A határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott szerint „politikai bohózat”, hogy az Európai Bizottság (EB) nem irányoz elő jogi aktusokat a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.
Szili Katalin az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának csütörtöki ülésén beszélt erről, emlékeztetve: az EB ezzel figyelmen kívül hagyta a polgárok akaratát, az uniós bíróság és az Európai Parlament (EP) döntését is.
A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani.
Ezt a döntést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést, amelynek szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást. Az Európai Bizottság január közepén azonban közölte, nem irányoz elő jogi aktusokat a kezdeményezéssel kapcsolatban. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: az EU minden hetedik polgára nemzeti kisebbséghez tartozik, ami Spanyolország lélekszámával megegyező közösséget jelent. „Ez olyan, mintha az unió egy államával egyszerűen nem foglalkozna” – hangoztatta Szili Katalin, majd úgy fogalmazott: a Minority SafePack „kis lépés lett volna az EU-nak, de nagy lépés lett volna az őshonos kisebbségeknek”.
Ha ez a kérdés az EB érvelése szerint nem tartozik a hatáskörükbe, akkor az afrikai származású emberek alapvető jogai miért tartoznak? – tette fel a kérdést Szili Katalin, akinek az álláspontja szerint az EB és az EU bürokráciája gyakorlatilag „mazsolázik” a kisebbségi kérdésekben és politikai ügyet kreál belőlük. „A gazdasági kohézión túl vannak más ügyek is” – mutatott rá.
A miniszterelnöki megbízott szerint Magyarországnak az EU Tanácsának közelgő soros elnökeként ezt a kérdést napirenden kell tartania, majd jelezte azt is, hogy a kisebbségi nyelvek 25 éves európai chartája megújításra érett.
Szili Katalin beszámolt arról is, hogy az eddigi 75 európai polgári kezdeményezésből 70 esetében nem gyűltek össze a szükséges aláírások, a másik „négy és fél esetében pedig elutasító volt az Európai Bizottság”.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke a többi közt arról beszélt, hogy az EB a kezdeményezést elutasító döntésével nemcsak politikai hibát vétett, hanem az jogilag is több ponton kifogásolható. Elmondta, hogy az EB érvelése cinikus, mert számos helyen jelenleg is jogsértések érik az őshonos kisebbségeket. Jelezte: semmisségi eljárás indítását tervezik a döntés ellen, aminek – álláspontja szerint – jó esélye lehet az európai törvényszéken.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a külhoni magyar pártok vezetőivel tartott egyeztetést csütörtökön.
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
Az egyeztetésen részt vett Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Grezsa István miniszteri biztos is. A külhoni magyar szervezetek képviseletében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke vett részt a tanácskozáson.
Az egyeztetésre azzal a céllal került sor, hogy a nemzetpolitika vezetői és a külhoni magyar szervezetek elnökei áttekintsék az idei évet érintő terveket. A felek egyeztettek az egyes régiók helyzetéről és aktuális problémáiról. Egyetértettek abban, hogy 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében kiemelten fontos az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás, az anyaország és a külhoni régiók közötti együttműködés, valamint a külhoni régiók egymás közötti kapcsolatrendszerének további erősítése.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
Az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett, 1,3 millió európai polgár által támogatott kisebbségvédelmi csomag polgári kezdeményezés ügyében a mai napon hozta meg döntését az Európai Bizottság. Döntésében az Európai Parlament támogatása ellenére megismételte azt a határozatát, mely szerint nincs jogszabály-alkotási felhatalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében.
Teszi annak ellenére, hogy az ügy Európa lakosságának több mint 10%-át érinti, egy spanyolországnyi népességet.
Határozatában hivatkozik különböző, a gender-, roma- , LMBTQ-stratégiákra, továbbá általános, a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő szabályokra, melyek részben kellőképen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. A kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni.
Jól láthatóan a Bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát. Döntésével bizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli és nem a valós problémák megoldása. A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy demokratikus mutatványos bódé, ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegíti, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között.
Egységes európai szabályozásra van szükség az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében – mondta el a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott pénteken budapesti sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a terület javasolt alapelveit tartalmazó kiadványt.
