A nemzeti kisebbségi jogok és az önigazgatás biztosíthatja Európában a stabilitást és a békét távlatosan is – hangsúlyozta Magyarország határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja pénteken telefonon nyilatkozva.
Szili Katalin az után nyilatkozott, hogy Comratban, a Moldovához tartozó Gagauzia autonóm terület fővárosában felszólalt a gagauz autonómiáról szóló törvény megalkotásának 28. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Elmondta, hogy a szimpóziumon Irina Vlah gagauziai kormányzó meghívására vett részt. Emlékeztetett arra, hogy 2021-ben, amikor Magyarország az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke volt, Irina Vlah a nemzeti kisebbségek védelme ügyében rendezett négy konferencia mindegyikén részt vett.
Szili Katalin ismertetése szerint a comrati tanácskozás egyik fő témája a stabilitás és a béke kérdése volt.
A miniszterelnöki megbízott beszámolt arról: a konferencián mondott beszédében az autonómia elvi kérdései mellett arról szólt, hogy feltétlenül szükséges a párbeszéd kialakítása és folytatása az autonómiáról, e nélkül nem jöhet létre az önigazgatás, önkormányzás.
Hangsúlyozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek védelme nélkül nem lehet az önigazgatást megteremteni. A világban, különösen Európában a stabilitás csak akkor biztosítható – tette hozzá –, ha a nemzeti kisebbségek jogait biztosítják.
A miniszterelnöki megbízott ezek közé sorolta a hozzáférést a kultúrához, a nyelvhez és az oktatáshoz, illetve a hagyományok ápolását. A nemzeti kisebbségi jogok és az önigazgatás biztosíthatja Európában a stabilitást és a békét távlatosan is – mondta.
Szili Katalin a Facebook-oldalán pénteken azt írta, hogy a Gagaúz Autonóm Terület Kelet-Közép-Európa egyetlen autonómiája. „Bár 300 éves hagyománnyal rendelkeznek a gagaúzok önrendelkezés terén, (…) a Moldovai Köztársaságban 28 évvel ezelőtt alakulhatott meg az autonóm területük” – tette hozzá.
Bejegyzése szerint a nemzetközi szimpóziumon gagauz, moldovai közjogi méltóságok, valamint török, brit és további más nemzetek politikusai, nagykövetei, diplomatái, szakértői vettek részt.
Magyarországról Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott videóüzenetet küldött.
Kulcsár-Terza József romániai parlamenti képviselő pedig felszólalt a nemzetközi eseményen – írta. Szili Katalin bejegyzésében úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy az autonómia egy folyamat, amelyben nincs egy helyben állás, és a megteremtett jogi kereteket a gyakorlatba is át kell ültetni, a vonatkozó jogszabályokat érvényesíteni kell”.
Egyúttal rögzítette, hogy Magyarország támogatja Moldova európai uniós integrációját, a gagauz területi autonómiát pedig jó gyakorlatnak tekinti, ami „kiemeli, láthatóvá teszi” a gagauz nemzet nyelvét, kultúráját, hagyományát, és védelmezi az egyén és a közösség identitását.
Szili Katalin az MTI-nek elmondta azt is, hogy az eseményen együttérzését fejezte ki a konferencián jelen lévő magas rangú török küldöttségnek a törökországi földrengés áldozatai miatt. Majd úgy fogalmazott: illetőleg azoknak is, „akik ezekben a percekben éppen háborúban a saját országukat védik”.
