Az Európai Unió Tanácsa újabb egy évvel, 2023. június 1-jéig meghosszabbította a szíriai rezsimmel és támogatóival szemben bevezetett szankciókat – közölte az uniós tanács szerdán.
A Szíriával szembeni jelenleg érvényes szankciók között szerepel olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank vagyoni eszközeinek uniós befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek belső elnyomásra is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak.
A tájékoztatás szerint a tanács három elhunytat levett a szankciós jegyzékről. A szankciós listán jelenleg 289 ember és 70 szervezet szerepel, akikkel és amelyekkel szemben azért vezettek be beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen emberekkel vagy szervezetekkel.
A Szíria elleni szankciókat 2011-ben vezették be, válaszul az Aszad-rezsim által a polgári lakosság erőszakos elnyomására. A szankciók nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, az élelmiszerek, gyógyszerek és orvosi felszerelések szállítását.
Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozata és a 2012-es genfi nyilatkozat alapján tartós és hiteles politikai megoldást találjon a szíriai konfliktusra – tették hozzá.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Damaszkusz tiltakozását fejezte ki Ankara felé a török kormány azon terve ellen, miszerint Törökország egymillió szíriai menekültet szállítana az arab ország északi, törökbarát csoportok ellenőrizte részébe – jelentette vasárnap a Middle East Monitor című, londoni székhelyű hírportál.
A török fél elképzelése szerint a menekülteket a török-szíriai határtól nem messze lévő, úgynevezett „biztonsági zónában” telepítenék le.
A szíriai külügyminisztérium leszögezte, hogy Ankara a tervvel valójában Szíria és a szíriai nép megosztására törekszik, a SANA szíriai állami hírügynökség által idézett közleményben pedig „gyarmatosító szándékot” vetettek a török fél szemére.
„A »biztonsági zóna« valójában etnikai tisztogatást jelent” – áll a közleményben.
Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban jelentette be, hogy kormánya szállítást és elszállásolást biztosít minden, önként hazatérni kívánó szíriainak a zónába, ahol sátrak és házak állnának rendelkezésükre. A török fél emellett több száz egészségügyi központot is létrehozott a területen, a hírportál pedig azt közölte, hogy Ankara mintegy 50 ezer állással várja az érkezőket.
Az elmúlt években a török csapatok több offenzívát is indítottak Szíria északi részén az itt működő kurd fegyveres milíciák ellen, a térséget pedig jelenleg Ankarához hú milíciák ellenőrzik.
Törökországban csaknem négymillió szíriai menekült él.
Mindeközben az Anadolu török hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy a török biztonsági erők az Ankara – valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió – által terrorista szervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik magas rangú vezetőjével végeztek egy észak-iraki műveletük során. A tájékoztatás szerint a PKK műveleteit 2021 óta irányító Mehmet Erdogant – másik nevén Ahmet Rubart – szombaton ölték meg Kirkúknál.
Az iraki kormány többször tiltakozott Ankaránál, amiért a kurd milíciák elleni akcióik során a török erők az arab ország területén hajtanak végre támadásokat.
Question to "peacekeepers". Want to negotiate? The algorithm is simple. 1. See photos/videos from mass burials. 2. Offer Kremlin to withdraw military from the sovereign territory of ??. 3. Form a tribunal and demand the extradition of ?? war criminals. Less fantasy, more reality.
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Április 2-án orosz jogvédő aktivisták közzétették a „Tíz szörnyű év. Az emberi jogok és a humanitárius törvények megsértése a szíriai háborúban” című jelentésüket.
A tanulmány szíriai menekültekkel készült interjúkon alapul, akik kínzásokról, gyilkosságokról, vegyi fegyverekről beszélnek, valamint a Kreml szerepéről Bassár el-Aszad, szíriai elnök támogatásában.
