A Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága bírálta a fegyveres erők magas rangú és magas beosztású tisztjeinek a közelmúltbeli letartóztatását, a bizottság úgy véli, hogy az ilyen döntések egyenlőségjelet tesznek Ukrajna védelmezői és a veszélyes bűnözők közé – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a parlamenti bizottság határozatára hivatkozva, amelynek tartalmát Fegyir Veniszlavszkij képviselő osztott meg.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács bizottsági közleménye megállapította, hogy 2022-ben a parlament a hadiállapot idején harci mentelmi jogot írt elő jogszabályban. Ez a mentelmi jog lehetővé teszi, hogy a katonai állományt, beleértve a parancsnokokat is, felmentsék a büntetőjogi felelősség alól a hadiállapot során elkövetett cselekmények miatt.
A Legfelső Tanács bizottsága ugyanakkor elismerte, hogy alaposan tanulmányozni kell azokat az eseményeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak, és károsíthatják az állam nemzetbiztonságát, de a közelmúlt bírósági döntéseiben „a jogi normák szelektív alkalmazásának jeleit látja”. Ez a bizottság szerint „a törvény és a bíróság előtti egyenlőség, az objektivitás, a pártatlanság és az igazságosság alapelvei megsértéséhez vezethet”.
„Az aktív katonákkal szembeni túlzottan szigorú megelőző intézkedések alkalmazása aránytalan, és a hatályos jogszabályok normáinak önkényes értelmezésén alapul. A fegyveres agresszió visszaszorításában való részvételükért állami kitüntetéssel elismert tisztek és tábornokok demonstratív letartóztatása, a túlzott mértékű óvadék a közvélemény szemében de facto a különösen veszélyes bűnözők és fegyverrel a kezükben Ukrajna függetlenségéért harcoló emberek közötti egyenlőség jele”
– vélte a Legfelső Tanács szakbizottsága.
A parlamenti testület ígéretet tett arra is, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a fegyveres erők katonái, valamint a biztonsági és védelmi erők más képviselői elleni büntetőeljárások állását. „A következő ülésen a bizottság tervezi az érintett szaktestületek tájékoztatásának meghallgatását, amelynek eredménye a bizottság megfelelő döntése” – áll a közleményben.
Varsó diplomáciai jegyzékben tiltakozott azon oroszországi emlékhelyek megrongálása miatt, amelyeket a szovjet lágerekben elhunyt lengyel katonáknak állítottak – közölte szerdán Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője.
Lengyelország most az orosz fél reagálására és magyarázatára vár, az elkövetők felderítését és megbüntetését követeli – mondta el Wronski a PAP hírügynökségnek.
Az északnyugat-oroszországi Novgorodi területen található, a második világháborús lengyel földalatti Honi Hadsereg katonáinak állított emlékhelyek megrongálásáról a szentpétervári lengyel főkonzulátus számolt be a közösségi médiában kedden.
Moszkva a múlt héten bejelentette a szentpétervári lengyel főkonzulátus bezárását, válaszul arra, hogy Lengyelország az utóbbi hónapokban történt, szerinte orosz hátterű szabotázsakciók miatt bezárja a nyugat-lengyelországi Poznan városában működő orosz konzulátust.
Wronski kedden rámutatott: az emlékhelyek megrongálására éppen a két főkonzulátus bezárásának bejelentését követően került sor. Úgy ítélte meg: szándékos cselekedetről van szó. A szóvivő közölte: az emlékműveket összesen három helyszínen rongálták meg, egy keresztet is összetörtek.
A Novgorodi terület Borovicse településének térségében működő lágerekbe a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) a második világháború végén és a háborút követően, 1944–1946-ban több mint 6 ezer lengyel ellenállót hurcolt el. Több mint 600, a lágerben elhunyt katonát névtelen sírokban hantoltak el.
Nagy port kavar Németországban egy nyílt levél, amelyet az őszi tartományi választásokon sikeres, újbaloldali BSW alapító-elnöke, Sahra Wagenknecht és Alice Schwarzer nőjogi aktivista jegyez, és amely az ukrajnai háború európai eszkalációjának megakadályozására szólít fel. A „38-ak felhívását” több Németország-szerte ismert színész, művész, politikus és sportoló is aláírta.