Három év után ismét Kárpátaljára látogatott Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, volt házelnök, Kalmár Ferenc, nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott társaságában. A politikusok elsőként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében találkoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselőivel, ahol többek között szó esett a december 13-án második olvasatban is elfogadott jogszűkítő törvényről és azokról a magyar szimbólumokat és feliratokat célzó eseményekről is, amelyek az elmúlt napokban történtek. Köszönettel tartozom a kiállásukért, köszönöm azt, hogy még most is őrzik azt, ami közös: identitásunkat, nyelvünket, kultúránkat – mondta Szili Katalin a beregszászi Európa-Magyar Házban a Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián, amely a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Magyar Kultúra napi programsorozata keretében került megrendezésre. A politikus beszédében kifejezte a magyar állam ukránok iránti szolidaritását, továbbá támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyarságot: Az a fajta őrség állásért, amit Önök végeznek, köszönettel tartozunk. – mondta. Kalmár Ferenc a „Szomszédságpolitika a háború árnyékában” című előadásában a tavaly decemberben második olvasatban is elfogadott „Nemzeti kisebbségekről Ukrajnában” című törvényről úgy vélekedett, hogy a kollektív jogok biztosítása nélkül a törvény egyenlő az asszimilációval, szerinte a nemzetek egyenlők és nem szabad lenézni mást azért, mert egy ország területén a kisebbségi nemzethez tartozik. „Köszönöm mindenkinek, hogy magyarnak maradt és úgy neveli gyermekeit is” – zárta előadását a politikus. A beregszászi rendezvényen a résztvevők néptánc és népzenei előadásokat is láthattak. A „kárpátaljai magyarok a háború árnyékában” című előadássorozatban felszólalók közül többen is kiemelték a magyar kultúra ápolásának fontosságát a mostani nehéz, háborús időkben is. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényt csaknem száz érdeklődő tisztelte meg jelenlétével.
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
A magyar állam szolidáris az ukránokkal és támogatja az ottani magyarokat – jelentette ki csütörtökön Szili Katalin Beregszászban. A magyar miniszterelnöki megbízott megköszönte a kárpátaljaiak kiállását a magyar nyelv, az identitás és a kultúra mellett.
Mint ahogyan arról már beszámoltunk, egyeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselőivel is, többek között a második olvasatban is elfogadott jogfosztó ukrán kisebbségi törvényről, illetve az elmúlt napokban a Munkácsi kistérségben eltávolított magyar feliratokról és szimbólumokról is – hangzott el az M1 Híradójában.
„Én nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy pontosan Ukrajna európai uniós integrációja folyamatának az árnyékában kerül sor azokra a nemzeti kisebbségek elleni folyamatokra, mint amelyek történtek az elmúlt napokban is: a magyar zászló eltávolítása, magyar feliratok eltávolítása miatt, és meg kell hogy jegyezzem, nekünk sem engedték a munkácsi várban a mai napon koszorút helyezzek el, nyilvánvaló, hogy ez egy munkácsi járási tevékenységnek tudható be” – fogalmazott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos ellátogatott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára január 19-én.
A miniszterelnöki megbízott és a miniszteri biztos zártkörű megbeszélést folytatott a Rákóczi-főiskola vezetőségi tagjaival, Orosz Ildikó elnök asszonnyal, Csernicskó István rektorral, illetve a Barta Józseffel és Sin Józseffel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőségi tagjaival.
Szili Katalin és Kalmár Ferenc látogatásuk során a főiskola és a KMKSZ vezetőitől arról tájékozódtak, hogy a kárpátaljai magyar közösség és a kárpátaljai magyar oktatás helyzete milyen.
Orosz Ildikó és Csernicskó István a főiskola helyzetéről, azokról a mindennapokról számoltak be, amelyek a jelenlegi ukrajnai háborús helyzetben befolyásolják életünket. Tájékoztatták továbbá Szili Katalint és Kalmár Ferencet arról, hogy a Rákóczi-főiskola fejlődik. A főiskola és a hozzátartozó intézmények – a Szakgimnázium, a Frangepán Katalin Gimnázium, az Egán Ede Szakképzési Centrum és a Tulipán Tanoda –is ellátják funkciójukat. A főiskola vezetői további terveket vázoltak fel, annak érdekében. hogy fenntartsák és működtessék a kárpátaljai magyar oktatási rendszert.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
Прибув до Києва, де візьму участь у міжнародному саміті з продовольчої безпеки та зустрінуся з Президентом @ZelenskyyUa. Основна увага – на наслідках військової агресії РФ для ? продовольчої безпеки та довгостроковій підтримці ?? з боку Швейцарії. https://t.co/gDvY63m7Pfpic.twitter.com/K1knMoufwe
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Muito bom estar de novo em #Kyiv, desta vez com o meu colega João Costa para reiterarmos o nosso apoio à reconstrução da Ucrânia. Very good to be back in #Kyiv, with my colleague Education Minister João Costa, to reiterate our support for Ukraine's reconstruction. 🇵🇹🤝🇺🇦 https://t.co/ebYTYSmN6B
A nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása a hosszú távú béke és stabilitás záloga – jelentette ki Szili Katalin, Magyarország miniszterelnöki megbízottja az MTI-nek nyilatkozva vasárnap, miután előadást tartott a felvidéki Fábry Zoltán Közéleti és Irodalmi Napok elnevezésű rendezvénysorozaton.
