A Legfelső Tanács rendészeti bizottsága a katonai nyilvántartásba vétel és mozgósítás szabályainak megsértéséért viselt felelősségről szóló törvénytervezet tárgyalása során megállapította az állampolgárokra, valamint a tisztviselőkre és jogi személyekre kiszabható pénzbírságok összegét – közölte hétfőn Szerhij Ionusasz, a bizottság elnöke az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Ionusasz elmondása szerint a bizottság javasolta a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért, valamint a védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért viselt felelősségről szóló 10379. számú törvénytervezet egyes rendelkezéseinek az alábbi formában történő rögzítését: békeidőben a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért 200-300 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő (3400-5100 hrivnya) pénzbírsággal sújtható. Ha a cselekményt ismételten vagy a hadiállapot idején követték el, a bírság 1000-1500 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő összegre nő, ami 17 000-25 500 ezer hrivnya.
A védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése az állampolgároknak 5100-8500 hrivnyába, békeidőben a tisztviselők és jogi személyek számára 17-34 ezer hrivnyába kerül. Háborús időszakban a bírság 17 000-25 500 hrivnya az egyszerű állampolgárok, és 34 000-59 500 hrivnya a jogi személyek és tisztviselők számára.
A bizottság azt is javasolta, hogy ezzel a törvénytervezettel ne módosítsanak Ukrajna büntetőtörvénykönyvén, hagyják meg a szabályozást a jelenlegi változatukban. A bizottság azt is javasolta a parlamentnek, hogy ezt a törvényjavaslatot alapként és összességében fogadja el.
Amint azt Ionusasz megjegyezte, később derül ki, hogy a Legfelső Tanács képviselői beleegyeznek-e a törvényjavaslat egészének azonnali elfogadásába.
A területi toborzási és szociális támogatási központban való megjelenés elmulasztása miatt kiszabott bírság emeléséről a bíróság dönthet, a megfelelő törvénytervezetet már a tárgyalja a parlament – közölte szombaton Roman Kosztenko, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkárára az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a bizottsági titkár elmondta: „Ilyen döntést a bíróság hozhat. Ez a törvénytervezet jelenleg a rendészeti bizottság előtt van. A fő törvénytervezettel párhuzamosan terjesztették elő – ezek a közigazgatási törvénykönyv módosításai. Most a rendészeti bizottság fogja vizsgálni ezeket a normákat És akkor majd kiderül, milyen normákkal és cikkekkel kerül majd az ülésterembe.”
„A Legfelső Tanács azon dolgozik, hogy párhuzamosan tárgyalja a mozgósításról szóló törvényjavaslatot és más kapcsolódó törvényjavaslatokat” – emlékeztetett Roman Kosztenko.
A parlament nyilvántartásba vette a Telegram messengerről szóló törvénytervezetet. A platform kapcsolatban lehet az agresszor országgal, ezért kiemelt figyelemmel kell ellenőrizni, áll az értelmező dokumentumban, olvasható a parlament honlapján közzétett bejegyzésben.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a 11115. számú törvénytervezetet, amely az információmegosztó platformok, köztük a Telegram messenger tevékenységének szabályozását javasolja.
A javaslat és a törvényjavaslat szerzői 12 parlamenti képviselő. „Az Ukrajna elleni teljes körű agresszió körülményei között ezek a problémák nyilvánvaló veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra nézve. Ennek a törvénytervezetnek az a célja, hogy az állami szerveket a megfelelő eszközökkel látja el” – áll az indokolásban.
A törvénytervezet előírja, hogy az információs platformokhoz megosztott hozzáférést biztosító szolgáltatók kötelesek nyilvánosságra hozni tulajdonosi szerkezetüket és finanszírozási forrásaikat. Ha a törvénytervezetet elfogadják, és törvényerőre emelkedik, az agresszor ország lakosai által finanszírozott egyes csatornák nem fognak tudni működni Ukrajnában.
A törvényjavaslat javasolja annak a törvényi vélelemnek a felállítását is, amely szerint a szolgáltatóval való kommunikáció hiánya, többek között a képviselet hiánya, valamint a szükséges okmányok, információk megadásának elmulasztása miatti ellenőrzés lefolytatásának lehetetlensége alapja annak, hogy egy ilyen szolgáltató tulajdonosi szerkezetét átláthatatlannak ismerjék el.
„További érv a szabályozás bevezetése mellett, hogy ha a Telegram platform egy agresszor államhoz köthető, amit az Oroszországi Föderáció elnöke, a Roszkomnadzor orosz internetszabályozó és más tisztviselők nyíltan kimondtak” – olvasható az indoklásban.
