A lengyel kormány „forradalmi” változtatásokat készít elő az Ukrajnából érkező menekültek megsegítéséről szóló, a háború kezdete óta hatályos törvényben – írja az RBC News.
Úgy tudják, a Belügyminisztérium március 29-én nyújtja be a törvény módosításának tervezetét. A legfontosabb változás annak a rendszernek a megszüntetése lesz, amely az ukránok étkeztetésének és elhelyezésének finanszírozását napi 40 zloty összegben biztosítja a legfeljebb tíz fő befogadására alkalmas magánközpontokban.
Fontos változás lesz továbbá, hogy a jövő évtől bevezetik a három évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt az Ukrajnából érkező menekültek számára.
A Legfelső Tanács március végéig második olvasatban elfogadhatja az új mozgósítási törvénytervezetet, amelyben több mint 4000 módosítás történt – jelentette ki pénteken Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Veniszlavszkij elmondta, ha már a feltételekről beszélünk, akkor nagyjából jövő hétfőn, március 4-én elkészítheti az összehasonlító táblázatot a titkárság erről a törvénytervezetről. Ezt követően pedig március 5-6-tól kezdődően a Legfelső Tanács paragrafusonkénti tárgyalást indíthat, és a módosításokat benyújtó képviselők részvételével figyelembe veheti vagy elutasíthatja azokat – tette hozzá.
„Optimista szempontból a bizottság március 10-15-ig be tudja fejezni a módosító indítványokat. Pesszimista tekintetben március 20-ig megfontoljuk azokat, kialakítjuk a bizottsági következtetést, megszavazzuk és a törvényjavaslatot a Legfelső Tanács elé küldjük második olvasatra. Vagyis mind az optimista, mind a pesszimista forgatókönyv szerint március végéig minden esélyünk megvan arra, hogy a teremben második olvasatban megszavazzuk ezt a törvényjavaslatot” – mutatott rá a honatya.
Mint a képviselő hozzátette, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságnak a teljes körű orosz invázió kezdete óta nem dolga ennyi módosítással. „Ezért az a döntés született, hogy minden azonos típusú jogszabály-módosítást csoportokra osztunk. Ennek eredményeként a több mint 4000 módosításból 16 olyan kulcsfontosságú tömböt kaptunk, amelyeket a képviselők javasoltak, hogy változtassunk, tegyük más formátumba” – emlékeztetett
„Négy napig dolgoztunk, hétfőtől csütörtökig. Most egy bizottsági ülésről jöttem, ahol véglegesítettük és megfontoltuk a törvényjavaslat átmeneti és záró rendelkezéseit. Továbbá azon koncepcionális dolgok alapján, amiket mérlegeltünk és támogattunk vagy nem támogattunk ezekben a tömbökben a bizottság titkársága összehasonlító táblázatot fog készíteni azokkal a jogalkotási javaslatokkal, amelyek ebbe a 16 blokkba kerültek. Akkor sokkal gyorsabban tudunk majd bizonyos módosításokat elutasítani vagy jóváhagyni” – mondta el Fegyir Veniszlavszkij.
A Legfelső Tanács a büntetőtörvénykönyv módosítására készül, ami megszigorítaná a mozgósítás elől külföldre szökő hadkötelesek büntetését – közölte az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanácsba beterjesztett törvénytervezet Ukrajna büntetőtörvénykönyvének olyan módosításáról szól, ami Ukrajna államhatárának a mozgósítás elkerülése céljából történő illegális átlépéséért való felelősség szigorítását írja elő. A kezdeményezés egy olyan cikkely beépítését indítványozza a büntetőtörvénykönyvbe, amely szerint a határátlépés „a katonai szolgálatra történő behívás alóli kibúvás céljából a mozgósítás során hadiállapot idején…” 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ennek a bűncselekménynek megismétlése vagy személyek csoportja által történő elkövetése esetén 5-től 8 évig terjedne a szabadságvesztés. Ugyanakkor mentesülne a felelősségre vonás alól az a személy, aki az illegális határátlépésétől számított 6 hónapon belül önkéntesen visszatér Ukrajnába, és aki a bűncselekmény elkövetésének tényét önként bejelenti Ukrajna Állami Határőrszolgálata munkatársainak.
