Megerősítette Ukrajna területi épsége iránti „megingathatatlan” elkötelezettségét a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 az országcsoport külügyminisztereinek a kanadai Charlevoix-ban tartott találkozójának pénteki zárónapján kiadott állásfoglalásában.
A zárónyilatkozat egyben újabb szankciókat is kilátásba helyez Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva nem támogatná a tűzszünetet Ukrajnával.
A dokumentum aláírói ezen felül „hiteles biztonsági intézkedéseket” követelnek, hogy Ukrajnát megvédhessék egy esetleges újabb agressziótól.
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerint a G7 külügyminiszterei támogatják a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot.
„A G7 külügyminiszterei támogatják az amerikai javaslatot […] most az orosz reakciót várjuk” – mondta Joly újságíróknak hozzátéve, hogy a labda most az orosz térfélen pattog. Kijelentette továbbá azt is, hogy a Hetek „erős egységet” mutattak, ami Ukrajnát illeti.
Az Egyesült Államok készen áll a legerősebb további szankciók alkalmazására Oroszországgal szemben, ha az agresszor ország megtagadja a béketárgyalásokat és folytatja a háborút – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Amiről több szinten szó esett közöttünk, az az, hogy Amerika kész lesz a legerősebb további szankciók alkalmazására (Oroszország ellen – a szerk.). Arról is fogunk beszélni, hogy lehet-e erős támogatás Ukrajnának.”
Az elnök jelezte: Eddig feloldották a hírszerzési információk cseréjét, és feloldották a folyó segélyek blokkolását. Egyelőre nem beszélünk erről vagy arról az új lépésről, ami az Egyesült Államok erőteljes támogatását illeti – tette hozzá. „Azt hiszem, ez attól függ, hogyan végződik ez a 30 napos fegyvernyugvással kapcsolatos lépés” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok tovább szigorítja az Oroszország elleni szankciókat azzal, hogy korlátozza az energiakereskedelemmel kapcsolatos kifizetéseket, miközben béketárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin kormányával az ukrajnai háború kapcsán.
A Trump-adminisztráció csendben hagyta lejárni azt az engedélyt, amely lehetővé tette, hogy néhány orosz bank amerikai dollárban fogadjon kifizetéseket az energiaértékesítésért. Ez a rendszer, amely General License 8 néven volt ismert, 2022 februárja, az orosz invázió kezdete óta volt érvényben.
Az adminisztráció nem jelentette be nyilvánosan a változást, amelyet még a leköszönő Biden-kormányzat januárban foganatosított egy új szankciós csomag részeként. Ennek részeként Bidenék lerövidítették az engedély szokásos hat hónapos érvényességi idejét, így az március 12-én éjfélkor lejárt – írja a Bloomberg.
„Az engedély lejárta jelentősen megnehezíti Oroszország olaj- és gázbevételeinek beáramlását.”
„Ha ön egy külföldi olajfinomító, olajkereskedő vagy orosz gázt vásárló cég, és a bankja amerikai dollárban – vagy bármilyen más nyugati valutában – szeretne fizetni az orosz energiahordozókért, azt mostantól nagyon nehéz lesz megtenni” – mondta Edward Fishman, az amerikai külügyminisztérium egykori tisztviselője, aki 2014-ben az orosz szankciókon dolgozott.
A Trump-adminisztráció közben tűzszüneti megállapodásra törekszik Moszkva és Kijev között, és a héten találkozott ukrán tisztviselőkkel, akik beleegyeztek egy egy hónapos fegyverszüneti javaslatba. Putyin csütörtökön kijelentette, hogy meg kívánja vitatni a tűzszüneti javaslatot Trumppal, de szerinte a tűzszünetnek egy hosszú távú megoldáshoz kell vezetnie.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog habozni további szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a feleket, és Trump „kész maximális nyomást gyakorolni mindkét félre”.
A szankciók szigorításának hatása egyelőre nem egyértelmű, mivel sok orosz energia vásárlója már felkészülhetett a korlátozásokra, vagy alternatív fizetési megoldásokat hozhatott létre a nyugati szankciók megkerülésére.