Beterjesztették a Legfelső Tanácsnak szerdán a törvénytervezetet, amely indítványozza, hogy katonai szolgálat esetén elengedik a börtönben lévő rabok büntetésének letöltését – számolt be az rbc.ua hírportál a parlament elé került dokumentumra hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet feltételes szabadlábra bocsátja azokat a rabokat, akik szerződés alapján vállalják a katonai szolgálatot. A törvénytervezet szövege egyelőre nem elérhető.
A Legfelső Tanácsnak korábban benyújtott mozgósításról szóló javasolja a büntetett előéletű ukránok önkéntes mozgósításának engedélyezését, de számos kivétellel.
Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter radikálisabb megközelítést alkalmazott. Kijelentette, hogy az ilyen állampolgárokat erőszakkal kell mozgósítani. Megengedné a rabok mozgósítását is. A miniszter szerint kockázatos lesz fegyvert adni nekik, de ez kiváltható lapáttal.
A mozgósításról szóló új törvénytervezet egyáltalán nem szabályozza a kötelező hadkötelesi létszám kérdését, mert a jogszabály mindenekelőtt új mechanizmus létrehozását és a hadseregbe történő toborzási eljárás tökéletesítését javasolja – Illarion Pavljuk, a Védelmi Minisztérium sajtó- és információs osztályának a vezetője az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavljuk elmondta, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet nem tartalmazza a meghatározott számú, a fegyveres erőkbe toborozandó személyek számát. „Olyan mechanizmus létrehozásáról beszélünk, amely annyi emberrel bővíti a hadsereget, amennyi szükséges. És mostantól ezt a számot egyrészt a harcok állása, másrészt ez a mozgósítási mechanizmus, amely az embereket a hadseregbe vonzza, az állam azon képessége, hogy bizonyos időn belül bizonyos számú embert biztosítson és így tovább” – tette hozzá.
A sajtós tiszt hangsúlyozta, hogy a törvénytervezetben előírt összes mechanizmus nem jön létre azonnal. „Ott sok mechanizmust kell létrehozni. Ez sok mindenre vonatkozik, sok rendelkezés külön szabályozási keretet igényel. Ez normális. A másik dolog, hogy háború idején azt akarjuk, hogy a lehető leghamarabb működjön. Sok munka van még hátra” – mutatott rá.
Arról, hogy az új törvény milyen feltételekkel léphet életbe, az osztályvezető kiemelte: az lenne a legjobb az ország számára, ha ezt a mozgósítási mechanizmust javítanák. „Arra számítunk, hogy a törvényjavaslatot a lehető legrövidebb időn belül támogatni fogja a parlament, és ezt követően az elnök is aláírja” – fejezte ki reményét Illarion Pavljuk.
A kormány jóváhagyta a mozgósításról szóló, átdolgozott új törvénytervezetet, a dokumentum hamarosan a Legfelső Tanács elé kerül – számolt be kedden az rbc.ua hírportál kormányzati forrásra hivatkozva.
A jelentés szerint az informátor elmondta, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a sorkatonai szolgálatról szóló új törvénytervezetet Védelmi Minisztérium terjesztette elő, és a parlamenti képviselők dolgozták át.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán hatóságok új mozgósítási törvénytervezeten dolgoznak, miután az előzőt visszavonták. A korábbi dokumentum számos korlátozást és szankciót írt elő Ukrajna hadköteles állampolgáraival szemben, akik elkerülik a mozgósítást. A közvéleményben felháborodást keltett az a javaslat is, hogy törlik a III. kategóriába tartozó fogyatékosok halasztási lehetőségét, és az, hogy a behívókat e-mailben kézbesítik.
A negatív társadalmi fogadtatás eredményeként január 11-én visszavonták a mozgósításról szóló korábbi törvényjavaslatot. Azóta egy új dokumentumon folyik a munka. Ezt követően Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke elmondta, milyen észrevételeket nyújtott be a parlament a kormánynak a mozgósítási törvénytervezettel kapcsolatban.
A kormány benyújtotta a parlamentbe „Ukrajna Gazdasági Biztonsági Irodájáról”, valamint „Az ukrán büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról” szóló törvénytervezeteket, amelyek szerepelnek a Nemzetközi Valutaalappal kötött memorandumban, számolt be Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője.
A 10439. számú törvénytervezetet az Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatala tevékenysége jogalapjának tökéletesítése érdekében dolgozták ki.