Az új törvény értelmében az emigrációba kényszerült ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanovszkaja például nem indulhat az elnökválasztáson.
Új, az államfőről szóló törvény átfogó kiigazítását tartalmazó jogszabályt írt alá Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. A jogszabály egyebek között többletjogokat és kiváltságokat tartalmaz az elnök és családja számára, még a Lukasenka államfői tisztének megszűnése utáni időszakra is.
A törvénymódosítás – amelynek szövegét nem tették közzé, csupán egyes rendelkezéseit az államfő honlapján – megállapítja, hogy Fehéroroszország elnöke áll a közigazgatási rendszer élén, és a parlament küldötte. A jogszabály megerősítette Lukasenka hatáskörét például arra, hogy javaslatokat tegyen a parlamentnek az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság elnökeinek, helyetteseiknek és bíráinak személyére, a központi választási bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint arra, hogy indítványozza az ország fegyveres erőihez tartozó csapatok külföldre küldését, hogy azok részt vegyenek a kollektív biztonság szavatolásában, valamint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgáló tevékenységekben.
A törvénymódosítást a fehérorosz Szabadság Rádió a parlamenti megszavazáskor ismertette, kiemelve, hogy a jogszabály további garanciákat is meghatároz az elnök és családja számára, ideértve az államfő hivatali idejének lejártát is. A változtatások között szerepel, hogy a hivatalos lakóhely mellett az elnöknek ideiglenes tartózkodásra és pihenésre is biztosítani kell ingatlant. Ezeket az ingatlanokat hivatali ideje lejárta után is használhatja. Ugyancsak élete végéig igényt tarthat testőri szolgálatra.
Az államfő a törvény értelmében mentelmi joggal is rendelkezik, azaz elnöki jogkörének gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekményeiért nem vonható felelősségre, ezzel összefüggésben nem tartható őrizetben, nem állítható bíróság elé. Ráadásul ezt a mentelmi jogot családtagjaira is kiterjesztették.
Sérthetetlenek lesznek az elnök és családjának tulajdonában lévő lakó- és irodahelyiségek, közlekedési és kommunikációs eszközök, egyéb ingatlanok és iratok is.
Az elnök hivatalból való távozása után is ugyanolyan egészségügyi ellátásra és szállítási szolgáltatásokra tarthat igényt, amilyeneket államfőként élvezett. A volt elnök életének és egészségének fenntartását az állami költségvetés fedezi.
Mindemellett a volt elnöknek joga van a mindenkori elnök törvényben megállapított illetményének megfelelő, élethosszig tartó havi juttatásra. A posztjáról való távozása után az elnök egy telekkel és melléképületekkel is rendelkező állami ingatlant kap ajándékba. A volt elnök halála után családtagjai mindegyike pénzbeli juttatásban részesül az akkori államfői fizetésnek megfelelő összegben – ismertette a törvény egyes rendelkezéseit a fehérorosz Szabadság Rádió.
A parlamentben december végén elfogadott törvénymódosításban pontosították az elnökjelöltekkel szembeni követelményeket. Így az elnöki tisztségre csak Fehéroroszország területén született, legalább 40 éves, szavazati joggal rendelkező állampolgár jelöltetheti magát, aki a választásokat megelőzően legalább 20 éve állandó lakhellyel rendelkezik az országban, és soha nem volt külföldi állampolgársága, tartózkodási engedélye vagy külföldi okirata, amellyel jogosult volt bármilyen kedvezményre vagy előnyre. Ezeknek a feltételeknek nem felel meg például Lukasenka legutóbbi kihívója, az emigrációba kényszerült Szvjatlana Cihanovszkaja.