„Ez mindenképp egy szigorítás, de a kérdés az, hogy mekkora hatása lesz dollárban kifejezve, vagy az olajkereskedelem tényleges értékére nézve” – mondta Daniel Tannebaum, a pénzügyminisztérium egykori tisztviselője.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy megvannak az eszközei Vlagyimir Putyin orosz diktátor befolyásolására, de jelenleg nem akarja használni őket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump elmondta, hogy Putyin ígéretes nyilatkozatot tett az Ukrajnával kötendő tűzszünet kapcsán. Ugyanakkor kijelentette, hogy szívesen találkozna Putyinnal a háború befejezése érdekében. Azt is mondta, hogy ha Oroszország nem egyezik bele a tűzszünetbe, az „nagyon kiábrándító pillanat lenne az egész világ számára”.
„Tehát a végleges megállapodás sok részletét már megvitatták. Most meglátjuk, hogy Oroszország beleegyezik-e, és ha nem, akkor ez nagyon kiábrándító pillanat lesz az egész világ számára” – mondta el az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan „befolyásoló eszközei”, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazhat Putyinnal szemben, például szankciókat, az elnök azt mondta, hogy vannak eszközök, de nem akar ezekről beszélni. „Van befolyásom, de most nem akarok erről beszélni, mert most tárgyalunk velük, és a mai nyilatkozataiból ítélve, úgy gondolom, hogy azok elég pozitívak voltak” – tette hozzá Donald Trump.
Az Egyesült Államok lehetségesnek tartja a legkeményebb szankciók bevezetését Oroszország ellen, ha szükséges, egy ilyen döntést habozás nélkül meghozunk – jelentette ki csütörtökön Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bessent megjegyezte, hogy egyelőre nem tervezi nyilvánosságra hozni az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióinak a bevezetésére vonatkozó terv részleteit. Szerinte csalódott volt a Joe Biden 46. elnök kormánya által bevezetett oroszellenes szankciók mértéke miatt, mert az a hazai energiaárak miatti aggodalmak miatt „minimális korlátozásokat” vezetett be.
A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy Donald Trump beiktatása óta 13-15%-kal csökkent az olaj ára. És mindez annak ellenére, hogy mandátuma végén a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy többé nem aggódik az energiaárak miatt – tette hozzá.
„Ha egy 0-tól 10-ig terjedő skálát veszünk, akkor szerintem a Biden-kormány Oroszország elleni szankciói hármat tettek ki, de végül hatosra emelték. És mondhatom, habozás nélkül 10-re emelnénk” – hangsúlyozta a miniszter. Szerinte az ilyen akciók Trump azon tervébe tartoznak, hogy felkészüljenek a sikeres béketárgyalásokra. „Készen áll a maximális nyomás kifejtésére mindkét oldalra” – mutatott rá Scott Bessent.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok lehetségesnek tartja a legkeményebb szankciók bevezetését Oroszország ellen, ha szükséges, egy ilyen döntést habozás nélkül meghozunk – jelentette ki csütörtökön Scott Bessent.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741893000
[modified] => 1741891763
)
[title] => Az USA habozás nélkül a legkeményebb szankciókat vezetheti be Oroszország ellen – amerikai pénzügyminiszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144480&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144480
[uk] => 144497
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144481
[image] => Array
(
[id] => 144481
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[original_lng] => 22277
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741885965:8
[_thumbnail_id] => 144481
[_edit_last] => 12
[views_count] => 767
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A G7 külügyminiszterei hamarosan Québecben tárgyalnak a nemzetközi biztonsági kérdésekről. A találkozó előtt azonban az Egyesült Államok máris megvétózott egy Kanada által javasolt intézkedést, amely Oroszország úgynevezett árnyékflottájának ellenőrzésére irányult volna. Washington a közös nyilatkozat szövegén is változtatna, mérsékelve a Moszkvával szembeni fellépés hangsúlyát.
Az Egyesült Államok elutasította azt a kanadai javaslatot, amely egy közös G7-munkacsoport létrehozását célozta volna Oroszország „árnyékflottájának” megfigyelésére és a szankciók betartásának ellenőrzésére. A Bloomberg jelentése szerint Washington a közös nyilatkozat több pontját is módosítaná, hogy enyhítse a Moszkvát érintő megfogalmazásokat.