A miniszterelnöki megbízott „A stószi remete és a nemzet” címmel tartott előadást a legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok szervezte rendezvényen, a Fábry Zoltán közéleti és irodalmi napokon, amelyet a felvidéki magyar irodalom és közélet egyik legjelentősebb alakja születésének 125. évfordulója alkalmából tartottak meg.
Szili Katalin előadásában a felvidéki magyar írónak a kisebbségi léttel kapcsolatos írásaiban tett megállapításai aktualitásáról beszélt.
Kifejtette: Fábry az európai egységesülésben látta az egyenlőség és a szolidaritás teljes megvalósulását, ám az elmúlt 18 esztendő bebizonyította, hogy Brüsszel az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésével nem kíván foglalkozni.
A miniszterelnöki megbízott rámutatott: Brüsszel ehelyett az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését teljes egészében az egyes tagországok belügyének tekinti, holott jól látható, hogy csak a kisebbségek kérdésének megoldása lehet a záloga a hosszú távú béke és stabilitás megteremtésének.
Szili Katalin kijelentette: „egy új típusú – a XX. századot meghaladó – a Kárpát-medencei országokat felölelő szoros kooperációval lehet egy új prosperáló súlypontot teremteni Európában”.
Szili Katalin szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján arra biztatta az erdélyi magyarokat, hogy vállalják identitásukat és vegyenek részt a magyarországi választásokon.
A miniszterelnöki megbízott a 2022-es év két fontos eseményének nevezte a romániai népszámlálást és a magyarországi parlamenti választásokat.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás önkitöltős szakaszában azok az erdélyi magyarok is kitölthetik az adatlapot, akik külföldön élnek, de kevesebb mint egy éve távoztak, vagy fontolgatják a hazatérést.
„Minden magyar számít” – ismételte meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) népszámlálási jelszavát Szili Katalin.
A magyarországi választásokról szólva kijelentette: az elmúlt 12 év nemzetpolitikájára építeni lehet a jövőben is, és el lehet végezni e politika “finomhangolását”. Úgy vélte: a határon túli magyarok jogait nem szabad csorbítani, és nem szabad hinni azoknak, akik le akarják választani a szavazati jogot az állampolgárságról.
„El a kezekkel a határon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogáról! (.) Nem engedünk a 12 év nemzetpolitikájából. Kérjük, hogy támogassák ezt a nemzetpolitikát” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott. Azt is megjegyezte, hogy március 9-ig van lehetőségük a határon túli magyar állampolgároknak arra, hogy felvétessék magukat a választói névjegyzékbe.
Arra is kitért, hogy az Európai Uniót – az addigi Európai Közösségekből – létrehozó maastrichti szerződés aláírásának 30. évfordulója újabb alkalom arra, hogy ismét szót emeljenek az Európai Unióban az őshonos nemzeti közösségek jogai mellett. Úgy vélte: Brüsszelnek nemcsak a faji, vallási, nemi kisebbségek ügyeivel kellene foglalkoznia, hanem az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésével is. E csoport ugyanis az EU 450 milliós lakosságának a tíz százalékát teszi ki. Sajnálatosnak tartotta, hogy az EU nagyobb figyelmet fordít az öt százalékot kitevő bevándorlók ügyére.