A Legfelső Tanács szakbizottságában elkezdődött csütörtökön a mozgósításról szóló törvénytervezet vitája, amelyben részt vesz Valerij Zaluzsnyij, a fegyveres erők főparancsnoka és Rusztem Umerov védelmi miniszter – közölte David Arahamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága áttekinti az új törvénytervezetet. Mint a honatya megjegyezte, a tervezet bizottsági tárgyalása közösen a fegyveres erők parancsnokságával és a Védelmi Minisztérium tisztviselőivel több napig tart.
„A parlamenti képviselőknek sok kérdésük van a mozgósítással kapcsolatban, Zaluzsnyij, Saptala vezérkari főnök és Umerov is megjelent a bizottságban, hogy válaszoljanak rájuk” – hangsúlyozta David Arahamija.
A jogrendet átalakító törvények ellen tavaly január óta egészen a Hamász októberi terrortámadásáig heti rendszerességgel tiltakoztak százezres tömegtüntetéseken Izraelben a változtatás ellenzői.
Az alkotmánybíróságként is működő testület egy hozzá benyújtott petíció nyomán hozott határozatot, ugyanis az izraeli törvények szerint bárki jogorvoslatot kérhet az új törvények vagy törvénymódosítások ellen a legfelsőbb bíróságon. A határozatot hat bíró támogatta öt ellenében.
Az alaptörvény márciusi módosítása megvédte volna Benjamin Netanjahu miniszterelnököt attól, hogy a főügyész vagy maga a legfelsőbb bíróság elrendelhesse távozását hivatalából, de a változtatás csak a következő általános választások után megalakuló izraeli parlament idején léphet hatályba.
A bíróság indoklásában kifejtette, hogy az akadályoztatási vagy cselekvőképtelenné nyilvánítási törvénymódosítás „egyértelműen személyre szabott” volt, és ezért a kneszet (izraeli törvényhozó testületet) helytelenül használta hatáskörét, amikor elfogadta a törvénymódosítást.
A kormányzó koalíció a módosítással megpróbálta megakadályozni, hogy a főügyész kinyilvánítsa Benjamin Netanjahu miniszterelnök összeférhetetlenségét az ellene jelenleg is folyó bűnvádi eljárás miatt, és ezért lemondásra kötelezze, ha a vitatott, a jogrendet és a bíróságokat átalakító jogszabályokkal foglalkozik. A törvénymódosítás bírálói azzal érveltek, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása hatással lehet a Netanjahu elleni perre, ami összeférhetetlenséget jelent hivatalával.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
A Legfelső Tanács pénteken elfogadta a nemzetiségi kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosításait, amelyek figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogainak biztonságait illetően – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A honatya tájékoztatása szerint az 10288-1. számú törvénytervezetet 317 képviselő támogatta. Mint jelezte, ez egy valamennyi frakció által finomított verzió. A törvény az Európai Bizottság által meghatározott követelmény, és a további európai integráció szempontjából fontos – tette hozzá. A szóban forgó törvényjavaslatot december 5-én nyújtották be, és egyelőre nem érhető el a parlament honlapján.
Ugyanakkor Irina Herascsenko parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy nem a kormány, hanem a parlament 10288. számú törvényjavaslata került a terembe szavazásra. „A Velencei Bizottság ajánlásait követve megvédtük a társadalmat az ukrán nyelv oktatásban, tömegtájékoztatásban, könyvkiadásban betöltött szerepének esetleges gyengülésétől és az ország oroszosításával fenyegető veszélyektől” – írta.