„Egy perc múlva tizenkettő – Előzzük meg a nagy európai háborút!” címmel közölt nyílt levelet a német sajtóban Sahra Wagenknecht, a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) elnöke és Alice Schwarzer nőjogi aktivista. A politikus és a publicista közös felhívásukban felszólítják a jelenlegi német politikai vezetést, hogy tegyenek meg mindent egy nagy európai háború megakadályozásáért.
„Legfőbb ideje, hogy a német politikusok határozottan kiálljanak a háború eszkalációjának megállítása és az azonnali tűzszünet mellett, amelyet béketárgyalások követhetnek”
– írják a levélben, amely mostanra a teljes német sajtót bejárta.
Wagenknechték békefelhívását eddig 38 prominens személyiség írta alá, köztük Otto Schily korábbi szociáldemokrata belügyminiszter és Katarina Witt, egykori NDK-s műkorcsolyázó és sport-szépségkirálynő, az 1988-as szöuli olimpia bajnoka.
A felhívásban egyebek mellett az is szerepel, hogy Ukrajna nemcsak a fegyverek, hanem katonák terén is hiányt szenved, és kijelentik, hogy nem látszik az öldöklés vége.
Németország újra csatatérré válhat
Joe Biden amerikai elnök „utolsó pillanatban” hozott döntése, miszerint engedélyezi az Oroszország elleni támadásokat az Egyesült Államok által az ukránok rendelkezésére bocsátott rakétákkal, új szintre emelte az eszkalációt – írják a német baloldaliak. Hozzáteszik: azzal, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország követte az Egyesült Államok példáját, fokozták a háborús kockázatot Európában. „Németország újra csatatérré válhat” – figyelmeztet Wagenknecht és Schwarzer a kiáltványban.
A levélben bírálják Joe Biden leköszönő amerikai elnököt is. „Biden korábban elutasította ezt a lépést (amerikai közepes hatótávolságú rakéták oroszországi területek elleni bevetését – a szerk.) azért, hogy (…) elkerüljük a harmadik világháborút. Vajon ez most már nem érvényes?” – teszi fel a költői kérdést Wagenknecht és Schwarzer.
A háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország atomtöltet hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön.
A miniszter a dél-lengyelországi Chrzanówban tartott sajtóértekezletén az ukrán légierő csütörtök reggeli közlésére reagált, miszerint az orosz hadsereg az ukrajnai Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával (ICBM) támadta.
„Ez a konfliktus nagy eszkalációja, hiszen olyan rakétákról van szó, amelyekről tudjuk, milyen töltetet hordoznak szabály szerint” – fogalmazott Sikorski. Hozzátette: az ICBM bevetése újabb fázisát jelenti az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott háborúnak. Aláhúzta: eltökélt szándéka, hogy a háborút minél távolabb kell tartani Lengyelország határaitól. Megerősítette: az ukrajnai fejlemények miatt Lengyelország keleti részében csütörtök reggel ismét járőröztek a lengyel és a szövetséges vadászgépek.
Oroszország kedden aktualizálta nukleáris doktrínáját, lejjebb szállítva az atomfegyverek bevetésének küszöbét. Ukrajna előzőleg amerikai ATACMS rakétákkal csapást mért az orosz csapatok logisztikai raktárára a brjanszki régióban. Annak kapcsán, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, Sikorski elmondta: ez nem számít semmilyen újdonságnak.
Oroszország „körülbelül 6 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami elegendő (készlet) ahhoz, hogy többszörösen elpusztítsa az egész Földet” – jegyezte meg a külügyminiszter.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban múlt héten avatták fel az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező, a Lengyelországon kívüli esetleges célpontokat elsősorban az Iránból kilőtt rakétáktól védő bázist.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter csütörtökön kijelentette: a bázis az Egyesült Államok hozzájárulását jelenti Európa és Észak-Amerika biztonságához. „Védeni fogjuk országaink, az észak-atlanti szövetség minden szegletét” – húzta alá. A tárcavezető megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 10 ezerre nőtt a Lengyelországba telepített szövetséges katonák száma. Kosiniak-Kamysz az északnyugat-lengyelországi Szczecinben mondott beszédet abból az alkalomból, hogy az ott működő, a NATO gyorsreagálású erőit koordináló dán-lengyel-német vezetésű parancsnokság rotációs vezetését csütörtökön Dariusz Parylak lengyel tábornok vette át német kollégájától.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Olaf Scholz német kancellár telefonhívása Vlagyimir Putyin orosz diktátorhoz Pandora szelencéje, mert ezt további megbeszélések követhetik, Minszk-3 azonban nem lesz – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Az egyik mai hírről. Scholz kancellár azt mondta, hogy fel fogja hívni Putyint. Olaf hívása véleményem szerint Pandora szelencéje. Most más beszélgetések, más hívások is lehetnek. Egyszerűen sok szó.”
