A berni külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy több mint 160 delegációnak elküldték a hivatalos meghívót Ukrajna kérésére rendezendő békekonferenciára, amelyet június közepén tartanak majd.
Az ukrajnai háború „igazságos és tartós” lezárása érdekében szervezett békekonferenciára állam- és kormányfőket várnak június 15-én és 16-án a Luzern melletti helyszínre – áll a tárca közleményében. Hozzátették azt is: „ezen a ponton” Oroszország nem szerepel a meghívottak között.
Közölték, Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni a békefolyamatba, és a svájci kormány mindig is nyitott volt arra, hogy meghívják Moszkva küldötteit is, de Oroszország ismételten azt jelezte, hogy nem kíván részt venni a csúcstalálkozón – fejtette ki a svájci külügyminisztérium.
Jelezték, hogy a konferencián útitervet is ki akarnak dolgozni arra, hogyan tudnák Oroszországot bevonni a békefolyamatba.
Orosz tisztségviselők korábban azzal érveltek, hogy Svájc nem tekinthető semleges közvetítőnek, mert maga is csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett európai uniós szankciókhoz.
Svájc januárban jelentette be, hogy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére – házigazdaként vállalja egy békekonferencia megszervezését, amelyre meghívják a G7, a G20, a BRICS, az EU és több nemzetközi szervezet delegációit.
Nincs békefolyamat Oroszország nélkül – jelentette ki kedden Ignazio Cassis svájci külügyminiszter az országa által az ukrajnai háború lezárása érdekében szervezett békekonferenciára utalva.
Hozzátette, hogy Svájc csak a békefolyamat megindításaként tekint a júniusban tervezett konferenciára, amelyre Oroszország nem kapott meghívást. „Megpróbáljuk” – mondta a svájci tárcavezető osztrák hivatali partnere, Alexander Schallenberg oldalán adott közös sajtótájékoztatóján Bernben.
Oroszország korábban élesen bírálta a rendezvényt: Szergej Lavrov külügyminiszter azt vetette Svájc szemére, hogy nem semleges, hanem nyíltan ellenséges ország módjára viselkedik. Cassis nem kívánta kommentálni az orosz diplomácia vezetőjének kijelentését, mindössze annyit mondott, hogy Oroszországot is a fedélzetre kell venni. „Nincs garancia a sikerre, de az alternatíva az volna, hogy egyszerűen nem tesznek semmit” – tette hozzá.
Schallenberg hangsúlyozta, hogy Ausztria támogatja a békekonferenciát, egyben azonban rávilágított annak egyik problémájára is: a rendezvény egyfajta visszhangkamrához lesz hasonló, ahol mindenki ugyanazt mondja, nem lesz ellenvélemény, és csak megtérítettekkel beszél az ember.
Fontos lenne, hogy a globális Dél, különösen Kína, Brazília is India is részt vegyen, amely országok hangját meghallják Moszkvában – fogalmazott Schallenberg.
A svájci miniszter minderre annyit válaszolt, hogy nyílt kommunikációs csatornák vannak, és meglátják majd, hogy az érintettek miként fogják támogatni a konferenciát. Kiemelte, hogy a meghívókat még nem küldték el.
Cassis felhívta a figyelmet arra is, hogy Svájc a semlegességet katonai viszonylatban értelmezi, vagyis nem telepít csapatokat, sem fegyvereket Ukrajnába.
A két külügyminiszter egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a katonai semlegesség nem jelenti az értékrendbeli, illetve gondolkodásmódbeli semlegességet.
A svájci parlament alsóháza szerdán elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz.
A törvényhozás alsóházában 101 képviselő utasította el 80 támogató szavazat ellenében azt az előterjesztést, amely az ország csatlakozását irányozta volna elő a Orosz Elit, Megbízottjaik és Oligarchák (Russian Elites, Proxies and Oligarchs, REPO) nevű különleges munkacsoporthoz, amelyet 2022-ben hozott létre az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia abból a célból, hogy befagyasszák, illetve elkobozzák olyan magán-, illetve jogi személyek vagyonát, akik vagy amelyek szankciós listára kerültek az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben.