„Oroszországban sokak számára a szíriai háború a terrorizmus és radikális iszlamista mozgalom elleni harcnak tűnik – magyarázták a jogvédők. – A jelentés célja, hogy mindenki megértse, ez nem így van. Az Aszad ellen harcoló erők messze nem mindegyike van kapcsolatban radikális és terrorista csoportokkal, Szíriában millió szenvedő civil van, akik soha sem vettek kezükbe fegyvert.”
A jogvédők több mint 150 interjút készítettek szíriai menekültekkel Törökországban, Libanonban, Jordániában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Oroszországban. Személyesen beszéltek a bűncselekmények és a jogsértések áldozataival, valamint újságírókkal, fotósokkal, orvosokkal, a társadalom képviselőivel, akik elhagyni kényszerültek Szíriát, megkérdezték Szíria és a szíriai konfliktus nemzetközi szakértőit.
Maga a jelentés három részből áll:
Az emberi jogok megsértése
„A jogsértések már a 2011-es tiltakozások során megtörténtek, amikor a szíriai biztonsági erők fegyvert vetettek be a békés tüntetők ellen” – áll a jelentésben.
Egyetlen emberi jogi szervezetnek sem sikerült megállapítania, pontosan hányan vesztették életüket a szíriai börtönökben. A jogvédők becslései szerint azonban mintegy 88 000 civil halt bele a kínzásokba, kivégezve az állam felügyelete alatt álló börtönökben, több tízezren egész egyszerűen eltűntek.
A jelentés számos tanúvallomást tartalmaz részletes leírással a börtönbeli zaklatásokról, kínzásokról, nemi erőszakokról, az ellenzék és az őket támogató civilek meggyilkolásáról.
Meghatározni a börtönökben elkövetett kínzások és gyilkosságok mértékét 2014-ben sikerült, amikor egy főállású katonai kriminológus-fotós elmenekült az országból és több mint 50 ezer fotót vitt magával.
A jogvédők a konfliktus mindkét résztvevőjét felelősnek nevezték az emberi jogok megsértéséért, de a megkérdezett menekültek Aszad elnök rezsimjét teszik felelőssé, akit állandó jelleggel támogat Oroszország. A legtöbb válaszadó Oroszországban „nem megmentőt, hanem pusztító külső erőt lát, akinek katonai és politikai beavatkozása segített egy bűnözőnek az ország élén maradni” – hangsúlyozza az emberi jogi aktivisták jelentése.
Tiltott háborús módszerek alkalmazása
„Szemtanúk és nemzetközi megfigyelők szerint Oroszország 2015-ös katonai beavatkozása drámai módon megváltoztatta a konfliktus menetét, a mérleg nyelve Aszad elnök felé dőlt” – olvasható a nyilatkozatban.
Az emberi jogi aktivisták által megkérdezett szemtanúk szerint a támadások rendszertelenek voltak. A legtöbb esetben a katonai létesítménytől távol eső lakóövezetekre mértek csapásokat. Az Amnesty International információi szerint 2011 és 2014 között több mint 200 000 civil halt meg a lövöldözések során.
A jelentés kitér a tiltott fegyvertípusok használatára is: zarin és klór – a szíriai kormány csapatai, iprit – fegyveres harcosok, gyújtófegyverek – az Egyesült Államok koalíciós erőinek műveletei során, hordóbombák és robbanófejek – a szíriai fegyveres erők és a szíriai-orosz koalíciós erők által. A jogvédők megjegyezték, hogy nem tudták leellenőrizni az említett tényeket, de „számos szemtanú vallomását gyűjtöttek be”.
Menekültek
A szíriai háború során emberek milliói vesztették el otthonukat, lakóhelyüket elhagyni kényszerülőkké és menekültekké váltak. A jogvédők adatai szerint a legtöbb menekültet Törökország fogadta be – több mint 3,6 millió személyt, több mint egy millióan menekültek Libanonba, 790 ezer ember Németország fogadott be, közel 700 ezret – Jordánia.
