Ukrajna tárgyalásokat folytat Svédországgal Saab JAS-39 Gripen vadászgépek katonai támogatás keretében történő szállításáról – jelentette be vasárnap Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője az Amerika Hangja rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető-helyettes szerint az ukrajnai Gripen-szállítás témáját Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folyamatosan felvetette a svéd tisztségviselőkkel folytatott tárgyalások során. De a NATO-csatlakozás előtt Stockholm nem volt hajlandó ígéreteket tenni – tette hozzá.
„Most az ország a NATO-ban van, és az elnököm ismét Svédország miniszterelnökével, a védelmi minisztériumunk pedig Svédország illetékes szerveivel kommunikál. Ezek a vadászgépek olyan jók, mint az F-16-osok, és ebben az irányban haladunk” – hangsúlyozta Ihor Zsovkva.
„Svédország számára Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt 2030-ig” – jelentette ki országa új nemzetvédelmi stratégiáját ismertetve hétfőn a svéd védelmi miniszter.
Pal Jonson sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz fenyegetés mértéke az ukrajnai háború alakulásától függően változhat, így egy „Svédország vagy szövetségesei elleni orosz támadás nem zárható ki”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg „alacsony” az esélye egy orosz fegyveres támadásnak, miközben az is igaz, hogy Oroszország kész lehet „nagy politikai és katonai kockázatot is vállalni”.
Az új nemzetvédelmi stratégia egyik legfontosabb eleme a stratégiai erőforrások, köztük az északi területén található, tavaly januárban felfedezett kirunai ritkaföldfém-lelőhely megvédelmezése. Az Európai Unióban felhasznált ritkaföldfémek 98 százaléka jelenleg Kínából származik.
A svéd kormány szerint a stratégia kidolgozását az is indokolttá tette, hogy egy orosz katonai repülőgép június közepén megközelítette a Balti-tengeren található stratégiai fontosságú Gotland szigetét, megsértve ezzel a svéd légteret.
A svéd parlament jóváhagyta az Egyesült Államok és Svédország közötti kétoldalú védelmi megállapodást – ez annak ellenére történt, hogy a környezetvédők és a baloldali ellenzék aggodalmait fejezték ki atomfegyverek svéd területen való elhelyezésével kapcsolatban. A hírt az Euractiv közölte.
Közel hatórás vita után 266 igen szavazattal elfogadták a megállapodást, 37 képviselő szólalt fel ellene.
A megállapodás értelmében az amerikai hadsereg 17 svéd katonai bázist és gyakorlóteret használhat fel országszerte, Svédország új NATO-kötelezettségei mellett.
Washington több más országgal is kötött hasonló megállapodást, köztük Finnországgal, Norvégiával, Dániával, a balti államokkal és Lengyelországgal.
Az azonban még mindig nem világos, hogy az Egyesült Államok pontosan mikor kezdheti meg a személyzet és felszerelések telepítését a svéd bázisokon.
Paul Jonsson svéd védelmi miniszter arra számít, hogy Svédország egy hónapon belül végrehajtja a megállapodást, majd jelentést küld az Egyesült Államoknak. „Azt mondtuk, augusztus környékén aláírható a memorandum, és akkor folytatódhat tovább a munka” – mondta a miniszter.
[type] => post [excerpt] => A svéd parlament jóváhagyta az Egyesült Államok és Svédország közötti kétoldalú védelmi megállapodást – ez annak ellenére történt, hogy a környezetvédők és a baloldali ellenzék aggodalmait fejezték ki atomfegyverek svéd területen való elhelyezésév... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1718981580 [modified] => 1718979003 ) [title] => A svéd parlament jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködési megállapodást [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116875&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 116875 [uk] => 116697 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 116698 [image] => Array ( [id] => 116698 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15.jpg [original_lng] => 323758 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/novyj-proekt-15.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1718968204:5 [_thumbnail_id] => 116698 [_edit_last] => 5 [views_count] => 477 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_e1907d81ef815510beafbfbc7d083cad] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Norvégia, Svédország és Finnország katonai szállítmányozási folyosó közös kialakításáról döntött csütörtökön a norvégiai Bodö városban védelempolitikai kérdésekről tartott tanácskozáson.
A megbeszéléseken a norvég miniszterelnök, a svéd kormányfő és a finn elnök vett részt.
A tájékoztatás szerint a katonai szállítmányozási folyosó segítségével gyorsabban tudnának csapatokat mozgatni a norvég kikötőkből Svédországba, illetve Finnországba.