Szili Katalin újságírói kérdésre válaszolva kitért arra a levélre is, amelyben erdélyi magyar önkormányzati vezetők elutasították Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt erdélyi fogadását. „Mindenkinek joga, hogy ebben maga döntsön, de én empatikus vagyok velük. Én sem szívesen fogadnék valakit, aki olyan kijelentéseket tesz, amelyek jogszűkítőek a magyarok számára” – jelentette ki a politikus.
A székely identitással kapcsolatos vitáról szóló kérdésre válaszolva kijelentette: „Ha két indián egymás skalpját követeli, a sápadtarcúak örülnek”. Tudni vélte, hogy a székely és a magyar identitás népszámlálási vállalásának a problémája megoldódott azzal, hogy a székelyt a magyar alkategóriájaként tüntetik fel a kérdőíven.
Hozzátette azonban, hogy az erdélyi magyar közösség több lehetőséget ad a megosztásra, ha széttartó elveket vall.
Szili Katalin elmondta: szerdán Kolozsváron Kató Béla református és Kovács István unitárius püspökkel találkozott, meglátogatta a felújítás alatt lévő Szent Mihály római katolikus plébániatemplomot, és Horváth Annával, az RMDSZ ügyvezető alelnökével is tárgyalt.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel november 4–6. között a jelenlegi járványügyi helyzet miatt online szervezte meg a többéves hagyományokra visszanyúló tudományos konferenciáját. Az elszakított nemzetrészek közül jelenleg a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarság sorsával is foglalkoztak – már az első napon.
Az online konferencián elsőként Csóti György, a KJI igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette az Intézet munkáját, mely három fő pilléren áll: az első és legfontosabb a jogvédelmi szolgálat, mely két részből tevődik össze – állandó jogsegély-szolgálat (összesen 21), valamint az ügyvédi hálózat (összesen 33) működtetése Kárpát-medence-szerte az elcsatolt területeken –, s melynek fő feladata a magyar nemzetiségűek védelme; a második pillér az oktatás (nyári egyetemek szervezése), s végül a tudományos tevékenység (kiadványok publikálása, konferenciák szervezése). A KJI négy kiemelt témával foglalkozik: az erdélyi Beke István és Szőcs Zoltán ügyével, az erdélyi restitúcióval, a felvidéki kárpótlás kérdésével, valamint a kárpátaljai magyarság helyzetével – fogalmazott Csóti György. Egy-egy szóval jellemezve minden régiót az igazgató leszögezte: „Kárpátalja tragikus, Felvidék és Erdély kritikus, Vajdaság biztató, Drávaszög és Muravidék elfogadható” – ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az utóbbi három vidéken nincsenek problémák, csupán ezeken a területeken nem rendszerszintűek.
Csóti György felvázolta a háromnapos konferencia programját is. Az első napon prominens külső előadók mutatják be előadásaikat, majd délután a Kitekintés a nagyvilágba című blokkban angol nyelven adnak elő. A második napon az Intézet külhoni partnerei számolnak be az aktuális helyzetekről, sikerekről és kudarcokról egyaránt. A konferencia utolsó napján lehetőséget adnak PhD-hallgatóknak és fiatal kutatóknak, hogy beszámoljanak kutatási eredményeikről.
„A Kisebbségi Jogvédő Intézet a külhoni magyarok pillanatnyi megmaradásáért harcol. Ez a jogbiztonság megmaradását jelenti a mi részünkről tág értelemben. Elsősorban a meglévő jogok betartatására törekszünk, valamint a nemzetközi szerződésekben az adott ország által aláírt kisebbségvédelmi előírások betartásáért küzdünk” – jelentette ki Csóti György. A KJI célja tehát hozzájárulni a külhoni magyarok jogvédelméhez azon esetekben, ha személyeket, csoportokat vagy intézményeket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ér jogsérelem. Emellett minden eszközzel arra törekednek, hogy a szomszédos országokban betartsák az őshonos nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az adott ország által aláírt ide vonatkozó nemzetközi egyezményeket.