Az Oroszország elleni fellépés mérséklése
A G7 országai a tervek szerint a kanadai Québecben egyeztetnek a következő napokban, ahol kiemelt témaként szerepelne az orosz olajkereskedelem és a szankciók érvényesítése. Kanada, amely jelenleg a csoport elnökségét tölti be, egy munkacsoport felállítását javasolta, amely nyomon követné az Oroszország által használt, rejtett tulajdonosi háttérrel rendelkező tankereket.
Az Egyesült Államok azonban nem csatlakozott a kezdeményezéshez, és a Bloomberg szerint azt is elérte, hogy a közös nyilatkozatból kikerüljön a „szankciók” kifejezés, valamint az a megfogalmazás, amely szerint Moszkva ezek kijátszásával fenntartja a háborúját. Helyette enyhébb kifejezések kerültek előtérbe, például hogy Oroszország így bevételeket szerez.
A döntés összhangban áll Washington korábbi lépéseivel, amelyek az utóbbi hónapokban csökkentették az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás mértékét. Az amerikai diplomáciai források szerint a háttérben az Egyesült Államok multilateralizmushoz való viszonyának újragondolása áll.
Az európai országok külön léphetnek
Miközben az Egyesült Államok visszafogottabb álláspontra helyezkedik, egyes európai országok azt vizsgálják, hogy saját hatáskörükben milyen lépéseket tehetnek az orosz olajszállító hajók ellen.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint nemzetközi jogi érvekre, például környezetvédelmi vagy kalózkodás elleni rendelkezésekre hivatkozva lefoglalhatnák ezeket a tankerhajókat a Balti-tengeren.
A G7 közös nyilatkozata még nem végleges, és a tárgyalások során további módosításokra is sor kerülhet. A végleges szöveg várhatóan a québeci találkozó lezárását követően kerül nyilvánosságra.
Elon Musk amerikai milliárdos szankciókat sürget a tíz leggazdagabb ukrán oligarchával szemben – számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál X (Twitter) oldalán tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Nick Sortor X felhasználó egy videót tett közzé az oldalán egy ukrán zászlóval a Fehér Ház közelében, kifejezve véleményét azzal kapcsolatban, hogy a készítését amerikai adófizetők finanszírozták. Felszólította az Elon Musk vezette Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DOGE), hogy vizsgálja meg, felhasználtak-e amerikai szövetségi alapokat ehhez a zászlóhoz. „Szankcionálják a 10 leggazdagabb ukrán oligarchát, elsősorban azokat, akiknek kastélyai vannak Monacóban, és ez azonnal leáll. Ez a rejtvény kulcsa” – írta Musk egy másik felhasználó üzenetére válaszolva, aki arra szólított fel, hogy ne nyújtsanak több pénzügyi támogatást Ukrajnának.
Who paid for this MASSIVE Ukrainian flag that was unfurled in front of the White House today?
A Forbes magazin szerint 2024 áprilisában a következők voltak a leggazdagabb ukránok: Rinat Ahmetov – 4 milliárd dollár, Viktor Pincsuk – 2 milliárd dollár, Vadim Novinszkij – 1,2 milliárd dollár, Konsztyantin Zsevago – 1,2 milliárd dollár, Hennagyij Boholjubov – 1 milliárd dollár, Ihor Kolomiojszkij – 1 milliárd dollár.
Place sanctions on the top 10 Ukrainian oligarchs, especially the ones with mansions in Monaco, and this will stop immediately.
A hat milliárdos közül négy ellen ukrán szankciókat vezettek be. Konkrétan 2022 decemberében az RNBO szankciókat vezetett be Vadim Novinszkij ellen. 2025. február 12-én pedig Zsevago, Boholjubov és Kolomojszkij ellen vezetett be szankciókat. Ezenkívül szankciókat vezettek be Ukrajna ötödik elnökével, Petro Porosenkóval szemben.
Oroszország elleni szankciók bevezetését helyezte kilátásba Donald Trump amerikai elnök a csütörtök éjjeli légitámadások miatt. Február 12-én beszélt először egymással az amerikai és az orosz elnök a háború 2022-es kitörése óta, az ezt követő rijádi csúcstalálkozókon pedig az amerikaiak felmérték Oroszország szándékait, és elvi megállapodás született a felek között.