A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a résztvevő országokkal.
Beat Jans svájci igazságügyi miniszter szerint az egyre megosztottabb világban Svájcnak érdekében áll bizonyos fokú függetlenséget fenntartania nemzetközi kapcsolataiban.
„Egy ilyen álláspont előnyét például az ukrajnai békecsúcs is mutatja, amelyet Svájc szeretne és meg is fog tartani” – tette hozzá.
Svájc a múlt héten jelentette be, hogy kétnapos, magas szintű konferenciát készül tartani június közepén az ukrajnai békés rendezés reményében.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Svájc az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, de fegyvert nem küldött Kijevnek. Egy népszavazás azonban elejét venné, hogy az alpesi ország büntetőintézkedéseket vezessen be egy állam ellen. Ha sikerrel járnak a kezdeményezők, fel kell oldani a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
A legnagyobb svájci párt, a Svájci Néppárt (SVP) támogatásával aktivisták népszavazást kezdeményezték: a javaslat értelmében Bern nem vezethet be szankciókat egyetlen állam ellen sem, kivéve, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a büntetőintézkedéseket. Mivel a tanácsban Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik, így az alpesi országnak fel kellene oldania a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
Az alkotmánymódosítás azt is megtiltaná, hogy Európa hetedik legnagyobb gazdasága bármilyen katonai szövetséghez csatlakozzon, kivéve ha megtámadják az országot. A kezdeményezést 130 ezer állampolgár írta alá. A lehetséges módosítás Peking szempontjából sem lényegtelen, ugyanis a gazdag kínaiak az elmúlt években Svájc pénzügyi szektorának legfontosabb pénzforrásai közé tartoztak. Az orosz–ukrán háború után pedig felmerült, hogy az ország mit tenne a kínai vagyonokkal egy konfliktus során.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a semlegességről szóló vita egyelőre kevésbé izgatja a svájciakat, de a jelentősége folyamatosan nő. Az alkotmány szerint a parlament először kompromisszumos megoldást javasolhat a kezdeményezőknek, akik eldöntik, hogy elfogadják a felvetést vagy sem. Azonban borítékolható, hogy erre nem kerül sor, így referendumot írnak ki a kérdésben.
A téma mindenesetre megosztja az állampolgárokat és nem jobboldal-baloldal mentén osztható fel. Az SVP mellett ugyanis a Szociáldemokraták (SP) is ellenzik a szankciókat, míg a zöldek és a liberálisok támogatják. Az üzleti élet fontos szereplői, főleg a bankárok szintén bírálták a büntetőintézkedéseket. Azt még nem tudni, hogy a szavazás milyen eredménnyel zárulna, mivel kutatások még nem készültek.
Milyen szankciókat vezetett be Svájc Oroszország ellen?
Két évszázados hagyománya van a semleges politikának, egyik világháborúban sem vettek részt, és szinte az összes konfliktusból kimaradtak. Afganisztánba 2003 és 2008 között összesen 31 katonát küldtek, bár nem játszottak fontos szerepet. Svájc nem tagja a Európai Uniónak és a NATO-nak sem, az ENSZ-hez pedig csak 2002-ben csatlakozott, viszont számos más nemzetközi szervezetnek is tagja.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
A svájci parlament felsőháza márciusban kis többséggel elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az országban található, lefoglalt orosz vagyont Ukrajnának adják háborús jóvátételként. Az ország semlegessége miatt kulcsfontosságú bankszektor hevesen tiltakozott a javaslat ellen. A kormány közölte: próbál nemzetközi jogi alapot találni a jóvátételi mechanizmusra, csak azután cselekszik.
Diplomáciai és gazdasági támogatást nyújtott ugyan Ukrajnának, de fegyvereket nem küldött Kijevnek, például a brit Rapier légvédelmi rakétáit sem adta át keleti szomszédunknak. Sőt, azt sem engedte, hogy a német Leopard harckocsikhoz Svájcban gyártott lőszereket Ukrajnába szállítsák, Bern pedig többször leszögezte, hogy továbbra is semleges ország marad.