Szili Katalin közölte, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal, Kalmár Ferenccel együtt jegyzett kiadványuk első alapvetése, hogy szülessen egy olyan dokumentum, amely lehetővé teszi egy egységes európai szabályozás alapelveit, amelyek az egyes nemzetek sajátosságait figyelembe véve egy keretszabályt jelentenek.
A mai szabályozás értelmében az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével az Európai Unió (EU) nem foglalkozik – mutatott rá megjegyezve, hogy EU a kisebbségek ügyének kérdését nemzeti hatáskörbe utalja.
Emlékeztetve az elmúlt években történtekre, például az ukrán nyelvtörvényre és oktatási szabályozásra, valamint a romániai restitúciós kérdésekre, Szili Katalin azt mondta: a kérdésben a nemzeti hatáskört meg kell haladni, és az uniónak el kellene fogadnia alapelveket, amelyek mentén a tagországok megalkotják a saját szabályozásaikat. Javaslataik között szerepel az is, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek szabályozását válasszák el a bevándorló kisebbségek kérdésétől – közölte.
Szili Katalin kiemelte: a javasolt alapelvek nemcsak magyar érdekeket szolgálnak, hanem valamennyi nemzeti kisebbség érdekét szolgálja, hogy a szülőföldjeiken boldogulhassanak és megőrizhessék identitásukat. Közölte, szeretnék elérni, hogy megszülessen egy közös dokumentum, ezért egyeztetésbe kezdtek az európai parlamenti delegációkkal. Szeretnének a kiadványukkal egy további európai vitát generálni – fűzte hozzá Szili Katalin.
Kalmár Ferenc ismertette a javaslatuk öt alapelvét, amelyek szerint a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy; az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól; a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása; az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni mind a kollektív jogok biztosítása szükséges; valamint egy állam területén élő nemzetei kisebbségek államalkotó tényezői az adott államnak.
A miniszteri biztos rámutatott, hogy Európa lakosságának tíz százaléka nemzeti kisebbségként él, ez körülbelül Spanyolország lakosságával ér fel, és mint mondta, tapasztalataik szerint a nemzeti kisebbségek érintő kérdéseket a bilaterális szinten „nem igazán lehet megoldani”. Egy európai kötelező érvényű szabályozásra lenne szükség – emelte ki Kalmár Ferenc.
A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című kiadvány angol, francia és magyar nyelven jelent meg. A kötetben az olvasható, hogy a javasolt alapelvek, axiómák elfogadtatása „egy új Pax Európa” megteremtésének alapfeltétele, mely lehetőséget biztosít, hogy Európa újradefiniálja magát a globális világban, alapértékei megőrzése mellett. Erre a megállapodásra épülő, kötelező erővel rendelkező jogi szabályozás hozhatja meg a nemzetek, nemzetrészek, nemzetiségek közti valódi egyenlőséget Európában – írta Szili Katalin és Kalmár Ferenc.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
A Kárpátalja hetilapnak exkluzív interjút adott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc András szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos. Érdekelt bennünket, hogy ők hogyan látják a nemzeti őshonos kisebbségek védelmét, valamint miben látják a trianoni századik évforduló kapcsán elfogadott nemzeti összetartozás évének jelentőségét.
– A határon túli területek között Kárpátalján a legrosszabb a helyzet a jelenlegi politikai és gazdasági viszonyok miatt. Ennek következtében folyamatos a kivándorlás. Hogyan látják a kárpátaljai magyarság megmaradásának helyzetét?
Szili Katalin: „Ha az elmúlt időszak folyamataiból indulok ki, ami részben Ukrajna belső politikai feszültségeit jelenti, aminek eredményeként fiatalok távozni kényszerültek szülőföldjükről, vagy azt a folyamatot, amely az asszimiláció irányába tett nyelvtörvényt és oktatási törvényt jelenti, akkor az látható, hogy még most is zajlik egy bizonyos »elnéptelenedés«.
