Július 15-én az ukrán parlament elfogadta a 0329. számú törvényjavaslatot, amely jóváhagyja az Ottawai Egyezmény (1997) hatályának ideiglenes felfüggesztését Ukrajna számára. Ez az egyezmény tiltja a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását, átadását és előírja azok megsemmisítését.
A törvényt 299 képviselő támogatta, további 305 képviselő megszavazta a jogszabály sürgős aláírását.
A döntésről Jaroszlav Zseleznyak népképviselő számolt be. Elmondása szerint a törvény jogi alapot teremt Ukrajna ideiglenes mentesítésére az Egyezmény alól.
A felfüggesztés az orosz agresszió időtartamára érvényes, és összhangban van Ukrajna nemzeti védelmi és biztonsági érdekeivel.
Volodimir Zelenszkij elnök rendeletet írt alá Ukrajna kilépéséről a gyalogsági aknák tilalmáról szóló ottawai egyezményből, és azonnali intézkedések foganatosítására utasított – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az elnök honlapján közzétett rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumban a következők olvashatók:
„Végrehajtani az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2025. június 29-i döntését Ukrajna kilépéséről a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmáról, valamint a megsemmisítésükről szóló 1997. szeptember 18-i egyezményből.”
Az RNBO sürgősen utasította a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket Ukrajna kilépésének biztosítására az egyezményből.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Az északi ország az orosz fenyegetettségtől tartva csatlakozott az ottawai egyezményből már korábban kilépő balti államokhoz.
A finn parlament csütörtökön megszavazta a kilépést a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből.
Alexander Stubb finn elnök a héten a szomszédos Oroszországból érkező fenyegetéssel érvelt a kilépés mellett, agresszívnek nevezve a szomszédos államot, amely, mint emlékeztetett, nem írta alá az egyezményt és „könyörtelenül bevet taposóaknákat”.
Petteri Orpo miniszterelnök áprilisban hangsúlyozta, a kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira.
Mint mondta, bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, „Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent”.
Az Oroszországgal szintén határos Észtország, Lettország és Litvánia parlamentje már korábban megszavazta a kilépést.
Az 1997-ben aláírt ottawai egyezmény tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Lengyelország és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – bejelentették, hogy kilépnek az ottawai szerződésből, amely a gyalogsági aknák betiltásáról szól. Az egyezményből a kilépést azzal indokolták, hogy Oroszország fenyegetése jelentősen megnőtt, ami kockázatot jelent a NATO keleti szárnyára nézve.
A védelmi miniszterek közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a döntésük legfőbb célja a csapatok rugalmasabb védelmi lehetőségeinek biztosítása, ugyanis kulcsfontosságú, hogy a megfelelő eszközökkel tudják megvédeni a területüket és a szabadságukat.
A kilépés bejelentését követően jogvédő szervezetek és egyes NATO-szövetségesek aggályaikat fejezték ki a döntés következményei miatt, ugyanakkor a balti államok és Lengyelország hangsúlyozták, hogy a kilépés ellenére továbbra is elkötelezettek a nemzetközi humanitárius jogok iránt, különösen a civil lakosság védelmében.
Az 1997-ben hatályba lépett ottawai szerződés célja a gyalogsági aknák világszintű betiltása volt, melyet több mint 160 ország, köztük a balti államok 2005-ig, Lengyelország pedig 2012-ben írt alá. Néhány nagy katonai hatalom – köztük Oroszország, Kína, India, Pakisztán és az Egyesült Államok – azonban nem csatlakozott.
A balti államok és Lengyelország szerint a biztonsági helyzet a szerződés aláírása óta jelentősen romlott, különösen Oroszország 2022-es ukrajnai katonai műveletei óta. A térség országai ennek hatására megnövelték katonai kiadásaikat, hiszen jelentős mértékben támogatták Ukrajnát mind anyagi, mind katonai segítséggel.
Az ENSZ jelentése szerint jelenleg Ukrajna a világ legtöbb aknával ellátott országa.
Habár Ukrajna is aláírta az ottawai szerződést, a háborús helyzet miatt az ENSZ-nek bejelentette, hogy nem tudja garantálni annak teljes betartását.