Az elfogadott törvény szerint az Európai Unió és a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek használata megengedett a politikai reklámokban, magániskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségek osztályaiban, médiában, kivéve az agresszor ország nyelvét. Ugyanakkor a reklámokat ukrán nyelvű fordítással kell kísérni, és minden oktatási intézményben kötelező lesz az ukrán mint államnyelv tanulása, bár a tanítás uniós nyelveken is folyhat – emlékeztetett a képviselő. „Ez a törvénytervezet a Velencei Kisebbségi Jogvédő Bizottság ajánlásait hajtja végre, de nem érinti az agresszor ország nyelvét. És nem 5 évre, ahogy a kormány tervezte, hanem határozatlan időre” – tette hozzá Irina Herascsenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács pénteken elfogadta a nemzetiségi kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosításait, amelyek figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogainak biztonságait illetően.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702056000
[modified] => 1702055268
)
[title] => Elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosításait a Legfelső Tanács
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97492
[uk] => 97495
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97493
[image] => Array
(
[id] => 97493
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[original_lng] => 51476
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702048613:8
[_thumbnail_id] => 97493
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2216
[_hipstart_feed_include] => 1
[_red_post] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 619
[1] => 307670
[2] => 696
[3] => 13466
)
[tags_name] => Array
(
[0] => legfelső tanács
[1] => nemzeti kisebbségekről szóló törvény
[2] => törvénymódosítás
[3] => Velencei Bizottság
)
)
[7] => Array
(
[id] => 97308
[content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a Legfelső Tanács által jóváhagyott adótörvény-módosításokat az adóellenőrzési moratórium megszüntetéséről, a visszavonás az egyik kötelezettség volt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodás teljesítéséhez – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács csaknem egy hónapja fogadta el a 10016d. számú törvénytervezetet Ukrajna adótörvényének és más ukrajnai törvényeknek az adóellenőrzési moratórium megszüntetésével kapcsolatos módosításairól. A jogszabályt november 27-én küldték meg aláírásra az elnöknek. „Nos, most aláírta a részleges adóellenőrzésről szóló 10016d. számú törvényt” – írta ma Telegram-csatornáján a honatya.
A politikus annak a véleményének adott hangot, hogy a törvény legkésőbb szerdán megjelenik. A változások valószínűleg december 7-én lépnek életbe. A tény az, hogy a dokumentum szövege szerint a törvénynek „legkorábban a megjelenés napját követő napon” kell hatályba lépnie.
Előtte azt feltételezték, hogy az adóellenőrzéseket a tél első napjától vissza lehet állítani. Figyelembe kell venni azt is, hogy december 5-én este a Legfelső Tanács honlapján a törvényjavaslat kartotékán továbbra sem szerepel az elnök aláírása.
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
A Legfelső Tanács a mozgósításról szóló új törvénytervezet jelentős módosításán dolgozik, elsősorban a halasztás kritériumairól és a diákok mozgósíthatóságára vonatkozó rendelkezésekről lesz szó, de a végleges szöveg még nem áll rendelkezésre – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál összefoglaló cikkében.
A jelentés szerint Marjana Bezuhla, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának helyettes elnöke ma tájékoztatott a törvénytervezet előkészítéséről. Olekszandr Zavitnevics, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának elnöke az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva megerősítette az új jogszabály készítésének tényét. A képviselő egyúttal pontosította, hogy a törvénytervezet szövegét egy munkacsoport készíti elő, de a javaslatokat jelenleg még nem véglegesítették.
„Egy ilyen törvénytervezet kidolgozása jelenleg is zajlik a bizottság munkacsoportján belül. Ez a munkacsoport frakcióközi. A bizottság az ülésen semmit nem tárgyalt. Ráadásul magát a törvénytervezet szövegét még nem vették nyilvántartásba, ezért bizonyos rendelkezésekről egyelőre nem tudunk nyilatkozni. Minden a megbeszélés stádiumában van” – mondta el Olekszandr Zavitnevics.
