Ronzheimer.
Zelenszkij és Trump beszélgetése
Július 20-án vált ismertté, hogy Zelenszkij telefonon tárgyalt Trumppal. Elmondása szerint azért beszélgetett Trumppal, hogy gratuláljon neki a Republikánus Párt amerikai elnökjelöltségéért. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnökjelölt telefonbeszélgetése „kellemes beszélgetés volt a kölcsönös tisztelet jegyében” – mondta Szerhij Nyikiforov elnök sajtótitkára.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