Az útvonal Észak-Norvégiából, Észak-Svédországon keresztül Finnország északi részére fog vezetni. „Most, hogy mindannyian a NATO tagjai vagyunk, teljesen más módon tudunk együttműködni, hogy kölcsönösen megvédhessük magunkat” – mondta Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
Korábban a katonai személyzet és felszerelés szállítmányozásánál az észak-déli irányú tervezés játszott főszerepet. „Most többet fogunk nyugat-keleti irányba gondolkodni” – hangoztatta Store.
Svédország – Finnországgal együtt – 2022 májusában kérte felvételét a NATO-ba. Finnország tavaly áprilisban, Svédország pedig idén március 7-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Svédországban a külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet kedden egy légtérsértő orosz katonai repülőgép miatt.
A stockholmi külügyminisztérium szerint június 14-én egy Szu-24-es típusú orosz vadászbombázó átrepült a Balti-tenger legnagyobb szigete, a Svédországhoz tartozó Gotland fölött, amely nagyjából 350 kilométerre található a kalinyingrádi orosz exklávétól.
A svéd hadsereg közlése szerint az orosz repülőgépet figyelmeztették az átrepülés előtt, de nem változtatott irányt, ezért svéd vadászgépeknek kellett kikísérniük a légtérből.
Fogolycseréről kötött megállapodást Irán és Svédország szombaton: a svéd hatóságok szabadon engedik a háborús bűntettekért elítélt Hamid Núrit, cserébe Teheránban szabadon engedik Johan Floderus európai uniós diplomatát és még egy további foglyot.
A fogolycsere Omán közvetítésével jött létre – jelentette az ománi állami hírügynökség. Ulf Kristersson svéd kormányfő az X közösségi oldalon közölte, hogy az Iránban kémkedéssel és korrupcióval vádolt Johan Floderus és az ötéves börtönbüntetésre ítélt, szintén svéd állampolgárságú Saeed Azizi úton van Svédország felé, és hamarosan már a családjukkal lehetnek.
Az iráni állami televízió jelentése szerint Hamid Núrit elengedték, és hamarosan megérkezik Teheránba. Núrit 2022-ben ítélte életfogytig tartó börtönbüntetésre a stockholmi kerületi bíróság amiatt, hogy az 1980-as években részt vett politikai foglyok kínzásában és tömeges meggyilkolásában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ulf Kristersson, a Svéd Királyság miniszterelnöke május 31-én, Stockholmban aláírta a biztonsági ágazati együttműködésről szóló megállapodást. A hírt az Elnöki Hivatal közölte.
„A 2024-2026 közötti időszakban Svédország 75 milliárd svéd korona (körülbelül 6,5 milliárd euró) értékű katonai segélyt nyújt hazánknak, ami megközelítőleg évi 2,2 milliárd eurót tesz ki. A támogatás mértéke a dokumentum tízéves futamideje alatt emelkedni fog” – áll az üzenetben.
Megjegyzik, hogy Ukrajna katonai támogatása magába foglalja a repülést és a légvédelmet, a páncélozott járműveket, a tüzérséget, a fokozott tengeri biztonságot, az aknamentesítésben nyújtott segítséget és a pilóta nélküli légi járműveket is.
Svédországban bejelentették, hogy két ASC 890-es felderítő és irányító repülőgépet adnak át Ukrajnának, jelentette be Tom Samuelsson, a svéd miniszterelnök szóvivője.
„Svédország legnagyobb, 1,16 milliárd eurós katonai segélycsomagját jelentette be Ukrajnának. A csomag két légtérfigyelő és irányító repülőgépet (ACS890) tartalmaz, amelyek segítik Ukrajnát a célpontok nagy távolságból történő azonosításában” – áll a közleményben.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közvetlenül Ukrajna svédországi nagykövetének adta át a gépet.
Svédország átadja Ukrajnának az ASC 890 radaros felderítő és irányító repülőgépet, ami „teljesen új lehetőségeket” ad a hadseregnek.
Svédország összesen 16 katonai segélycsomagot adott Ukrajnának. Ez lett a legnagyobb – 13,3 milliárd svéd korona értékű (1,25 milliárd dollár) – jelentette be a svéd kormány május 29-én, szerdán.
Svédország átadja az ASC 890 radar felderítő és irányító repülőgépet, amely „teljesen új lehetőségeket biztosít Ukrajnának a radaros felderítésben és a légi és tengeri célpontok elleni harcban”, valamint megerősíti képességét a célpontok hosszú távú eltalálására.
Ezenkívül Svédország a teljes Pbv 302 páncélozott személyszállító flottáját átadja tartalék alkatrészekkel, hogy támogassa új fegyveres erődandárok megalakítását.
A csomag tartalmaz még közepes hatótávolságú Rb 99 (AMRAAM) rakétákat, tüzérségi lőszert és erőforrásokat a korábban átadott felszerelések karbantartásához.