A konferenciát hivatalosan Szili Katalin miniszterelnöki megbízott nyitotta meg. Beszédében kiemelte az április 19-én elfogadott a Nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című, Kovács Elvira ET-képviselő jelentését. A jelentés a nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűség tiszteletben tartását, az egyenlőséghez és az emberi méltósághoz való alapjogok biztosítását célozza, továbbá megfogalmazza azt is, hogy a nemzeti kisebbségek részt vehessenek országuk kulturális, társadalmi és gazdasági életében, közügyeiben. A jelentés megerősíti a Kisebbségi Keretegyezményt is mint az emberi jogok védelme kulcsfontosságú eszközének jelentőségét – a stabilitás, a biztonság és a béke megőrzését – fejtette ki Szili Katalin.
A miniszterelnöki megbízott Kalmár Ferenc miniszteri biztossal közösen kidolgozott egy ötpontos javaslatot A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában címmel. Ebben hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy; az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól; a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog; az identitás védelmének megvalósításához szükséges mind az egyéni, mind a kollektív jogok biztosítása; egy állam területén élő nemzeti kisebbségek alkotó elemei az adott államnak. Kiemelik továbbá az alapelveken túl a nemzeti identitás védelmének mint ötödik generációs alapvető jognak az elismerését.
Az első előadók között szólalt fel Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai-kommunikációs titkára, aki a kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetét vázolta, amely „sajnálatos módon messze nem kielégítő, hiszen a kárpátaljai magyarság a független Ukrajna létrejötte óta a legnehezebb helyzetben van most”. A helyi magyar közösség problémáit két csoportba lehet sorolni: egyrészt azok a problémák, amelyek nemcsak a magyarságot érintik, hanem Ukrajna valamennyi állampolgárát – gazdasági, szociális, társadalmi problémák –, másrészt a kisebbségi létből adódó jogszűkítések okozta problémák – hívta fel a figyelmet Darcsi Karolina.
„2014 óta tapasztaljuk azokat a lépéseket, amelyek a magyarsággal szemben indultak el. Ha a magyarellenes megnyilvánulásokat számba vesszük – mely mára megközelíti az ezret –, nyilvánvalóvá válik, hogy az ukrán állam politikája egyértelműen céltudatos és következetes asszimilációra, illetve a kisebbségek felszámolására törekszik” – szögezte le a KMKSZ titkára. A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény nagyban korlátozza az anyanyelven való oktatás jogát, s az ukrán mint államnyelv használatáról szóló jogszabály, vagyis a nyelvtörvény viszont a kisebbségi nyelveket már csak az otthon és a magánélet szférájába szorítja vissza. Mindezt tetézi, hogy a sokat vitatott, majd 2021 nyarán elfogadott az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvényben az országban mindössze három népet fogadnak el őshonosnak: a krími tatárokat, a karaimokat és a krimcsakokat. A törvény az „őshonos nép” fogalmát oly módon határozza meg, hogy más ukrajnai nemzetiség – közte az oroszok, magyarok, lengyelek, románok, fehéroroszok, görögök, zsidók – nem minősülhet őshonosnak annak ellenére, hogy tagjai sok száz éve élnek a mai Ukrajna területén.
Amikor sorban jelentek meg az ukrán sajtóban a magyarellenes álhírek, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont elindította kisebbségfigyelő monitoring kutatását, melynek során a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló megnyilvánulások és cselekmények nyomon követését kívánták dokumentálni 2014–2018 között, majd folytatva a sort, napjaink eseményeit is dokumentálják. A háromnyelvű brosúrákból két dokumentumfilm is készült, amelyet a TV21 Ungvár csatorna munkatársai készítettek, szintén három nyelven. Ezek a cselekmények napjainkban is folytatódnak, legutóbb például november 3-án a felvidéki Szövetség párt elnökétől, Forró Krisztiántól tagadták meg a határátlépést az ukrán hatóságok, de a helyi magyarság képviselőinek vegzálása sem maradt abba.