Oroszország, mint a háború egyik kulcsfontosságú résztvevője, a konfliktus ideje során nem volt hajlandó megadni a menekült státuszt a szíriaiaknak. „Kilenc év alatt 4,5 ezer ember kapott ideiglenes menedékjogot, és 2020. október 1-jei adatok szerint csupán két szíriai menekült maradt Oroszországban, 370-en kaptak ideiglenes menedékjogot.”
„Ezt nem lehet másként nevezni, mint annak, hogy az orosz állami intézmények céltudatosan elviselhetetlen feltételeket teremtenek a szíriai polgárok számára a menedékjogot illetően” – vélik az orosz jogvédő aktivisták.
„A jelentés nem tartalmaz semmi olyasmit, amit a világközösség számára ismeretlen lenne. A jelentés célja, hogy megismertesse az orosz társadalmat Oroszország szerepéről a szíriai háborúban mint egyik harcoló féllel” , közölte a bemutatón Oleg Orlov, a Memorial jogvédő központ „Forró pontok” projektjének vezetője. „Az igazság helyreállítása nélkül a hosszú távú béke Szíriában csak szuronyokra épülhet. Reméljük, ez a jelentés segít olvasóinknak levonni a következtetéseket: szeretnék-e, hogy hazájuk legyen a szurony szerepében… Tekintettel Oroszország kulcsfontosságú szerepére az Aszad-rezsim hatalmon maradásában felszólítjuk az orosz kormányt, hogy használja ki befolyását a szíriai vezetésre, hogy vessen véget az önkényes letartóztatásoknak, börtönbeli kínzásoknak, leszámoló gyilkosságoknak és minden olyan cselekedetnek, amelyek megalázóak és sértik az emberi méltóságot” – áll az orosz jogvédők jelentésében, akik nem féltek a nyilvánosság előtt felszólalni a jelenlegi orosz hatalom ellen.
A szíriai kérdése továbbra is rendkívül aktuális a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Végül is a mai stabilitás és biztonság kérdései az államközi kapcsolatok egyik meghatározó tényezője. Az egyik legerősebb nemzetközi iszlám szervezet, az Arab Liga tagországai régóta szeretnék végre „lezárni a szíriai kérdést”, és folytatni a békés és kiszámítható államközi és nemzetközi együttműködést.
Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere a napokban kijelentette, „az Egyesült Államok Bassár el-Aszad elnök elleni széles körű szankciói meghiúsítják az Arab Liga regionális közeledésre irányuló erőfeszítéseit”, amelyek, az Aljazeera, az egyik leghíresebb iszlám kiadványa szerint, segíthetnének a szíriai konfliktus megoldásában.
Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan sejk, a március 9-én tartott sajtótájékoztatóján közös fellépésre szólított fel Szíria kapcsán, kijelentve, hogy az amerikai gazdasági nyomás „a jelenlegi formájában megnehezíti az ügyet”. Abdulláh sejk megjegyezte, hogy ez egy olyan kérdés, amelynek „a részévé kell válnia annak a párbeszédnek, amelyet egyértelműen megvitatunk az Egyesült Államokbeli barátainkkal”. Ugyanakkor ragaszkodott a háború által megtépázott Szíria Arab Ligában való tagságának visszaállításához. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumának vezetője megjegyzései mintegy kiemelték a változó regionális dinamikát, mivel a következő héten lesz a szíriai polgárháború 10. évfordulója.
A legtöbb szakértő már régóta azt állítja, hogy a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz kardinális változásokra számítani, mivel Szíria hivatalban lévő elnöke, Bassár el-Aszad az Egyesült Államok és más nyugati országok külpolitikai és gazdasági nyomása ellenére nem fog lemondani.
Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni ebben Oroszország szerepéről ebben a kérdésben, amely folyamatosan támogatja a hivatalban lévő szíriai vezető rezsimjét, ezért nem valószínű, hogy Szíria visszatérhet az Arab Ligába, bár van remény, mivel Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának, illetve neki magának más elképzelései vannak a „szíriai kérdés” megoldását illetően, ellentétben elődjével, Donald Trumppal.