Az elnök szerint az orosz diktátor már régóta pontosan ezt akarta. Elvégre Putyin számára rendkívül fontos, hogy gyengítse Oroszország elszigeteltségét, és rendes tárgyalásokat folytasson, amelyeknek semmi eredményük nem lesz – tette hozzá.
„Ugyanúgy, mint évtizedekig. Lehetőséget adott Oroszországnak, hogy ne változtasson semmit a politikáján, ne tegyen semmit lényegében, és pontosan ez vezetett ehhez a háborúhoz. Most már megértjük ezeket a kihívásokat. Tudjuk, hogyan kell cselekedni És szeretnénk figyelmeztetni: a Minszk -3 nem fog megtörténni – igazi békére van szükségünk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnoka, jelenlegi brit nagykövet úgy gondolja, hogy Ukrajnának nem szabad csökkentenie a mozgósítási korhatárt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szerinte a 18–25 éves korosztály jelenti Ukrajna jövőjét, és a mozgósítási korhatárt csak végső esetben kellene csökkenteni.
A 18–25 éves korosztályt a lehető legjobban meg kell védeni. Amikor főparancsnok voltam, ezért is tiltakoztam mindig az ellen, hogy a mobilizáció a 25 év alattiakra is vonatkozzon, mert Ukrajnára 20 és 30 év múlva is szükségünk van. Ezek teljesen más emberek, akik meg fogják menteni ezt az országot – mondta Zaluzsnij egy londoni ukrán diákokkal való találkozón.
Elmondta, hogy bizonyos mértékig nehezebb az idősebb katonáknak dolgozniuk, mert posztszovjet mentalitással rendelkeznek.
„Ha veszünk egy 50 éves »bácsit«, akkor el kell magyaráznunk neki, hogy miért kell a századának, zászlóaljának megrohamoznia egy magasságot vagy megvédenie egy erődítményt. Teljesen más, posztszovjet mentalitásuk van, hogy más is meg tudja csinálni helyettük” – magyarázta a volt parancsnok.
Ukrajna a mongol fél felé „mélységes csalódottságát” fejezte ki amiatt, hogy Mongólia mint a Római Statútum aláírója megtagadta a Nemzetközi Büntetőbíróság által Putyin letartóztatására kiadott parancs végrehajtását.
A mongol fél felé tett lépést a külügyminisztérium a mongóliai külügyminisztérium európai és afrikai főosztályának főigazgatójával, Ganhuurai Battungalaggal folytatott megbeszélésen jelentette be, aki az ukrán fél meghívására Ulánbátorból érkezett Kijevbe, számolt be a Külügyminisztérium sajtószolgálata szeptember 12-én, csütörtökön.
A szóbeli jegyzékben arról számoltak be, hogy Ukrajna „mélységesen csalódott” amiatt, hogy a mongol fél, mint a Római Statútum aláírója megtagadta a Nemzetközi Büntetőbíróság által Putyinnak kiadott elfogatóparancs végrehajtását annak az országban való tartózkodása alatt.
Hangsúlyozták azt is, hogy a Mongólia döntését figyelembe veszik az országgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó további politika, valamint Ukrajna álláspontjának kialakítása során az ország nemzetközi formátumú támogatásával kapcsolatban.
„Ukrán fél ugyanakkor reméli, hogy Mongólia hatékony lépéseket tesz a hagyományosan baráti ukrán-mongol kapcsolatok konstruktív jellegének helyreállítására, amely mindkét állam érdekeinek megfelel” – tette hozzá a minisztérium.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Palesztin szervezetek általános sztrájkra és tömegtüntetésre szólították fel szerdán a palesztinokat Iszmail Haníje Hamász-vezető megölése miatt – jelentették hírügynökségek.
A palesztin iszlamista mozgalom politikai bizottságának elnökével légicsapás végzett Teheránban szerda hajnalban 2 órakor, a Hamász szerint a támadást Izrael hajtotta végre.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke gyáva cselekedetnek nevezte Haníje megölését, amelyet súlyos eszkalációként értékelt. „Egységre, türelemre és kitartásra” szólította fel a palesztinokat az izraeli megszállással szemben – jelentette a WAFA palesztin hírügynökség az elnök kabinetjének közleményét idézve.