Szankciók és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben Donald Trump a múlt éjjeli, Ukrajna elleni orosz légitámadások miatt – írja a BBC. Az elnök ezt a Truth Social közösségi platformon írt bejegyzésben közölte.
„Amiatt, hogy Oroszország abszolút módon ütlegeli Ukrajnát a csatatéren, most komolyan fontolgatom a nagyszabású bankszektort érintő szankciók és vámok kivetését Oroszországra, amíg a tűzszünet és a végső békemegállapodás létrejön” – írta, majd úgy folytatta:
„Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne.”
Az Egyesült Államoknak újra kell indítania a kapcsolatait Oroszországgal, Washington úgy véli, hogy az agresszor ország további elszigetelése „fenntarthatatlan” – jelentette ki csütörtökön Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai és oroszországi különmegbízottja a Külkapcsolatok Tanácsának egyik rendezvényén mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg elmondta:
„Trump elnök hozzáállása ehhez a háborúhoz egy tágabb stratégiával is rendelkezik, amely azon a felismerésen alapul, hogy az Egyesült Államoknak újr kell indítania a kapcsolatait Oroszországgal. A diplomáciában fontos a szövetségesekkel és az ellenfelekkel való interakció egyaránt.”
A különmegbízott bírálta az előző amerikai adminisztráció hozzáállását, amely nem akart kapcsolatba lépni az oroszokkal, és Oroszország elszigetelésének politikáját folytatta. Ez rendkívül fontos volt az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.
„A folyamatos elszigeteltség és az oroszokkal való kapcsolat hiánya, miközben az ukrajnai háború folytatódik, már nem életképes vagy fenntartható stratégia, és semmiképpen sem diplomáciailag felelős megközelítés az Egyesült Államok számára”
Pete Hegseth védelmi miniszter utasította az Egyesült Államok Kiberparancsnokságát, hogy álljon el minden Oroszország elleni tervtől, beleértve a támadó digitális akciókat is – tudta meg a The Record. A parancs nem vonatkozik a Timothy Haugh tábornok által is vezetett Nemzetbiztonsági Ügynökségre, illetve annak Oroszországot célzó titkosszolgálati tevékenységére – közölték a források.
Mindez a Fehér Ház azon erőfeszítéseit mutatja, hogy normalizálja kapcsolatait Moszkvával.
Donald Trump elnök egy sor olyan kijelentést és követelést tett, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz igazodnak, például, hogy Ukrajnát hibáztatta a háborúért, és diktátornak nevezte az ország vezetőjét.
A források szerint a Kiberparancsnokság maga is megkezdte a „kockázatértékelés” összeállítását, amelyben felsorolja, milyen folyamatban lévő akciókat vagy küldetéseket állítottak le a döntés miatt, és részletezi, hogy milyen potenciális fenyegetések származnak még Oroszországból.
Hegesth útmutatásainak hatása a parancsnokság személyzetére nézve bizonytalan.
Ha az Oroszországra összpontosító digitális harcosokra vonatkozik, a döntés több száz embert érint, köztük a körülbelül 2000 fős Cyber National Mission Force és a Cyber Mission Force tagjait. Ez együttesen 5800 főből áll, akik támadó és védekező műveleteket hajtanak végre a kibertérben.
Ha azonban az útmutatás olyan területekre is kiterjed, mint az intelligencia és az elemzés vagy a képességfejlesztés, a rendelet által érintettek száma jelentősen megnő.
Hegseth utasítása akkor érkezett, amikor a mexikói kábítószer-kartelleket célozták meg, amelyek közül nyolcat az adminisztráció hivatalosan terrorista csoportnak minősített.
Oroszország a kiberbűnözés bástyája is, az államhoz kötődő és bűnözői zsarolóvírusok világszerte csapnak le célpontokra.
A leállási parancs nagyobb kockázatnak teheti ki a magánszektorbeli szervezeteket az Egyesült Államokban és szerte a világon, mert a parancsnokság nem tartja távol Moszkva hírszerző és katonai szolgálatait, amelyekben egyaránt szerepelnek hírhedt hackercsoportokban.
A múlt év végén a Microsoft megállapította, hogy az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) több tucat országban célzott kormányzati alkalmazottakat és másokat, hogy hozzáférjenek eszközeikhez és rendszereikhez.