Az Arab Liga – arab többségű államok regionális nemzetközi szervezete, amelyet 1945. március 22-én hoztak létre Kairóban. Az alapító országok: Egyiptom, Irak, Libanon, Szaúd-Arábia, Szíria, Jordánia és Jemen. Jelenleg 22 tagállama van, Szíria tagságát 2011-ben felfüggesztették.
Az alapítók eredeti szándéka szerint Kairó a szervezet székhelye. Egyiptom tagságát 1979-ben egyiptomi-izraeli békeszerződés aláírása miatt felfüggesztették, a szervezet titkárságát pedig ideiglenesen átköltöztették Tuniszba. 1989-ben Egyiptom tagságát visszaállították, így a titkárság visszatért eredeti székhelyére, Kairóba.
Az Arab Liga tevékenysége Alapokmányán alapul, amely 1945. május 11-én lépett hatályba. Az alapokmány szerint Az Arab Liga célja a tagállamok közötti kapcsolatok és kölcsönös együttműködés erősítése, politikai tevékenységük összehangolása, a függetlenség és szuverenitás védelme.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A szíriai kérdése továbbra is rendkívül aktuális a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Végül is a mai stabilitás és biztonság kérdései az államközi kapcsolatok egyik meghatározó tényezője. Az egyik legerősebb nemzetközi iszlám szervezet, az Arab ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615928520
[modified] => 1615926288
)
[title] => Az amerikai szankciók ellenére vajon Szíria visszatérhet az Arab Államok Ligájába?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=20160&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20160
[uk] => 19852
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19854
[image] => Array
(
[id] => 19854
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16.jpg
[original_lng] => 138316
[original_w] => 1020
[original_h] => 655
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16-300x193.jpg
[width] => 300
[height] => 193
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16-768x493.jpg
[width] => 768
[height] => 493
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16.jpg
[width] => 1020
[height] => 655
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16.jpg
[width] => 1020
[height] => 655
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16.jpg
[width] => 1020
[height] => 655
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/2-16.jpg
[width] => 1020
[height] => 655
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1615919088:12
[_thumbnail_id] => 19854
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3622
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 22506
[1] => 22505
[2] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan
[1] => Arab Államok Ligája
[2] => Szíria
)
)
[4] => Array
(
[id] => 20072
[content] =>
Március 11-én vált ismertté, hogy Törökország, Katar és Oroszország külügyminiszterei az első háromoldalú találkozó keretén belül kijelentették: erőteljes harcot indítanak a terrorizmus és a szeparatista mozgalmak ellen Szíriában. A találkozót a háború által megtépázott közel-keleti ország biztonsága, valamint politikai és humanitárius kérdései megvitatásának szentelték.
A török és katari kiadványok jelentései szerint Katar külügyminisztere Muhammad bin Abdulrahman al-Thani az ország fővárosában, Dohában március 11-én fogadta Mevlüt Çavuşoğlu török, és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert.
A fent említett miniszterek kihangsúlyozták, hogy a török–katar–orosz mechanizmus nem alternatívája az asztanai tárgyalási folyamatnak, amelynek 2017 óta Oroszország, Törökország és Irán a résztvevői.
„A miniszterek kihangsúlyozták, eltökélten küzdenek a terrorizmus és a szeparatista tervek ellen azok bármilyen formában való megnyilvánulásában, amelyek aláássák Szíria szuverenitását és területi egységét, valamint veszélyt jelentenek a szomszédos országok nemzetbiztonságára” – áll közös nyilatkozatukban, amelyet a találkozót követően tettek közzé.
A nyilatkozat kihangsúlyozza, hogy Szíriában a béke és a stabilitás elérésének egyetlen útja a politikai változások. „A miniszterek meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása, megerősítették elkötelezettségüket a politikai folyamat előmozdítása iránt, miszerint az ENSZ közbenjárásával támogatni a szír feleket a politikai rendezés elérésében az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2254. határozatának és a 2012-es Genfi egyezménynek megfelelően” – áll a dokumentumban.