A dokumentum az alábbi javaslatokat tartalmazza:
meghatározni a Gazdasági Biztonsági Hivatal igazgatójának megválasztásával foglalkozó versenybizottság tagjaival szemben támasztott követelményeket, jogaikat és kötelezettségeiket, a döntéshozatal rendjét;
írja elő a Gazdasági Biztonsági Hivatal igazgatója felmentésének okait, valamint a Gazdasági Biztonsági Hivatalba történő kinevezés előtt a pszichofiziológiai vizsgálat elvégzésének kötelezettségét.
Ezenkívül a kormány benyújtotta a 10440. számú, „Az ukrán büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról” szóló törvénytervezetet is, amelyben az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:
a nyomozói, illetve az operatív és műszaki egységek írásbeli utasítás alapján végzik nyomozói tevékenységüket, kivéve a Gazdasági Biztonsági Hivatal nyomozóját valamint a büntetőeljárást irányító ügyészt;
a bírósági nyomozó határozatának valamint a bírósági rendelet végrehajtási eljárásának javítása, feltéve, hogy a határozat végrehajtása a parlament illetékes ombudsman képviselőjének jelenlétében történik;
a Gazdasági Biztonsági Hivatal és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda joghatóságai számára, tulajdonjogtól függetlenül, hatásköreiken belül kizárólagos jog biztosítása arra, hogy elvégezhessék a vállalkozások, intézmények, szervezetek pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzését;
a Nemzeti Rendőrséget és az Ukrán Biztonsági Szolgálatot töröljék az állami pénzügyi ellenőrző szervek listájáról.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn beterjesztette a többes állampolgárságról szóló törvénytervezetet a Legfelső Tanácsnak – közölte az rbc.ua hírportál az államfőnek az ukrán egység napja alkalmából mondott köszöntőjében tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ma egy kulcsfontosságú törvénytervezetet terjesztek a Legfelső Tanács elé, amely lehetővé teszi a törvény átfogó módosításainak elfogadását és a többes állampolgárság intézményének bevezetését.” Szerint ez lehetővé teszi az ukrán állampolgárság megszerzését a világ különböző országaiból származó összes ukrán nemzetiségű személy és leszármazottaik számára, kivéve Oroszország állampolgárait.
„Mindazokat, akik a különböző kivándorlási hullámok időszakaiban kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, Európában, az USA-ban, Kanadában, Ázsia országaiban, Latin-Amerikában kötöttek ki. Mindazok, akik több száz és ezer kilométer ellenére is segítenek nekünk a szülőföldjükről. Külföldi önkéntesek, akik Ukrajna védelmére keltek, mindazok, akik Ukrajna szabadságáért, valamint szülőföldjükért harcolnak. És Ukrajna azzá válik számukra” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A kormány néhány héten belül benyújtja a Legfelső Tanácsnak a mozgósításról szóló törvényjavaslat új változatát – jelentette ki hétfőn Natalija Kalmikova védelmi miniszterhelyettes az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kalmikova hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet új változata a közeljövőben a Legfelső Tanács elé kerül. A dokumentumnak egy bizonyos egyeztetési folyamaton kell keresztülmennie a kormányban – tette hozzá. Mint jelezte, mielőbb szükség van egy ilyen törvényre, mivel ez szolgálja az Ukrajnát közel 2 éve a fronton védő katonák érdekeit.
A védelmi miniszterhelyettes kérdésre válaszolva, hogy mikor terjesztik a törvénytervezetet a parlament elé, azt válaszolta: „Szeretnénk, ha napok múlva megtehetnénk, de tudjuk, hogy nagy valószínűséggel néhány hét múlva.” Mint hozzátette, a törvénytervezetben foglaltak végrehajtásának megkezdése is heteken vagy egy hónapon belül várható.
A Legfelső Tanács csütörtökön tárgyalja első olvasatban a mozgósításról szóló törvényjavaslatot, a dokumentumot a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság javaslataival együtt fogják vizsgálni – közölték szerdán Jaroszlav Zseleznyak és Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselők, a Telegram-csatornáikon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint mindkét honatya jelezte, hogy a Nép Szolgája párt frakcióvezetője, David Arahamija bejelentette a mozgósításról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdését az ülésteremben. A Legfelső Tanács január 11-én kezdi meg a dokumentum vizsgálatát első olvasatban.
A parlamenti képviselők a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság javaslataival együtt tárgyalják a törvénytervezetet. A képviselők ugyanakkor hangsúlyozták: ez nem jelenti azt, hogy a törvénytervezetet abban a formában fogadják el, ahogyan azt a Legfelső Tanács elé terjesztették. A törvényjavaslatot a második olvasat előtt felülvizsgálatra küldik.