Ez azt jelenti, hogy olyan körülményeket teremtő többségi társadalommal kell a közösségünknek szembenéznie, amelyik egyrészről nem ismeri el őshonos kisebbségként, hanem a bevándorló kisebbségekkel együtt kezeli az itt élőket, másrészről pedig olyan szociális körülményeket is teremt, amelyek miatt vannak, akik máshol próbálnak otthont találni. Ezek a folyamatok továbbra is zajlanak, hacsak nem tudunk a kétoldalú kapcsolatokban és a párbeszédben olyan helyzetet teremteni, amely legalábbis minimalizálja az elvándorlást és az asszimilációt. Sokatmondónak tartom, hogy a nyelv- és oktatási törvény negatív irányban történő módosítása a legutóbbi időknek olyan terméke, amely azután született, hogy Ukrajna aláírta az Európai Unióval a társulási megállapodást. Mi azt gondoltuk, hogy a közösségeink biztonságban vannak, ehhez képest sajátságos, hogy míg az egyik oldalon elindult egy pozitív folyamat, addig a másik oldalon a hivatalos állami politika ellentmond azoknak az egyezményeknek, amelyek nemzetközileg biztosítják a kisebbségek jogait. 2010 után a magyar nemzetpolitikában megszületett egy majdnem teljes nemzeti egyetértés a magyar állampolgárság megadása, a hozzá társuló választójog, valamint az önigazgatás kapcsán. Az állampolgárság megadásával gyakorlatilag mi is lehetőséget adunk arra, hogy a szülőföldet könnyebben hagyják el fiataljaink. Ezen felül azt gondolom, hogy mégis mindvégig ki kell tartanunk, támogatással biztosítva a szülőföldön boldogulást.”
Kalmár Ferenc: „2010 után az egyik alapelve a magyar kormány nemzetpolitikájának, hogy támogassa a szülőföldön való megmaradást, boldogulást. Az elmúlt időszakban Ukrajnában egy sor olyan törvény került elfogadásra, amelyek azt mutatják, hogy Ukrajnának az a szándéka, hogy homogén nemzetállamot hozzon létre. Ezenkívül a gazdasági helyzet nagyon sok fiatalt arra kényszerít Ukrajnában, hogy hagyják el az országot, és ők többnyire Nyugat-Európában találják meg a boldogulásukat. Én optimista vagyok, nagyon remélem, hogy előbb-utóbb megoldást találunk a problémákra, a közeljövőben magas szintű találkozókra kerül sor a két ország között, amelyek a tavalyi ukrajnai választásokat követően az első fázist jelentik. Reméljük, hogy ezek megoldást hoznak a feszültséget okozó ügyekben. Amennyiben ez nem így fog alakulni, akkor újra le kell ülnünk tárgyalni.”
– Az Európai Unió előtt az őshonos nemzeti kisebbségek fogalma homályos, vagy talán úgy is mondhatnánk, „ismeretlen” kifejezés, hiszen ennek kapcsán nincsenek konkrét határozatok. Önök szerint lehetséges-e, hogy az Unión belül az őshonos nemzeti kisebbségek kapcsán olyan megegyezés szülessen, amely védelme alá veszi ezeket a kisebbségeket?
Szili Katalin: „Európának van egy olyan sajátos hozzáállása, hogy csak a belépni szándékozó országok esetén vizsgálja az állami magatartást az ott élő kisebbségekkel szemben. Ugyanakkor az Unió a kisebbségi kérdésekkel nem foglalkozik, nem monitorozza azokat. Sőt, ezeket a kérdéseket ráhagyja az Európa Tanácsra. Szükséges, hogy felhívjuk Európa figyelmét, hogy ez nem megoldás, főleg azért nem, mert 2019. március 22-én az Európai Parlament hozott az afrikai származású emberek alapvető jogairól egy határozatot, amely minden kisebbségi szempontra kiterjed. A bevándorlók számára, akik tizenöt millióan vannak, Európában az Unió jogokat biztosít, ugyanakkor az őshonos kisebbségekről, akik hatvanmillióan vannak, megfeledkezik. Fontos, hogy egy olyan határozat szülessen, amely az őshonos kisebbségek kollektív jogait védi.”
Kalmár Ferenc: „Ma Európában oda jutottunk, hogy szükség lenne olyan kötelezően betartandó európai szabályozásokra, amelyek minden országra, minden tagországra vonatkoznak. Kidolgoztunk egy olyan csomagot, amely öt alapelvet tartalmaz. A szabályozások, amelyekről mindig beszélünk, és hivatkozunk a kisebbségvédelmi keretegyezményre és a nyelvi Kartára, kötelezőek, de nem kikényszeríthetőek. Tehát ha a monitoring során észre is veszik, hogy az adott ország nem tartotta be az egyezményt, ezt nem szankcionálhatják. Szili Katalinnal kidolgoztunk öt alapelvet, amely az őshonos kisebbségek védelmét biztosítaná: a kisebbségi kérdés európai kérdés, és nem egy-egy ország belügye; a nemzeti identitás védelme; az egyéni és kollektív jogok megadása; az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól; illetve az ötödik, az őshonos nemzeti közösségek legyenek alkotó elemei az adott államnak.”
– Önök szerint politikai akarattal ma el lehetne fogadni az Európai Unióban ezeket az alapelveket az őshonos kisebbségek védelmében?
Szili Katalin: „Azt szoktam mondani, addig szabad maradnom a közéletben, amíg optimista vagyok. Egyrészről látok most egy lélektani helyzetet, a britek elballagtak az Unióból, mostantól huszonhét ország képezi az uniós közösséget. Ettől kezdve újra kell gombolni az Unió kabátját. Láttuk a választási kampányban, hogy azok feszültek egymásnak, akik egyrészről egy egyesült Európában hisznek, illetve azok, akik a nemzetek Európáját építenék. Én ez utóbbiban hiszek, mert azt gondolom, hogy annak a sokszínűségnek, amit Európa fel tud mutatni, mint keresztény Európa, ennek a sokszínűségnek megtartása az érdekünk. Ez olyan értéket képvisel a világban, amely, remélem, hosszú ideig megvédi attól, hogy a globális világ áldozatává váljon, ahol minden uniformizálódik. Ezeket a sajátosságokat és ezt a fajta sokszínűséget meg kell őrizni. Az Európai Unió nem fogja tudni megspórolni azt, hogy ezekre a kérdésekre egyértelmű választ adjon, és azokat a válaszokat, amelyeket ad, azt involválja a szabályozásban. Ha a globális világban valóban egy stabil és a nemzetek Európáját képviselő közösség fog többséget alkotni, akkor azt gondolom, hogy nem fogja tudni megspórolni, hogy az őshonos kisebbségi közösségek sorsát is felvállalja. Ebben az évben május 7-ig van lehetőség arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés hét országból való egymillió aláírást összegyűjtsék. Remélem, hogy a Minority SafePack, a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés, az általunk beadott javaslatok olyan felhajtóerőt fognak generálni, amelynek a segítségével az Európai Parlamentben ülő magyar képviselők (és itt azokra gondolok, akik a mostani kormányzó pártokból a nemzetek Európáját képviselik) napirenden tudják tartani az Unió fórumain mindezt.”
Kalmár Ferenc: „Én is optimista vagyok, ha nem volnék az, akkor sosem vágnék neki semminek. A Kalmár-jelentésben sem bíztak sokan, sőt, nagyon kevesen. Volt, aki le akart beszélni róla, mert úgysem megy át. Nyomást kell gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon. A Minority SafePack egy ilyen kezdeményezés. A másik olyan indok, amiért ezzel előbb-utóbb feltétlenül foglalkozni kell, az az, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése Európában stabilitási és biztonsági kérdés.”
– Sokat beszélünk arról, hogy fontos megtartani a magyar közösségeinket határon innen és túl. Önök szerint miért fontos megtartani egy szórványközösséget nyelvében? Valóban veszély lehet a magyar nemzet számára, ha eltűnik a szórványmagyarság?
Szili Katalin: „Azok, akik a szórványban élnek, az utolsó bástyái a közösségünknek. Ők azok, akik tartják még azt a keretet a tömbben élő közösségeink körül, ahol még mindig megtalálható a magyar nyelv. A legfontosabb ezekben a közösségekben, hogy őrizzék anyanyelvünket, és valódi bástyái legyenek közösségeinknek. Fontosabbnak tartom a szórványban élő magyarság gondozását és sorsát, hiszen a tömbben élők egy közösségi erőként egészen másként tudnak fellépni, mint a szórványban élők.”