Ezen kívül Mevlüt Çavuşoğlu, a török külügyi tárca vezetője kijelentette, hogy az Alkotmányozó bizottság legutóbbi ülései nem hoztak eredményt, aminek oka „a szíriai rezsim”. Egyben kiemelte Oroszország szerepét azon próbálkozásokban, miszerint megpróbálják rávenni Damaszkuszt a politikai hatalomátadásra.
Muhammad bin Abdulrahman al-Thani, Katar külügyminisztere a maga részéről bejelentette, török és orosz kollégáival megvitatta „a szíriai humanitárius helyzetet és a szükséges segítség kézbesítésében lehetőségeit”.
A miniszterek közös nyilatkozatában kiemelt szerepet kapott a szíriai humanitárius helyzet.
A három ország külügyi tárcái vezetői „hangsúlyozták a humanitárius segítségnyújtás szükségességét minden szíriai számára megkülönböztetés és előfeltétel nélkül a humanitárius helyzet javítása céljából, valamint előrelépés elérését a politikai rendezés folyamatában. Továbbá felszólították a nemzetközi közösséget, az Egyesült Nemzetek Szervezetét és humanitárius ügynökségeket erőfeszítéseik fokozására ebben az irányban.”
Muhammad bin Abdulrahman al-Thani katari külügyminiszter kiemelte: „Kihangsúlyoztuk a szíriai területek egysége iránti elkötelezettséget, és elutasítottuk a krízis katonai rendezését.”
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
It’s Ukraine that has brought the EU together like never before. It’s ?? that’s defending European values for generations to come. It’s Ukraine where Europe becomes whole, free, and at peace. Together in struggle, together in victory. Long live Europe! Long live freedom! 2/2 pic.twitter.com/0WdcWNkz8P
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Oroszország egyoldalúan felmondta azt az ENSZ közreműködésével kialkudott szíriai megállapodást, amelynek a célja, hogy kórházak és segélyszállítmányok ne váljanak katonai támadások célpontjává a polgárháború dúlta országban.
A Reuters újságírói csütörtökön belenézhettek az erről szóló diplomáciai jegyzékbe, amelyet az ENSZ juttatott el Szíriában működő segélyszervezeteknek.
Az orosz lépés előzménye, hogy egy ENSZ-vizsgálat áprilisban azt állapította meg, hogy „nagy valószínűséggel” a szíriai kormány vagy szövetségesei intéztek támadást három egészségügyi intézmény, egy iskola és egy gyerekek részére kialakított menedékhely ellen Szíria északnyugati részén. Oroszország, amely Bassár el-Aszad szíriai elnöknek nyújt katonai segítséget a 2011-ben kirobbant szíriai polgárháborúban, tagadta, hogy civileket vagy civil infrastruktúrát támadott volna.
Egy az ENSZ közreműködésével aláírt megállapodás szerint a Szíriában harcoló felek megosztják egymással azokat a helyszíneket, amelyek humanitárius célt szolgálnak, azért, hogy ezek ne legyenek katonai támadások célpontjai.
„Az Orosz Föderáció június 23-án arról tájékoztatta az ENSZ-t, hogy a jövőben a maga részéről nem vesz részt ennek a humanitárius jelzőrendszernek a működtetésében” – közölte a humanitárius feladatok összehangolásáért felelős ENSZ-iroda (OCHA).
A világszervezet aggodalmát fejezte ki az orosz lépés miatt, és közölte: vizsgálják, hogy ennek milyen hatása lesz az ENSZ szíriai emberbaráti műveleteire. Ugyanakkor hozzátették, hogy folytatják a párbeszédet Oroszországgal.
Az ENSZ diplomáciai jegyzéke egyúttal megjegyezte, hogy a Szíriában az ENSZ által tető alá hozott, a harcoló felek által önként aláírt megállapodástól függetlenül a polgári célpontok elleni katonai támadást mindenkire nézve kötelező jelleggel tiltja a nemzetközi hadijog vagy más néven nemzetközi humanitárius jog.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott péntek esti telefonbeszélgetése során a szíriai ellenzéki milíciák idlíbi területei ellen nyomuló damaszkuszi kormányerők feltartóztatásának szükségességét hangsúlyozta – közölte a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága.