A későbbiekben Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke Az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete a legújabb fejlemények tükrében című előadásában adott átfogó képet a jelenleg zajló folyamatokról. „Megállapítható, hogy Ukrajnában jelentős változások mentek/mennek végbe, a formálódó jogrendnek egyre kevesebb köze van ahhoz, mely ezt az országot korábban jellemezte. A változások szintjét és fokát legjobban az jellemzi, hogy ma már az Alkotmány szövegszerű előírásának megsértésére való hivatkozás sem jelent elegendő argumentumot. Ezek a változások a nyugati hatalmak támogatása, bizonyos fokú irányítása és természetesen jóváhagyása mellett mennek végbe. Valószínűleg ebben keressük annak okát, hogy a jogsértések nyilvánvaló jellege ellenére a globális jogvédő civilek e problémától távol maradnak, a nemzetközi szervezetek pedig igencsak mértéktartóak” – szögezte le a jogtudományok kandidátusa bevezető gyanánt egy 2017-ből idézett gondolatával, majd folytatta egy 2019-ben megfogalmazott gondolattal: „Megállapítható, hogy az ukrajnai politikai elit személyi összetételében és a hatalmat gyakorló struktúrákban radikális változásokat hozó 2019. évi elnök- és parlamenti választások nem módosítottak ezeknek a nyelvkérdéshez, és az oktatás területén követendő nyelvpolitikához való hozzáállásán, viszonyulásán.” Ezek sajnos azóta sem változtak, így érvényesek lennének a mai előadás zárógondolataiként is – húzta alá.
Előadásában Tóth Mihály jellemezte az aktuális helyzetet a jogszabályok és értelmezések kapcsán, majd a jogalkalmazás sajátosságaira is kitért, végül az e területen történő törvénykezdeményezésről is szót ejtett. „Bár még várható újabb, a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő jogszabályok elfogadása, de véleményem szerint az Alkotmánybíróság ez évi 1. számú határozatával a nemzetiségi nyelvi, politikai, új modelljének kialakítása már megtörténtnek tekinthető. Így Ukrajna függetlenségének három évtizede alatt a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően a szovjet típusú nemzetiségi politika kiteljesedésétől számos demokratizáló, úgymond európaivá tevő próbálkozás után eljutott a nemzetiségi és nyelvi alapon való diszkrimináció diadaláig. A többnemzetiségű, többnyelvű állam koncepciójától az ukránul beszélő ukránok állama eszméjéig. Számos jel utal arra, hogy ez az állapot tartós lesz. Míg a magyar közösséget korábban joggal nevezhettük a demokratikus ukrán nemzetiségi politika egyik legnagyobb nyertesének, ma megalapozottan állíthatjuk, hogy e politika radikális változásával közösségünk veszíti a legtöbbet. Csak remélhetjük, hogy nem mindent” – összegezte a helyzetet Tóth Mihály.
A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy – jelentette ki az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten.
Szili Katalin a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésén a nemzeti kisebbségvédelemről és az autonómiáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek európai jogairól szóló diskurzusba fontos beemelni a nemzeti jelzőt.
Az Európai Unióban minden kisebbséggel szívesen foglalkoznak, azonban az európai közösség lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos kisebbségekkel, mintegy 50 millió emberrel nem óhajtanak – mondta. Példaként említette, hogy 2019-ben az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek alapvető jogairól, amelyek között a munkához és lakhatáshoz való jogukat is elismerte, miközben nem hozott hasonló határozatot az őshonos kisebbségekről.
Szili Katalin közölte: ezért Magyarország az Európa Tanácson (ET) keresztül képviseli ezzel kapcsolatos javaslatait. A miniszterelnöki megbízott a feladatok között említette a nemzetközi intézményrendszer tematizálását, illetve a jogsértések és jogfosztások bemutatását. Közölte: az ET magyar elnöksége több konferenciát is szervezett a kisebbségvédelemről, amelynek nyomán született egy Strasbourgi Nyilatkozat elnevezésű dokumentum is. A nyilatkozat rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Szerepel benne az is, hogy a nemzeti identitás elválik az állampolgárságtól – mondta. A politikus szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a kisebbségvédelem alapja az identitás védelme, egyúttal az identitás védelméhez való jogot különösen fontosnak nevezte a globalizálódó világban.