Az Iszlám Dzsihád iszlamista palesztin szervezet kijelentette, hogy a Hamász vezetőjének megölése „nem ok arra, hogy véget vessen a palesztin nép gázai övezeti ellenállásának az izraeli hadsereg megszállása határt nem ismerő bűncselekményeivel szemben”. A Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményben a szervezet megerősítette „szolidaritását és összetartozását a Hamásszal az izraeli erőkkel való szembenállásban”
Naszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a meggyilkolt Hamász vezető „vére soha nem vész kárba”. „Haníje teheráni mártíromsága erősíteni fogja a Teherán, Palesztina és az ellenállás erői közötti mély és megbonthatatlan köteléket” – mondta a szóvivő.
Irán vizsgálatot indított az iráni elnök beiktatása alkalmából Teheránban tartózkodó Haníje elleni támadás ügyében, és megígérte, hogy a gyilkosság „nem marad büntetlen”. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához közel álló Nour News hírportál jelentése szerint a Hamász-vezető teheráni szállásába légi indítású lövedék csapódott be.
Mohammed Ali al-Húszi, a jemeni húszi lázadók Legfelsőbb Forradalmi Bizottságának elnöke „gyűlöletes bűncselekménynek, valamint a törvények és az eszmei értékek nyilvánvaló megsértésének” nevezte Iszmail Haníje megölését.
Az amerikai védelmi miniszter a térségbeli növekvő feszültségekre utalva szerdán kijelentette: nem gondolja, hogy elkerülhetetlen lenne egy szélesebb közel-keleti háború. Fülöp-szigeteki látogatásán Llyod Austin azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok meg fogja védeni Izrael, ha megtámadnák.
Oroszország elítéli az „elfogadhatatlan politikai gyilkosságot, amely a feszültségek további kiszélesedéséhez vezet” – jelentette ki Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek.
Törökország elítélte a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közel álló Haníje „méltatlan meggyilkolását”, a támadás célja Ankara szerint a gázai háború regionális szintre történő kiszélesítése volt.
„Ismételten világossá vált, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának nincs szándékában békét kötni” – áll a török külügyminisztérium közleményében.
Ha a nemzetközi közvélemény nem hoz intézkedéseket Izrael megállítására, a térségünk jóval nagyobb konfliktusokkal találja szemben magát – áll a közleményben.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
A képviselők plakátokat tartva blokkolták kedden a Legfelső Tanács emelvényét azzal a követeléssel, hogy kezdjék meg az Oroszországhoz köthető vallási szervezetek betiltásáról szóló törvénytervezet tárgyalását – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak azt írta: a további üléseket lemondták, így a parlamenti képviselők a menetrend szerint legközelebb augusztusban találkoznak.
A Legfelső Tanács az első olvasat részeként már 2023 októberében elfogadta a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyházat és más, Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezeteket betiltó törvénytervezetet.
A szakbizottság 2024 márciusában javasolta a Legfelső Tanácsnak, hogy második olvasatban is támogassa a fent említett törvénytervezetet. Jevhenyija Kravcsuk bizottsági elnökhelyettes akkor kijelentette, hogy a második olvasatra májusban vagy júniusban kerülhet sor.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az Európai Parlament csütörtöki ülésén szokatlan eset történt, amikor Diana Sosoaca, az SOS Romania párt képviselője hangos bekiabálásokkal zavarta meg az ülés menetét. A képviselő, aki egy balkáni szent ikonját tartotta a kezében, Valerie Hayer liberális szónok beszédét szakította félbe kiáltásaival.
„Embereket öltél, jogom van beszélni” – hangzott el többek között Sosoaca szájából, feltehetően Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnökének címezve. Az eset után Roberta Metsola, a parlament elnöke utasítást adott Sosoaca ülésteremből való eltávolítására.
A román képviselő, aki először kapott helyet az Európai Parlamentben, már korábban is felhívta magára a figyelmet szokatlan viselkedésével. Első parlamenti napján hagyományos román népviseletben jelent meg, és olyan tárgyakat hozott magával, mint a mirha és az illatos gyanta.
A 444 írása alapján Sosoaca parlamenti tevékenységét eddig is ellentmondásos javaslatok és cselekedetek jellemezték. Korábban felvetette, hogy papot kellene hívni az Európai Parlament felszentelésére és az „ördögök elűzésére”, illetve hasonló javaslatot tett korábban a román parlamentben is.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu