Szergej Sojgu állítólag megállapodásra jutott Észak-Korea a Kurszki régió helyreállításában nyújtandó segítségéről. Észak-Korea több ezer utászt és építőmunkást küld Oroszországba, akik állítólag „helyreállítják” a Kurszki régiót, jelentette be Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára június 17-én, kedden, miután megbeszélést folytatott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.
„Kim Dzsongun úgy döntött, hogy ezer utászt küld Oroszországba az orosz terület aknamentesítésére, valamint ötezer katonai építőmunkást a lerombolt infrastruktúra helyreállítására” – mondta.
Sojgu elmondta, hogy Oroszország és az Észak-Koreai úgy döntött, hogy „megörökíti a hőstettét” a Koreai Néphadsereg azon katonáinak, akik Ukrajna ellen harcoltak. Pontosította, hogy ez a meggyilkolt észak-koreaiak tiszteletére mindkét országban állítandó emlékművekre vonatkozik.
Észak-Korea több ezer munkást tervez küldeni az oroszországi Kurszk régió újjáépítésére, amely érintett a háború következményei miatt – jelentette be Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, miután kedden megbeszélést folytatott Kim Dzsongunnal Phenjanban, írja az Index.
Fotó: Reuters
A TASZSZ szerint Észak-Korea „egy építőhadosztályt, két katonai brigádot, összesen ötezer embert, valamint ezer tűzszerészt küld a térség helyreállítására. Sojgu a bevetést „testvéri segítségnek” nevezte. Dél-Korea és Japán azonnal elítélte a tervet a BBC tudósítása szerint. Szöul külügyminisztériuma az ENSZ-szankciók megsértésének nevezte az együttműködést, Japán pedig a regionális biztonságra gyakorolt hatás miatt aggódik.
Hónapok óta növekvő aggodalom övezi a két autoriter állam elmélyülő katonai együttműködését. Beszámolók szerint észak-koreai katonák ezrei segítik Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, miután tavaly novemberben a két ország kölcsönös védelmi szerződést írt alá. Nyugati tisztviselők szerint a becsült 11 ezer oroszországi észak-koreai katona közül legalább ezret megöltek az elmúlt három hónapban.
Moszkvába utazott a távozni készülő Alekszandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes, ahol az orosz Biztonsági Tanács titkárával, Szergej Sojguval folyatott megbeszélést a szerbiában zajló kormányellenes tüntetéséről.
Az orosz hírügynökségek szombati beszámolói szerint mindketten úgy látják, hogy a szerbiai tiltakozások „színes forradalomra” tett kísérletként értelmezhetők. Az orosz propaganda ezzel a kifejezéssel írja le az elmúlt évtizedek során Ukrajnában, Grúziában és Kirgizisztánban kormányokat megbuktató nyugatbarát tüntetéseket.
A szerbiai színes forradalom mögött nyugati titkosszolgálatok állnak, és egy másik kormányt szeretnének hatalomra juttatni Szerbiában. Ezt nem fogjuk megengedni
– idézte a szerb miniszterelnök-helyettes szavait az orosz TASZSZ hírszolgáltató.
Akekszandar Vulin pénteken azt is közölte, hogy az orosz titkosszolgálatok segítették a belgrádi hatóságokat a tüntetésekre adott válaszlépésekben. Ez a szerb kormány kritikusai szerint jól mutatta, hogy Szerbia milyen mértékben vált függővé Moszkvától.
Szergej Sojgu szombaton azt mondta, hogy a két ország rendszeres párbeszédet folytat és információt cserél „többek között a »színes forradalmak« elleni fellépés céljából”.
Ez segít megelőzni a testvéri Szerbiában a helyzet destabilizálódását a változó geopolitikai környezetben
– jelentette ki az orosz Biztonsági Tanács vezetője.
A diákok, akiket tanárok, földművesek és munkások támogatnak, tavaly november óta naponta tiltakoznak szerte Szerbiában, miután Újvidéken tucatnyi ember halálát okozta a frissen felújított vasútállomás előtetőjének beomlása. A halálos áldozatok száma épp pénteken emelkedett tizenhatra, miután több hónapnyi szenvedés után meghalt a tragédia egyik sérültje, egy tizenkilenc éves fiú.
A hét elején a szerb parlament hivatalosan is jóváhagyta Milos Vucevic miniszterelnök lemondását, aki január 28-án ajánlotta fel lemondását, és ezzel harminc napos határidőt szabott az új kormány megalakítására vagy előrehozott választások kiírására. Alekszandar Vulin miniszterelnök-helyettesnek vele együtt kell távoznia a kormányból.
A Moszkvában Szerbia sorsáról tárgyaló Alekszandar Vulin egy korábbi titkosszolgálati vezető, aki közismerten szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, és akire szankciókat vetett ki az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala, vagyis az a hivatal, amely az év elején Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabeinetiroda vezetőjét is szankcionálta. Vulin az Egyesült Államok szerint hivatali hatalmával visszaélve segített egy amerikai büntetőintézkedések hatálya alatt álló szerb fegyverkereskedőt illegális fegyverszállítmányok átjuttatásában Szerbia határain. Az amerikai hatóságok szerint Vulin emellett tagja egy drogcsempész körnek is. A későbbi miniszterelnök-helyettes az ellene hozott szankciók bevezetése után lemondott a szerbiai hírszerző ügynökség, a BIA igazgatói posztjáról.
Több mint két órán át tárgyalt biztonsági kérdésekről, az ukrajnai helyzetről, valamint a Moszkva és Washington közötti párbeszéd megkezdéséről Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára és Kim Dzsongun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) államfője.
Ezt Szergej Sojgu mondta el pénteken Phenjanban újságíróknak.
„Megvizsgáltuk azon döntések végrehajtásának eredményeit, amelyek a két látogatás, Kim Dzsongun elvtárs oroszországi és az orosz elnök phenjani látogatása eredményeként születtek” – nyilatkozott a volt orosz védelmi miniszter.
Elmondta, hogy a megbeszéléseken egyebek között szó volt „a kommunikációról és a párbeszéd megkezdéséről az Egyesült Államokkal, mindarról, ami Ukrajnában történik”, valamint „sok más kérdésről, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a különböző régiók és különösen a Koreai-félsziget biztonságának kérdéséhez.
Oroszország meghívja az Egyesült Államok képviselőit a biztonsági kérdésekért felelős vezetők májusi nemzetközi találkozójára – közölte újságírókkal Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára csütörtökön Moszkvában, írja az MTI.
A volt orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu elmondta, hogy több mint száz ország már megerősítette részvételét az éves találkozón. A biztonsági kérdésekért felelős magas rangú képviselők nemzetközi találkozóját 2010 óta rendezik meg az orosz biztonsági tanács égisze alatt, az idei rendezvényt május 27–29-én tartják Moszkvában.
Sojgu azt is hozzátette, hogy Emmanuel Macron francia kormányfő kijelentése az Európai Unió francia atomfegyverekkel való védelmének lehetőségéről „az általa kitalált orosz agresszióval szemben” közvetlen fenyegetést jelent az egész globális közösségre, amit Oroszország komolyan vesz. Sojgu szerint Macron, miközben Moszkvát agresszornak nyilvánítja, „elfelejti, hogy Oroszország többször is megmentette Franciaországot a teljes összeomlástól”.
Emlékeztetett arra, hogy a napóleoni háborúkat követő 1815-ös bécsi kongresszuson I. Sándor cár fellépésének volt köszönhető, hogy Franciaország nemhogy nem veszített területeket és erőforrásokat, de ténylegesen megőrizte nagyhatalmi státusát. Kitért arra, hogy az első világháborúban Oroszország Franciaországgal szolidaritást vállalva lépett be a Németország elleni háborúba, és több ezer orosz katona élete árán mentette meg Párizst a német megszállástól, amit Ferdinand Foch francia marsall is elismert,
„Annak ellenére, hogy Franciaország a konfliktus [a második világháború] kezdetén mindössze 40 nap alatt katasztrofális vereséget szenvedett, a szovjet vezetés szilárd álláspontjának köszönhetően sikerült a győztes országok státuszába kerülnie, és később az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává válnia” – mondta Sojgu.
Érvelése szerint a „brüsszeli bürokratáknak”, miközben újabb „abszurd” vádakat fogalmaznak meg Oroszország agresszivitásával kapcsolatban, nem lenne szabad elfelejteniük, hogy Moszkva „mindig is elkötelezett volt az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elve mellett, nyílt és őszinte partnerséget kínálva az európaiaknak”.
Az orosz biztonsági tanács titkára a Moszkva és Peking közötti partnerséget stratégiai jellegűnek nevezte, és kiemelte, hogy a kétoldalú katonai együttműködésük minden területen fejlődik. Kitért arra, hogy Oroszország és Kína hadászati légiereje közös járőrözést végez az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és a két ország közös haditengerészeti gyakorlatokat tart.
Sojgu a Moszkva és Peking közötti együttműködés ígéretes területének nevezte az űrkutatást és az atomenergiát.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Szergej Sojgu, a korábbi orosz védelmi miniszter jelentette be, hogy a nemrégiben megváltoztatott orosz nukleáris doktrína értelmében Oroszország nukleáris ernyője kiterjed majd a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) országaira is – írja a Portfolio.
Az orosz Biztonsági Tanács titkára a tagországok védelmi és külügyminisztereinek, valamint a boiztopnsági tanácsok titkárainak Asztanában tartott ülése után beszélt arról, hogy az atomernyő kiterjed Fehéroroszországon kívül Kazahsztánra, Kirgizisztánra, Örményországra és Tádzsikisztánra is.
Szergej Sojgu a nemrégiben elfogadott új nukleáris doktrína kapcsán elmondta, hogy a Nyugat hajlamos félreértelmezni néhány dolgot, vagy a kontextusából kiragadni mondatrészeket. Szerinte a leírtak világosak és átláthatóak, és ezeket ismertették is a nagyközönséggel.
A változtatásokat még november 19-én írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök, két nappal azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy oroszországi területek ellen használják az ATACMS-rakétákat.
Phenjanban tárgyalt Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára Kim Dzsongun észak-koreai elnökkel pénteken. Az orosz politikus látogatása felerősíti az újabb észak-koreai fegyverszállításokkal kapcsolatos aggodalmakat is.
Az orosz biztonsági tanács közleménye szerint a találkozón szóba került számos kétoldalú és nemzetközi kérdés, és a Kim és Vlagyimir Putyin által idén aláírt megállapodás végrehajtása is. Alig több mint egy év alatt ez már Sojgu második látogatása Észak-Koreában, hiszen az orosz politikus még hadügyminiszterként tavaly júliusban járt az országban.
Sojgu tavalyi látogatása után megindultak a fegyverszállítmányok Oroszországba
A tavalyi látogatás során az észak-koreai vezető bemutatta hazája legújabb fegyvereit, köztük ballisztikus rakétákat is, melyek pár hónappal később az ukrajnai fronton is megjelentek. A Bloomberg szerint nem sokkal a tavalyi találkozó után a műholdfelvételek is a kereskedelem növekedését jelezték a két ország között, aminek az Egyesült Államok és partnerei szerint része volt több millió tüzérségi lőszer is, akárcsak a már említett, rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták.
Sojgu tavaly szeptemberben is találkozott Kimmel, amikor az Oroszországba látogatott. A magas szintű orosz–észak-koreai találkozók sorozatában azonban megtaláljuk Putyin phenjani látogatását is, amely több mint 20 éve az első hasonló eset, de júliusban egy magas rangú katonai delegáció is járt az észak-koreai fővárosban.
Kim és Putyin júniusban írt alá kölcsönös védelmi egyezményt Oroszország és Észak-Korea között, a két ország folyamatosan fűzi szorosabbra kapcsolatait az ukrajnai háború kitörése óta.
Észak-Korea támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, és jelentős, az orosz tüzérségi eszközökkel kompatibilis lőszerkészletet is felhalmozott az elmúlt évtizedekben, így több millió lövedéket is küldött az oroszoknak. Cserébe Moszkva technológiával és más termékekkel segítette az ország gazdaságát és fegyverfejlesztési programját.
A biztonsági kérdések mellett gazdasági együttműködésekről is tárgyalt Teheránban Szergej Sojgu. Ukrajna régóta vádolja Iránt, hogy fegyverekkel látja el Moszkvát. Oroszország, miközben több együttműködésről is tárgyalt Iránnal, a közel-keleti válság résztvevőit önmérsékletre intette, hogy elkerüljék az eszkalációt.
Regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekről kezdett tárgyalásokat Teheránban Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter, az orosz biztonsági tanács új titkára, aki hétfőn érkezett Iránba a közel-keleti feszültség kiéleződése közepette.
Orosz hírügynökségek beszámolói szerint iráni látogatásán Sojgu megbeszélést tart Ali Akbar Ahmadiánnal, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárával, valamint az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével, Mohammad Bagerivel is. A tervek szerint az orosz tisztségviselőt fogadja Maszúd Peszeskján iráni elnök is.
A tárgyalások terítékén biztonsági kérdések mellett gazdasági projektek és a bilaterális együttműködés erősítése is szerepel.
Ukrajna régóta Oroszország katonai támogatásával vádolja Iránt, a kijevi vezetés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek érdekében áll a helyzet további elmérgesedése a Közel-Keleten, mivel eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról.
Moszkva ugyanakkor önmérsékletre intette a közel-keleti konfliktus szereplőit, és elítélte Iszmáil Haníje Hamász-vezető minapi teheráni megölését, amiért Irán és a támogatását élvező milíciák megtorlást helyeztek kilátásba. Moszkva mindamellett jó kapcsolatot tart fenn Teheránnal, a Hamásszal és Izraellel is, ezért korábban lehetséges közvetítőként merült fel a konfliktusban.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen, akiket nemzetközi bűncselekményekkel, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítanak.
A hétfőn kiadott, de kedden kihirdetett elfogatóparancsok szerint okkal feltételezhető, hogy őket terheli felelősség az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott rakétacsapásokért, amelyeket 2022 októberétől kezdődően hajtottak végre. A hágai bíróság szerint az érintett objektumok mind polgári létesítmények, és még ha katonai célpontokként is lehet rájuk tekinteni, a civil lakosságot érő kár egyértelműen felülmúlja a várt katonai előnyöket.
Ugyan így mindketten felkerültek az ICC körözési listájára, nem tudni, hogy sikerül-e őket a bíróság elé állítani. Nem valószínű ugyanis, hogy Moszkva kiadná őket, márpedig ha nem tudnak személyesen jelen lenni, akkor nincsen tárgyalás – írja a CNN.
Az orosz hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a döntésről, ukrán oldalról viszont üdvözölték a bejelentést. „Előbb-utóbb minden háborús bűnöst utolér az igazságszolgáltatás” – írta Telegram közzétett nyilatkozatában az ország emberjogi ombudsmanja, Dmitro Lubinyec.
Szergej Sojguval és Valerij Geraszimov négyre emelkedett azon magas rangú orosz tisztségviselők száma, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, korábban Vlagyimir Putyinnal és a gyermekjogi kérdésekben illetékes biztosával, Marija Lvova-Belovával szemben jutott ilyen döntésre az ICC, mert szerintük megalapozott a gyanú, hogy az orosz állam ezerszámra deportált akaratuk ellenére gyermekeket Ukrajnából Oroszországba.
Vlagyimir Putyin elnök javaslatot tett védelmi minisztere és régi szövetségese Szergej Sojgu menesztésére – közölte vasárnap az orosz parlament felsőháza.
Az orosz elnök Andrej Belousov volt miniszterelnök-helyettest javasolta új védelmi miniszternek. Szergej Lavrov viszont marad külügyminiszter, Valerij Geraszimov vezérkari főnök is a helyén marad, és továbbra is Mihail Miszustin lesz a miniszterelnök. Az orosz állami hírügynökség arról ír, hogy Sojgu a jövőben a Biztonsági Tanács titkára lesz.
Sojgu 2012 óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget, de az orosz–ukrán háború 2022 februári kitörése óta többször is megrendülni látszott a pozíciója. Előbb nem sikerült Ukrajnát pár nap alatt elfoglalni, ahogy azt az orosz vezetés elképzelte, majd nyílt konfliktusba került a Wagner-csoport egykori vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal, amit további harctéri kudarcok követtek.
Április végén pedig letartóztatták a helyettesét, akit vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak.
Az előző kormány az alkotmánynak megfelelően lemondott, amikor Putyin kedden megkezdte legújabb elnöki ciklusát.