Az elmúlt napokban Svájc azzal került a hírekbe, hogy június közepén Ukrajna-békekonferenciát rendez, de arra Oroszország nem kapott meghívót, így az elemzők egy része szerint a rendezvény gyakorlatilag értelmetlen. Bern később közölte, hogy Moszkva mellett Kínát, Indiát és más országokat is igyekszik meghívni, a szervezők 100 résztvevővel számolnak, a többi között az amerikai elnök is jelen lehet.
A svájci Szövetségi Tanács (kormány) szerdán jóváhagyta a semleges ország csatlakozását a Németország által két éve indított Euro Sky Shield (ESSI) elevezésű európai légvédelmi rendszerhez.
Bern júliusban írt alá szándéknyilatkozatot a csatlakozásról, mindazonáltal leszögezte, hogy maga kívánja megválasztani, hol és milyen mértékben vesz részt a kezdeményezésben és melyik légvédelmi rendszert szerzi be.
Emellett – Ausztriával együtt – kiegészítő nyilatkozatban rögzítette, hogy kizárja részvételét bármiféle nemzetközi katonai konfliktusban.
Németország 2022 októberében indította el a Euro Sky Shield kezdeményezést, 17 ország részvételével.
Az európai légvédelmi rendszer Berlin elképzelése szerint rövid hatótávolságon a német Iris-T légvédelmi rendszerekre, közép hatótávolságon az amerikai Patriot rendszerekre, hosszú hatótávon pedig az amerikai-izraeli Arrow-3 rendszerekre támaszkodna.
Az ESSI célja a légvédelmi együttműködés fokozása a NATO védelme alá tartozó európai térségben.
Svájc függetlenségét és örökös semlegességét 1815-ben biztosította a bécsi kongresszus.
A svájci kormány kétnapos magas szintű nemzetközi konferenciát szervez június közepére, hogy megtalálja a módját az ukrajnai háború lezárásának – hozta nyilvánosságra szerdán a svájci Szövetségi Tanács.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte egy ilyen konferencia – egy úgynevezett békecsúcs – megtartását Oroszország meghívása nélkül. A svájci vezetés már januárban bejelentette, hogy kész megszervezni és otthont adni a rendezvénynek, ezután pedig tárgyaltak az Európai Unióval, a legfejlettebb iparú országok csoportjával, valamint Kínával és Indiával, hogy megnyerjék hozzá a támogatásukat. „Immár kellő nemzetközi támogatottság áll rendelkezésre a békefolyamat kezdetét jelentő konferenciához” – írta a svájci kormány közleményében.
A konferenciára a Nidwalden kantonban lévő, Luzern városához közeli Bürgenstock üdülőhelyen kerül sor június 15-én és 16-án.
A találkozónak „a magas szintű párbeszéd platformjává kell válnia arról, miként lehet a nemzetközi jogon és az ENSZ Alapokmányán alapuló, átfogó, igazságos és tartós békét elérni Ukrajnában”, és eközben tervet kell kidolgozni Oroszországnak a békefolyamatba történő bevonására is.
Moszkva – miközben azt hangoztatja, hogy kész tárgyalni a háború lezárásáról – többször kijelentette, hogy Svájcban nem vesz részt ilyen célú rendezvényeken még akkor sem, ha meghívják. Az orosz külügyminisztérium ezt azzal magyarázta, hogy Svájc megszűnt semleges közvetítő lenni, miután csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz Oroszország ukrajnai háborúja miatt.
Ukrajna is ellenezte Oroszország meghívását az úgynevezett békecsúcsra. Kijev hivatalos álláspontja szerint ugyanis az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésének egyetlen feltétele az orosz csapatok kivonása Ukrajna egész, nemzetközileg elismert területéről.