Kalmár Ferenc: „A szórványmagyarság valóban a nemzet bástyáját jelenti, és ha a bástya gyengül, előbb-utóbb a vár is gyengül. Mindenhol, ahol magyar ember van a Kárpát-medencében, be tudjuk mutatni, hogy kulturálisan milyen értékeket teremtettünk, meg tudjuk mutatni, hogy voltunk, vagyunk. A sokszínűségnek egyik eleme a magyar közösség ezeken a területeken, és ezt nem szabad hagyni elveszni. Tisztában vagyok azzal, hogy ez borzasztó nehéz, én magam is magyar szórványvidékről származom Erdélyből, Brassóból. Az ember életében pedig sok olyan probléma van, amit meg szeretne oldani közösségen belül, de nem tud. A magyar nemzetpolitika egyik alapelve, hogy minden magyar számít, ezért a szórvány is elengedhetetlen.”
– Az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulója, azaz 2020 a nemzeti összetartozás éve legyen. Ebből adódóan egész évre olyan kiemelt programok készülnek, melyek a nemzeti összetartozást erősítik.
Szili Katalin: „Nagyon fontos üzenetnek tartom, hogy a parlament ezt megszavazta. Bár sok kritika érte akkor a szomszédaink részéről. Én azt gondolom, hogy a magyar parlament rendkívül elegánsan járt el akkor, amikor ezt a határozatot meghozta. Hiszen ebből is jól érzékelhető az, hogy mi magunk mögött hagytuk a „száz év magányt”, amit a huszadik század ránk mért, és szeretnénk már ebben a huszonegyedik századi globális világban és Európában olyan kooperációkat kialakítani identitásunk, kultúránk, nyelvünk megőrzésével, ami elengedhetetlen a legújabb kori időkben. Ma már jól látható, hogy azokat a globális kihívásokat, amelyekről elég sokat beszélünk, csak regionálisan tudjuk megoldani, csak és kizárólag kooperációval. Számunkra ez egyrészről szól arról a nemzeti összetartozásról, amelyet az elmúlt tíz esztendő tudott megteremteni. Mára jutottunk el oda, hogy egy valóban lelkében is egyként működő nemzet tud itt, a régióban és a világban létezni, és ezekkel a kihívásokkal szembenézni. Remélem, hogy a szomszédaink is belátják egyszer majd, hogy Magyarország nem úgy akar revansot venni a huszadik századon, hogy egy befelé forduló reparációra éhes közösség legyen, hanem úgy, hogy ezeket az adottságokat figyelembe véve építse a régiót, a regionális együttműködést szomszédaival, és ennek keretében kívánja a saját közösségeinek a jövőjét és boldogulását biztosítani.”
Kalmár Ferenc: „Ez egyfajta válasz is a trianoni évfordulóhoz kapcsolódóan. Én úgy gondolom, hogy ez egy pozitív válasz. Talán mindenki azt várta tőlünk, hogy visszamegyünk a negatív irányba, és depresszíven fogjuk értelmezni Trianont. Azonban ez nem béníthatja le a nemzetet, hanem a további fejlődés útját is meg kell, hogy mutassa. A nemzeti összetartozás éve azt is jelenti, hogy mindannyian kinyilvánítjuk a világban, ahol élünk, hogy magyarnak tekintjük magunkat. Az állampolgárság megadásával a határon átnyúló nemzetegyesítés jogilag is megtörtént. Azonban fontos, hogy felépítsünk egy új Közép-Európát. Olyan globális kihívások vannak nemzeteinkkel szemben, amelyekre csak közösen tudunk sikeres reakciókat adni. Ha összefogunk, és közösen adunk válaszokat, győztesek lehetünk mindannyian. Ha viszont egyenként megpróbálunk megoldásokat keresni, és egymás ellen is cselekszünk, akkor biztosan vesztesei leszünk ennek a globális világnak.”
– Hogyan látják a kárpátaljai magyarság fejlődését, az elért eredményeket?
Szili Katalin: „Most itt ülünk a KMKSZ új székházában. Örülök, hogy a helyi politikai szervezeteink közösségi terei bővültek. Ehhez nagyon jól illeszkedik az óvoda- és bölcsődeépítési program, és jól mutatja, hogy nemcsak a jelenről, hanem a jövőről is gondoskodunk. Hiszen a jövő generációja számára is biztosítunk olyan, közösséget támogató infrastruktúrát, ahol a nyelvet, a kultúrát ápolhatják. A kormány a gazdasági támogatással vagy a dedikált éves programokkal azt jelzi, hogy valóban fontosak számunkra ezek a közösségek. Örömmel látom, hogy a kárpátaljai magyarság olyan, a közösséget képviselő együttműködést tudott kialakítani, ahol a legfontosabb az, hogy a lehető legjobb pozíciókat tudjuk kialakítani az önkormányzati választásokon.”