Szili Katalin közölte: ehhez szükséges a kollektív jogok biztosítása is, mivel azok hiánya asszimilációhoz vezet. Az országoknak – Magyarországhoz hasonlóan – el kellene ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Romániában, Szlovákiában, Franciaországban ez jelenleg nincs így – mondta.
A miniszterelnöki megbízott javasolta: a közgyűlés záródokumentumába kerüljön be, hogy a NYEOMSZSZ kiáll a kormány elmúlt tíz évben folytatott „következetes nemzetpolitikája” mellett, egyúttal támogatja az ET magyar elnöksége által elfogadott Strasbourgi Nyilatkozatot, és kiáll a Minority Safepack és Nemzeti régiók elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára javaslatot tett a NYEOMSZSZ nyugat-európaiból összeurópai szervezetté alakítására, szorgalmazta közép-európai és balkáni országok bevonását a szervezetbe. Közölte: a tavalyi és az idei nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság, valamint a járványhelyzethez való alkalmazkodás jellemezte. Tavaly 82 nemzeti jelentőségi intézmény 12 nemzeti jelentőségű programját, összesen 270 ilyen tevékenységet támogattak, köztük a NYEOMSSZ működését – tette hozzá.
Az államtitkár szólt az idei Nemzeti Újrakezdés Program diaszpóra alprogramjáról, amelynek keretében működésre és fejlesztésre 208 pályázatot támogattak csaknem 132 millió forinttal, továbbá 138 pályázó rendezvényeit támogatták mintegy 43 millió forinttal. A mintegy 250 hétvégi magyar iskola és az azokhoz kötődő óvodák működtetése szempontjából kiemelte a civil szervezetek és egyházak jelentőségét, fejlődésüket dinamikusnak nevezte, majd kitért arra is, hogy új hétvégi iskolák is alakultak.
Potápi Árpád János elmondta, hogy a pandémia alatt is folytatódtak a külhoni magyar intézmények fejlesztései. Ezek közül a Stockholmi Magyar Ház felújítását, az Országos Svájci Magyarház TV kiépítését, Báthory István tartui emléktáblájának felújítását emelte ki. A politikus beszámolt arról, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányait támogató felsőoktatási ösztöndíjprogramra a 2021/2022-es tanévre több mint 150-en jelentkeztek mintegy 40 országból, közülük 76-an kezdhették meg tanulmányaikat.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon való részvételhez a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak regisztrációval kell rendelkezniük, amelyet legkésőbb 2021. decemberig meg kell tenniük.
Lendületet kaphat a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Minority Safepack és a nemzeti régiók polgári kezdeményezése azzal, hogy Magyarország adja a V4-ek és az Európa Tanács elnökségét – mondta Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott a Tolna megyei Tengelicen.
Szili Katalin a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) kétnapos, jubileumi konferenciáján hozzátette: a Minority Safepacket az Európai Bizottság elutasítása után az Európai Unió Bírósága fogja tárgyalni, a nemzeti régiók kezdeményezést támogató aláírások számlálása a napokban fejeződik be. Kifejtette: Magyarország az Európa Tanács öt prioritását jelölte ki a magyar elnökség idejére, köztük a nemzeti kisebbségek védelmét.
„Az EU alapvetően az unió lakosságának öt százalékát jelentő migráns közösségekkel kíván foglalkozni, a tíz százalékot kitevő, őshonos kisebbségekkel nem. Ezért azt szeretnénk, hogy a 47 országot tömörítő Európa Tanács egy állásfoglalással elismerje a magyar elnökség által megfogalmazott alapelveket”
– mondta.
Szili Katalin úgy vélekedett: az EU a polgári kezdeményezéseket nem nagyon veszi figyelembe, ezért az Európa jövőjéről szóló párbeszédbe be kell vonni az Európa Tanács álláspontját is. A politikus a konferencia fővédnökeként szólt arról is, hogy a KMÚEK fontos missziót lát el azzal, hogy hiteles tájékoztatást tud adni a nemzetpolitika kérdéseiről.