Ha Oroszország megtámadja, Svájc feladja a semlegességét és az európai NATO-partnereivel közösen fog védekezni az agresszor ellen – jelentette be kedden Viola Amherd a Svájci Államszövetség elnöke és védelmi minisztere, számolt be az rbc.ua hírportál a Der Standart című svájci lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a Amherd elmondta: „A European Sky Shield légvédelmi kezdeményezés semlegességi záradékot tartalmaz. Ha Svájcot megtámadják, a helyzet megváltozik, és a semlegesség megszűnik.” Mint megjegyezte, ebben az esetben Svájc képes lesz „megszervezni a védekezésünket a partnerekkel”.
A svájci elnök szerint, mint minden más fegyverrendszer esetében, van remény arra, hogy a védelmi pajzsot „nem fogják bevetni”. „Az együttműködés segít Svájcnak a védekezésben” – mutatott rá Viola Amherd.
Svájc részt vesz a Németország által tavaly indított kezdeményezésben, amelynek célja elsősorban az információs rendszerek, így a radaradatok közös beszerzése, betanítása és megosztása.
A németországi lehallgatási ügyet és a megnövekedett orosz kémkedésről szóló médiajelentéseket követően Svájc kijelentette, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb kémfenyegetést.
Sonia Margelist, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (FIS) sajtótitkára a Sonntags Zeitung című újságnak nyilatkozott a kérdésről – írja a Swiss.info.
Megjegyezte, hogy a kiberkémkedés mellett Svájcban az információgyűjtés nagy része emberi források felhasználásával történik.
„Erre a tevékenységre különösen az orosz diplomáciai képviseleteket veszik igénybe” – mondta Margelist.
A FIS jelentése szerint 218 orosz diplomata kapott akkreditációt Svájcban, és ezen alkalmazottak legalább egyharmada az orosz különleges szolgálatoknál dolgozik.
Borisz Bondarev volt orosz diplomata a Sonntags Zeitung lapnak megerősítette, hogy Genf az orosz különleges szolgálatok egyik legfontosabb központja.
Svájc 2024 nyaráig globális csúcstalálkozót tervez rendezni az ukrán béketervről, hangzott el az ENSZ Közgyűlésének az ukrajnai orosz invázió második évfordulója alkalmából rendezett rendkívüli ülésén.
A Reuters közleménye szerint Svájc külügyminisztere, Ignazio Cassis a New York-i emelvényen jelentette be, hogy békekonferenciát kíván rendezni. A tisztviselő megragadta az alkalmat, hogy meghívja az ENSZ-ben képviselt összes országot erre az eseményre. Egyben együttműködésre szólított fel egy közös cél elérése érdekében.
A béketerv, amelynek a jövőbeni csúcstalálkozó alapjává kell válnia, 10 lépést ír elő, beleértve az orosz csapat teljes kivonását Ukrajnából, a területi integritás helyreállítását, a túszok szabadon bocsátását és a nukleáris biztonságot.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet betiltásáról terjesztett elő törvényjavaslatot szerdán a svájci kormány, követve több más nyugati ország példáját.
Az új törvény értelmében a Hamászt és „fedő-, illetve utódszervezeteit”, valamint a nevében fellépő szervezeteket és csoportokat is kitiltják az országból, a Hamász propagandáját terjesztő személyeket pedig bíróság elé állítják – közölte szerdán a berni kormány.
Az intézkedéssel megtiltják az alpesi országba történő belépést, és megkönnyítik a kitoloncolást, célja pedig a Hamász megbüntetése az Izrael elleni október 7-i terrortámadás miatt, illetve annak megelőzése, hogy az iszlamista mozgalom menedékként használja Svájcot, vagy támadásokat kövessen el a területén – közölték.
Az új törvény segíti majd a terroristák pénzelése elleni harcot is, lehetővé téve a svájci pénzmosás elleni hatóságok számára, hogy alaposabb információcserét folytassanak a hasonló külföldi szervekkel – közölte a kormány.
A törvény hatálya a parlament elé terjesztett javaslat szerint egyelőre öt év lesz. Az október 7-i terrortámadás során két svájci állampolgár is meghalt. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetet már korábban betiltották Svájcban.