Marjana Bezuhla a Facebook-oldalán közölte a mozgósítási törvényben esetleg végrehajtandó főbb változtatások listát. Közöttük a többi között következők szerepelnek: új, 90 naptári napig tartó pótszabadság a fizetés megőrzésével a fogságból szabadult katonák számára (kivéve azokat, akik megtagadják a további szolgálatot és szeretnének leszerelni); új leszerelési okok (elsősorban a fogságból való szabadulás kapcsán vagy az I. vagy II. kategóriába tartozó fogyatékosság miatt, a női kadétok szerződésének megszűnése miatt vagy az SZBU, UDO hírszerző ügynökségekben végrehajtott szervezési intézkedésekkel összefüggésben; az I. és II. kategóriába tartozó fogyatékos, illetve a szakértői bizottság jelentése szerint állandó gondozásra szoruló személy gondozásának halasztására jogosultak köre a legközelebbi rokonság fokú családtagokra szűkül: (a férj (feleség) szülei, gyermekek, gyermekek férje (felesége), beleértve az örökbefogadott gyermekeket is); azok a hadkötelesek, akiknek a felesége (férje) a III. kategóriába tartozó fogyatékkal él, elveszítik a halasztás jogát; a változtatások célja, hogy kiküszöböljék a mozgósítás elkerülésének lehetőségét egy második, harmadik felsőfokú végzettség megszerzésével; bővül a katonai nyilvántartásba vett személyek listája, elsősorban azokkal, akik az ukrán állampolgárság megszerzése előtt katonai szolgálatot teljesített más államokban; akit bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el szabadságvesztésre, szabadságkorlátozásra, ideértve a büntetés letöltése alóli felmentést is; akik a felsőoktatási intézmények elvégzése után katonai, (speciális) tiszti (középvezetői) fokozatot kaptak, vagy akik a tartalékos tisztképző program keretében végzett katonai kiképzést követően kaptak katonatiszti fokozatot.
A módosító törvénytervezet készítésének tényét egy másik parlamenti képviselő is megerősítette az rbc.ua hírportálnak névtelenséget kérő kommentárjában, megjegyezve, hogy „a diákok mozgósításának nagy a valószínűsége”. „Egyelőre nehéz prognosztizálni. A tervezet véglegesítése folyamatban van a bizottságban. De általánosságban a diákok esetében nagy a valószínűség” – jegyezte meg a hírportálnak a parlamenti informátor.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács a mozgósításról szóló új törvénytervezet jelentős módosításán dolgozik, elsősorban a halasztás kritériumairól és a diákok mozgósíthatóságára vonatkozó rendelkezésekről lesz szó, de a végleges szöveg még nem áll rendelkezésre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700502000
[modified] => 1700500897
)
[title] => A Legfelső Tanács jelentős törvénymódosításokra készül a mozgósítással kapcsolatban, a diákok is érintettek lehetnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95922&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95922
[uk] => 95940
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 95923
[image] => Array
(
[id] => 95923
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas.jpg
[original_lng] => 59076
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/mozgositas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1700502631:3
[_thumbnail_id] => 95923
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2475
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 17
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Sürgős
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 302296
[1] => 53132
[2] => 696
)
[tags_name] => Array
(
[0] => diákok mozgósítása
[1] => mozgósítás
[2] => törvénymódosítás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 94241
[content] =>
Jelenleg nincs ok a mozgósításról szóló törvény gyökeres megváltoztatására – jelentette ki pénteken Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja az Ukrinform hírügynökség médiaközpontjában tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a honatya hangsúlyozta: „A legfelső tanács tevékenysége, a jogalkotási folyamat szempontjából nincs alapja a mozgósítással kapcsolatos radikális törvénymódosításoknak.” Emlékeztetett arra, hogy a területi toborzási és a szociális támogatási központok lényegében az ukrán fegyveres erők struktúrája, amelyet a fegyveres erők főparancsnokának közvetlen alárendeltségében lévő tisztek irányítanak.
„Így tehát, ha a biztonsági és védelmi szektor vezetői úgy vélik, hogy indokolt a mozgósított ukrán állampolgárok számbeli vagy minőségi mutatóinak emelése, akkor erre jelenleg minden lehetőségük megvan a hatályos jogszabályok keretein belül. A parlamenti szakbizottság folyamatosan dolgozik a mozgósításra vonatkozó jogszabályok tökéletesítésén, és általában a biztonsági és védelmi szektor tevékenységének javításán.