Hangsúlyozta, hogy a magyarság ma már világnemzet, a világ minden táján vannak magyar közösségek, amelyek között az intézményes párbeszédet a Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja. Felhívta a figyelmet arra is:
nagyon fontos, hogy a környező országokban jövőre esedékes népszámlálásokon mindenki merje vállalni a nemzeti identitását.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos ismertette: ez említett alapelvek között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, hogy legyen kötelező államalkotó tényezőnek tekinteni a kisebbségeket, és az is, hogy az állampolgárság nem feltétlenül azonos a nemzethez tartozással.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette:
Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy tud és akar tenni az egész nemzetért.
Elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság programjai jelentős eredményeket értek el a határon túl. Kiemelte a Határtalanul elnevezésű programot, amelynek köszönhetően csaknem félmillió diák utazott el az anyaországból határon túli magyar területekre. 112 ezer külhoni és anyaországi diák vett részt középiskolai vetélkedőkön, és 1400 iskolához juttattak el közel 100 ezer forint értékű sporteszközcsomagot. Ismertette: 2021-ben hat alprogramban kétmilliárd forint támogatás áll rendelkezésre, és már 2500 pályázatot támogattak.
A miniszteri biztos kijelentette: ha 2022 tavaszán az ellenzék győz, a jelenlegi nemzetpolitika nem maradhat meg.
A 2005-ben létrehozott KMÚEK tengelici tanácskozására, amelynek témája a külhoni magyar újságírás helyzete volt, a Mura-vidék kivételével minden határon túli régióból érkeztek magyar újságírók, akik – ahogy Klemm József társelnök mondta – „felvállalják azt, hogy a magyar közösség érdekét szolgálják amellett, hogy szakmailag minél magasabb szintet képviselnek”.
Magyarország felelős a határon kívüli magyarságért – közölte a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó miniszterelnöki megbízott az MTI-vel vasárnap telefonon nyilatkozva Svédországból, ahol részt vett a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) közgyűlésén és négy állami kitüntetést adott át.
Szili Katalin úgy fogalmazott: minden magyar számít, nemcsak a kárpát-medenceiek, hanem a diaszpórában élő magyarság összefogása is fontos feladat. A magyarság már világnemzet, a világ számos pontján megtalálhatók magyar közösségek, akiket a kormány segít abban, hogy meg tudjanak maradni magyarnak – emelte ki a miniszterelnöki megbízott.
úElmondta: a 27 szervezetet tömörítő, mintegy 5000 tagot számláló SMOSZ közgyűlésén ismertette a nemzetpolitikai államtitkárság támogatási lehetőségeit.
Hangsúlyozta: a SMOSZ számos oktatási és kulturális tevékenységgel járul hozzá a magyar identitás megőrzéséhez, például azzal is, hogy a fiatalok hétvégén magyar nyelvet tanulhatnak. Fontosnak nevezte, hogy a magyar közösségben az identitást, a kultúrát, a nyelvet, valamint a hagyományokat őrizzék, és továbbadják a következő generációknak.
Szili Katalin hozzátette: a svédországi magyar közösségnek az anyaország mellett Erdélyből, Felvidékről vagy Kárpátaljáról származó tagjai is vannak, és olyanokról is hallott, akik visszaköltöznek Magyarországra, illetve akiknek gyermekei vagy unokái Magyarországon tanulnak.
A közgyűlésen Szili Katalin tájékoztatást adott a Magyarok kenyere, valamint az abba tartozó Tizenötmillió búzaszem programról, amelybe a svédországi közösség tagjai szeretnének bekapcsolódni, illetve a pécsi egyetem által gondozott magyar diaszpórahálózat-projektről is.
A miniszterelnöki megbízott arról is beszámolt, hogy négy, Áder János köztársasági elnök által idén adományozott állami kitüntetést is átadott Müller Adrien, Magyarország stockholmi nagykövete társaságában.
Sebestyén Gábor, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség vezetője, valamint Feldötö Emese és Feldötö Sándor, a Stockholmi Magyar Ház vezetői a Magyar Arany Érdemkereszt, míg Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke a Magyar Érdemkereszt tisztikeresztje elismerésben részesült.