Erdogan aláhúzta: Idlíb tartomány számára a megoldást a 2018-ban Szocsiban aláírt török-orosz memorandum teljes körű végrehajtása jelenti. A török államfő egyúttal a humanitárius krízis megfékezésének jelentőségét is nyomatékosította orosz hivatali kollégájának, miután az ENSZ becslése szerint december eleje óta több mint 900 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására a harcok dúlta Idlíbben.
A török közleményben az is olvasható, hogy Erdogan és Putyin elkötelezettségét fejezte ki az összes korábbi megállapodás mellett. A két ország ellentétes oldalon áll a szíriai polgárháborúban, Ankara a mérsékelt ellenzéki fegyvereseket, Moszkva a damaszkuszi csapatokat pártolja.
A pénteki telefonbeszélgetésben a líbiai konfliktusról is szó esett, ahol a török és az orosz érdekek szintén eltérőek.
A két vezető egyeztetése nagyjából egy órán át tartott. Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bástyájának számít Szíriában.
A térséget a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.
Törökország és Oroszország 2018 szeptemberében abban állapodott meg, hogy egy 15-20 kilométer széles sávban demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonalon. A cél az volt, hogy elejét vegyék a damaszkuszi vezetés akkoriban tervezett nagyszabású offenzívájának, a felek pedig megfigyelőállásokat alakítottak ki a zóna mentén. Az egyezményt a szélsőségesek nem tartották be, nem voltak hajlandóak kivonulni a területről.
A szíriai kormánycsapatok és a szövetséges orosz légierő végül 2019 áprilisában átfogó műveleteket indított Idlíb visszaszerzésére és az általuk kivétel nélkül terroristának tekintett lázadók felszámolására. Ankara úgy tartja, hogy Damaszkusz megsértette a szocsi megállapodást.
Ráadásul az utóbbi hetekben Damaszkusz erői a török hadsereggel is többször heves összecsapásokba keveredtek, és több török megfigyelőpont is a rezsim gyűrűjébe került.
Erdogan ezért a közelmúltban arra szólította fel a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű csapatokat, hogy még februárban vonuljanak vissza a 2018-as demarkációs vonal mögé, amely a szocsi megállapodásban szerepel, különben országa katonai művelet keretében szorítja vissza őket. A török államfő most szerdán viszont már azzal fenyegetett, hogy „küszöbön áll” a beavatkozás.
Az elmúlt két hétben török és orosz illetékesek számos tárgyalást folytattak az idlíbi helyzet csillapításának érdekében, de a török vezetés az egyezkedések eredményével nem volt elégedett. Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, hogy újabb menekülthullám indul meg Törökország felé. A szíriai tartomány mintegy 130 kilométer hosszan közvetlenül határos a dél-törökországi Hatay tartománnyal.
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Vlagyimir Putyin előre be nem jelentett látogatásra érkezett Damaszkuszba, ahol Bassár el-Aszad szíriai elnökkel találkozott – közölte az orosz elnöki szóvivő Moszkvában.
Dmitrij Peszkov tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin a Szíriában állomásozó orosz fegyveres erők parancsnoki központjában találkozott Bassár el-Aszaddal. A két elnök továbbá meghallgatta a Szíria harcok dúlta Szíria különböző térségeinek helyzetét taglaló jelentéseket. Az orosz államfő méltatta a Szíriában elért „hatalmas” előrelépéseket a szíriai állam működése és az ország területi integritása helyreállításában.
Putyin legutóbb 2017-ben tett látogatást a közel-keleti országban. Akkor a hmejmími orosz légi támaszpontra látogatott el. Oroszország 2015 szeptemberében avatkozott be katonai erővel a 2011 óta dúló szíriai polgárháború menetébe Aszad oldalán.
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