Kalmár Ferenc: „Valójában látszik a fejlődés Kárpátalján. Óvodák, iskolák, templomok felújítása történt meg vagy van folyamatban. Fontos megjegyezni, hogy a határon túli magyar közösségeink megerősödése nem szól senki ellen, inkább indukál olyan fejlődést, amely a többségi társadalomnak is jót tesz.”
Szili Katalin: „Én csak azt tudom remélni, hogy száz év múlva is lesz itt, Ungváron magyar szó.”
Január 31-én Szili Katalin autonómia ügyekért felelős miniszteri megbízott és Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa egyeztetett a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel Ungváron. A napirendi pontok között szerepelt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése, valamint az oktatási és nyelvtörvény kérdése.
A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel egyeztetett január 31-én Ungváron Szili Katalin autonómia ügyekért felelős miniszteri megbízott és Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa. A találkozó során a napirenden szerepelt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése, az oktatási és nyelvtörvény kérdése.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke összegezve a tárgyalásokat elmondta: „Sajnos, a kárpátaljai magyarság helyzete nem változott az elmúlt időszakban. Ebben az évben is rendkívül komoly feladatok tornyosulnak előttünk. Ezúttal elsősorban azokat a kérdéseket vitattuk meg, melyek a kisebbségek jogfosztását illetik. Örvendetes, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Kijevbe fog utazni előkészíteni az Orbán–Zelenszkij-találkozót. Tájékoztattuk a magyar felet arról, hogy melyek azok a várható dolgok, amelyek a nyelvtörvény és az oktatási törvény életbe lépésével sújtani fogják a kárpátaljai magyarságot. Szót ejtettünk az önkormányzati választásokról is, az adminisztratív reformról, illetve a Beregszász központú járás esetleges kialakításáról, valamint a földkérdésről. Ezzel kapcsolatban hiszem, ebben az évben valószínűleg a földtörvény is elfogadásra kerül. Valamint azokról a kárpátaljai magyar iskolákban dolgozó pedagógusokról is tárgyaltunk, akiket a rendvédelmi szervek Kijevbe hívnak meg nem állapított okok miatti kihallgatásokra” – mondta a találkozó kapcsán a KMKSZ elnöke. Brenzovics László szerint fontos az, hogy a helyi kisebbségi szervezetek a magyar kormánnyal a továbbiakban is közösen keressék a megoldásokat.
A tárgyalások kapcsán Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a legfontosabbnak a magyar–ukrán viszonyban a párbeszéd folytatását látja minél magasabb szinten. „Az elmúlt időszakban hozott ukrán döntések mind az oktatási és nyelvtörvényt illetően nem a jóindulatot mutatják, inkább a feszültséget fokozzák. Viszont lépni kell, hogy változtassanak olyan irányban, amely elfogadhatóvá teszi ezt a szabályozást a kárpátaljai magyarság számára is” – mondta Kalmár Ferenc.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpátalja hetilapnak elmondta: „Elsősorban azokról a kérdésekről beszéltünk, amelyek a magyar–magyar együttműködést érintik. Ebből a nyelvtörvény és oktatási törvény kérdései kerültek elsősorban napirendre. Nagyon jó lenne, ha az ukrán parlament elismerné, hogy a kárpátaljai magyarság őshonos, saját szülőföldjén él, nem egy bevándorló kisebbség, jó lenne egy kisebbségi törvény is, ami a sorsukat kiszámíthatóvá és megfelelővé tenné” – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott. A közelgő választások kapcsán Szili Katalin szerint fontos, hogy a helyi politikai és civil szervezetek tudjanak kooperálni egymással, amely által az októberi választásokra közösen tudnak készülni. „Úgy látom, hogy a kooperációs igény és akarat megvan ezekben a szervezetekben. A mai találkozónak az apropója abban volt, hogy milyen irányban indulnak, és mi mit tudunk segíteni 2020-ban.”
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
